Amerika tudta, hogy a magyar zsidóság nem számíthat a többségi társadalomra

Írta: Ungváry Krisztián / Index.hu - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem docense nemrégiben megjelent cikkében azt az állítást fogalmazta meg, hogy „A szövetségesek provokálták ki a német megszállást, nem törődve a magyar zsidókkal”. A vita folytatódott az Index.hu-n, ezúttal Ungváry Krisztián történész álláspontjával:

Ungváry Krisztián

Helyeselhetném, ha Borhi korábbi kutatásaihoz hasonlóan kritikusan szemlélné a Magyarországgal kapcsolatos angol-amerikai politikát. Mostani írásában azonban több tévedés is található, ennél is súlyosabb viszont az az aránytévesztés, ami az egész cikken végigvonul. Ungváry Krisztián történész írása.

Ezek egy részére Laczó Ferenc kollégám kiváló írása reflektált, több fontos ügy azonban cáfolatlanul maradt. Kezdjük a legnagyobb problémával. Bloomingtonból nézve talán nem jelentős, de Hitlernek perdöntő volt, hogy 1944 márciusában a szovjet csapatok már csak 200 kilométerre jártak a magyar határtól. Ráadásul úgy, hogy a német Dél Hadseregcsoport éppen az összeomlás szélén táncolt. Március 19-re a távolság már 150 kilométerre csökkent. Előre látható volt, hogy a szovjet előrenyomulás a Kárpátok előteréig nem fog megállni. Ez gyakorlatilag azt is jelentette, hogy a körülbelül 260 kilométer hosszú magyar határszakasz lesz az új főellenállási vonal – hacsak nem lép fel a magyar honvédség is támadóan a németek oldalán. 1944 április elején a szovjet csapatok egyébként már csak 40 kilométerre voltak a határtól, és ha a Honvédség nem vonul fel, napokon belül átlépték volna a Kárpátok gerincén.

Hitler soha sem kedvelte különösebben Horthy Miklóst, de együtt tudott élni ezzel. Azzal is együtt tudott élni, hogy Magyarországon a zsidókérdést nem oldották meg – ugyanúgy, mint ahogyan Ó-Románia vagy a Vichy-Franciaország esetében is elfogadta, hogy a zsidók túlnyomó többségét nem deportálják. Azt is el tudta egy ideig viselni, ha egy szövetségese nem volt különösebben lelkes, legjobb példa erre az olasz hadsereg aktivitása, pontosabban annak szinte teljes hiánya. Az azonban elfogadhatatlan volt neki, hogy egy szövetségese akkor legyen kiszámíthatatlan, amikor az ellenséges csapatok éppen annak kapuinál állnak. A Vörös Hadsereg Magyarország előtti megjelenésével egyidejű magyar kiugrás német szempontból teljesen kezelhetetlen helyzetet teremtett volna.

Borhi szóhasználatával élve: a német megszállást Sztálin provokálta ki – ez teljesen plauzibilis, azonban Borhival szemben talán nem annyira provokatív állítás ahhoz, hogy vele az újság címlapjára lehessen kerülni. Az amerikai Duke ezredes titkos magyarországi fegyverszüneti missziójának Borhi állításával szemben a megszálláshoz semmi köze sem volt. Duke 1944. március 16-án szállt le Magyarországon. Hitler Magyarország megszállására viszont már 1944. március 11-én parancsot adott, és az ezzel kapcsolatos előkészítő munkát már 1943 második felében megkezdte, mivel korántsem csak az angol-amerikai oldalról kapott a magyar kormány megbízhatóságáról negatív információkat.

A teljes cikk