A magyarok hisznek az összeesküvésben – de a franciák még inkább

A Political Capital kutatása szerint a magyar társadalomban meglehetősen sokan (42%) hisznek abban az összeesküvés-elméletben, amely szerint a kormány helyett valamiféle háttérhatalom irányítja az országot. Leginkább a Jobbik, legkevésbé az Együtt-PM szavazói összeesküvés-hívők. Az Orbán-kormány szabadságharcos retorikájára rímelve a legtöbben a nemzetközi pénzügyi köröket és más államokat sejtenek az összeesküvés hátterében. Még a kormánypárt szavazóinak 43 százaléka is azt gondolja, hogy nem a kormány irányít az országban, így aztán nem meglepő, hogy a „szabadságharc” gondolata népszerű a körükben.  Érdekes, hogy a pártválasztók relatív többsége is azt gondolja, valójában a megválasztott kormány helyett mások kormányoznak majd – többségük mégis elmenne szavazni. Az összeesküvés-elméletekért ugyanakkor nem csak a magyar választók lelkesednek, de a szlovákok és a franciák is.

Az összeesküvés-elméletek egyik gyakran felmerülő alapvetése, hogy a demokrácia valójában csak színjáték, és a hatalom tényleges birtokosai nem a megválasztott politikusok, hanem rejtett, háttérben tevékenykedő titkos csoportok. Ez a vélekedés meglehetősen népszerű Magyarországon is: a magyarok relatív többsége (42 százaléka) szerint valójában nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat. Ennél némileg kevesebben (36 százalék) voltak ezzel ellentétes véleményen.

Kik fogékonyabbak leginkább az összeesküvés-elméletre? Összességében azt mondhatjuk, hogy ez a vélekedés minden csoportban elterjedt, ugyanakkor leginkább azok körében, akik inkább a társadalom kevésbé előnyös helyzetű csoportjaiból kerülnek ki.  Számukra az összeesküvés-elmélet a politikai feszültséglevezetés eszköze is lehet. Az összeesküvés-hívők nagyobb arányban találhatók meg a férfiak és a szakmunkások körében, illetve a vidéki városok lakói között. A munkanélküliek körében szintén nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint valamiféle kormány mögötti háttérhatalom irányítja az országot. Az adatok nem igazolják vissza azonban azt a jellegzetes vélekedést, mely szerint az összeesküvés-elméletek a vallásos gondolkodással kapcsolódnának össze, inkább egyfajta politikai valláspótlékként szolgálhatnak: a vallásosak körében legalábbis kisebb arányban találunk összeesküvés-hívőket, mint a nem vallásosak körében.

A pártok szavazótáborai között éles eltérések tapasztalhatók. A Jobbik szavazói körében a legelterjedtebb az az elmélet, miszerint valójában nem is a kormány irányít (68 százalék egyetértő). Őket követik az LMP (52%), az MSZP (49%) és a Fidesz (43%), majd az E14 (32%) szavazói. Ezzel egyébként kitapinthatóvá válik a Fidesz és a Jobbik szavazói közötti egyik fontos törésvonal is. Bár a fideszesek is hajlamosak hinni egyes összeesküvés-elméletekben, kevésbé gondolják azt, hogy az összeesküvésnek maga a kormány is része. A jobbikosok azonban pártjukkal és annak szellemi holdudvarával összhangban hajlamosabbak azt gondolni, hogy „Magyarországot a háttérhatalom kormányozza”, és a kormány csak ezen háttérhatalom helytartója. Feltételezhető továbbá, hogy a fideszes és a jobbikos „igen” válaszok mögött más viszonyulás húzódik meg. Míg a Jobbik szavazóinak egy része a Fidesz-kormányt a háttérhatalom meghosszabbításaként, dróton rángatott bábjaként látja, addig azon fideszesek számára, akik szerint nem a kormány irányítja az országot, a Fidesz szabadságharca éppen a háttérhatalom gyarmatosító törekvései elleni küzdelemről, tehát a drót elvágásáról szól.

…

A háttérhatalom „arcai”- kik az összeesküvők?

Arra a kérdésre, hogy mely csoportok állhatnak a háttérben[5], a felsorolt lehetőségek közül a megkérdezettek a nemzetközi pénzügyi köröket (37 százalék), illetve más, felettünk uralkodni akaró országokat (23 százalék) említették a leggyakrabban, 54 százalékuk pedig legalább egy csoportot megjelölt. Ez azt is mutatja, hogy a kormány által előszeretettel alkalmazott szabadságharcos retorika termékeny talajra hullik (már a kormányváltás előtti kutatások[6] is nagy fogékonyságot mutattak a válságot tudatosan előidéző, „gyarmatosító” pénzügyi-politikai háttérhatalmak ármánykodásával kapcsolatos nézetek iránt). Érdekes, hogy a nemzetközi pénzügyi körök háttérmanipulációiban ugyanolyan mértékben (42-42%), más országok Magyarország feletti irányításában pedig közel azonos mértékben (31-27%) hisznek a Fidesz és az MSZP szavazói (a Jobbik szavazói mindkettő irányításában jobban, az E14 szavazói és a bizonytalalanok pedig mindkettőben kevésbé hisznek).

A nemzetközi pénzügyi köröknél és más országoknál jóval kevesebben hisznek abban, hogy egyes vallási csoportok (8%), a szabadkőművesek vagy más titkos csoportok (5%), vagy akár az utóbbi időben e kontextusban sokat emlegetett nagy médiavállalatok (5%) irányítanák a háttérből Magyarországot. A lakosság csaknem egynegyede (22%), nem hisz viszont abban, hogy ezek a csoportok irányítanának a háttérből, és egynegyede (24%) nem tudott, illetve nem akart válaszolni a kérdésre.

 

És külföldön? Nemzetközi kitekintés

A nemzetközi összevetések alapján úgy tűnik, hogy az összeesküvés-elméletek elfogadottsága nem csak Magyarországon kimagasló. Partnerünk, a Counterpoint francia lakosság körében mért adatai szerint a magyar 42%-kal szemben a francia mintán 51% azok aránya, akik hittek abban, hogy nem a kormány irányítja az országot. Sokkolóan magas, 77 százalékos volt továbbá azok aránya, akik azt gondolták: a nemzetközi pénzügyi körök alkotják a háttérhatalmat, és 44 százalék volt azoké, akik azt gondolták, hogy más országok próbáltak befolyást gyakorolni az ország felett. Az eltérő kutatási (főképp mintavételi) eljárások miatt a direkt összehasonlítással óvatosan kell bánni, az azonban jól látszik, hogy a szintén erős szélsőjobboldalt felvonultató Franciaországban az összeesküvés-elméletek elfogadottsága legalább olyan erős, mint hazánkban. Magyarországhoz hasonlóan egyébként Franciaországban is az ottani szélsőjobboldal támogatói (akik 2012-ben Marine Le Pen-re szavaztak) képezik az összeesküvés-elméletek leglelkesebb támogatóit: körükben 72 százalék azok aránya, akik szerint a kormány helyett mások irányítanak a háttérből (a Jobbik szavazói körében ez az arány 68 százalék).

Valójában nem a kormány irányítja az országot; nem tudjuk, ki mozgatja a szálakat a háttérből. (A francia[7] és a magyar[8] válaszok összehasonlítása.)

 

A teljes cikk itt olvasható.