A saját szomszédaink tették ezt velünk. De miért?

Szaid Murat már akkor sejtette, hogy baj van, amikor az ISIS fegyveresei megparancsolták a falu lakosainak, váljanak szét férfi és női csoportokba. De akkor ijedt csak meg igazán, amikor a kisteherautók, amelyeknek a Szindzsár-hegyre kellett volna őket vinniük, lerakták a férfiakat a falu végén egy öntözőcsatorna mellett.

Amikor a fegyveresek elfoglalták Szaid Murat faluját, két héttel korábban, „azt mondták, térjünk át az iszlámra” – idézi fel az augusztusi eseményeket jóval később a kórházban az iraki jazidi kisebbséghez tartozó férfi. „Ezt megtagadtuk, mire azt mondták, hogy semmi probléma, senkit nem fognak bántani.”

Miután a kurd erők augusztus 3-án feladták az észak-iraki Szindzsárt, és a szélsőséges Iraki és Szíriai Iszlám Állam (bevett rövidítéssel ISIS) fegyveresei bevonultak az ottani jazidi falvakba, köztük Kocho faluba, ahol Szaid Murat is lakott, az volt a tervük, hogy lakóit áttérítsék, rabszolgasorba vessék, elűzzék vagy kiirtsák.

„Augusztus 15-én azt mondták, hogy kocsira tesznek mindenkit és felvisznek a Szindzsár-hegyre” – mondja a 22 éves férfi. „Azt mondtuk, rendben van. Az egész falut összeterelték az iskolaépületben, és azt mondták, álljanak külön a férfiak, a nők és a 12 évnél fiatalabb gyerekek. A férfiakat pedig csoportonként felrakták két-két teherautóra és elvitték.”

Szaid Murat egy kb. harmincas csoportba került. Az emberek egyik felét az egyik kisteherautóra pakolták fel, a másikat felét egy másikra. „A falu északnyugati szélére vittek, ahol öntözőcsatornák voltak” – mondja.

„Éppen nem volt bennük víz. Megparancsolták, hogy feküdjünk bele a csatornába, aztán tüzet nyitottak.”

A férfit egy lövedék a vállán találta el, egy a csípőjén, egy pedig a térdén. De mégsem halt meg. Az orvos megmutatja a röntgenjét, az egyik képen jól látszik a golyó, ami megállt a mellkasüregében. A csípőt és a térdet ért sérülést repesz okozta, a mellkasába hatolt golyó pedig valószínűleg már átment valakin, mielőtt őt érte volna, és nem ért se szervet, se eret. Ez megmagyarázza, hogy lehet, hogy életben van. „Nagy szerencséje van” – mosolyog az orvos.

Szaid Muratnak nem csak szerencséje volt, de hihetetlen életereje is. Miután rájött, hogy nem halt meg, kimászott a hullák közül és elgyalogolt egy közeli házhoz, ahol kurdok laktak, akik ellátták a sebeit. Miután lement a nap, nekiindult gyalog, hogy megmássza a harminc kilométerre lévő Szindzsár-hegyet, ahol a többi jazidit sejtette.

„A Szindzsár nagyon magas, nagyon meredek. Minden lépéssel vérzett a térdem és nagy fájdalmaim voltak” – mondja.

Hajnalban érkezett meg a hegyre, ahova akkor már vagy harmincezer jazidi menekült el az ISIS elől. Végül a kurd erők hozták le őket a hegyről. Szaid Muratot a hegy túloldalán fekvő zakhói kórházba vitték, ahol azóta is kezelik. Itt tudta meg, hogy 11 fiútestvéréből egy másik is túlélte a mészárlást, neki csak a karját találta el egy golyó. Négy másik testvérének sikerült időben elmenekülnie. De a többiről semmit nem tudni.

A teljes cikk itt olvasható.