Kirekesztéssel a kirekesztés ellen

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Múlt héten furcsa dolgok történtek az Európai Parlamentben. Egy szavazáson az MSZP képviselők megakadályozták, hogy izraeli diákok, tudósok, művészek jöhessenek az EU-ba, míg Szíriával épp most köt szomszédsági szerződést az Unió.

Forrás: Verbális Numerák

Meghallgatás

Múlt kedden Cipi Livni Brüsszelbe látogatott, ahol több találkozón is részt vett. Az izraeli külügyminiszer egy NATO találkozó és a mediterrán biztonsági konferencia mellett az EP Külügyi Bizottságában szervezett meghallgatáson is részt vett.

A meghallgatáson a képviselők meglehetős vehemenciával estek neki vendégüknek. A nemzetközi sajtóból az alábbi figyelemreméltó részletek derülnek ki:

A meghallgatás végén a „Vörös Danny”-ként ismert Daniel Marc Cohn-Bendit, az Európai Zöldek vezetője tett fel kérdést Livninek. „Egy kérdést szeretnék önnek feltenni: A palesztín gyerekeknek másfél órát kell utazniuk az iskolába az ellenőrzőpontok miatt? Ez hihetetlen.”

A felháborodott Livni válaszában Szderotban és más, a Gázai-övezethez közeli településeken élő izraeli gyerekek helyzetét ismertette: ők gyakran egyáltalán nem jutnak el az iskolába, mivel Gázából rakétákkal lövik a lakhelyüket.

Livni hangsúlyozta, hogy a palesztinok annak ellenére lövik folyamatosan rakétákkal az ártatlan izraeli lakosságot, hogy Izrael már rég kivonult Gázából. Az ellenőrzőpontok a terrorizmus elleni küzdelem eszközei, ezért a kritikát nem Izraelnek kellene címezni.

„Ön szerint én, mint emberi lény azt szeretném, ha szenvednének? Egyáltalán nem kívánom ezt, de képzelje magát az én helyembe – milyen lehetőségek vannak?” – kérdezett vissza Livni.

„Nem tudok csodát tenni: a terror ellen küzdeni és egy rezsimet leszerelni anélkül, hogy mindez a lakosságra hatással lenne.” – utalt az EP teljesíthetetlen elvárásaira a külügyminiszter.

A felfokozott hangnemű meghallgatáson a belga Veronique De Keyser (szocialista frakció) kijelentette: “Számunkra a ciszjordániai telepesek és gyarmatosítók elfogadhatatlanok, én nem teszik lehetővé a tárgyalást.” (Forrás: YNET, AP )

A magyar sajtóban talán csak a Népszabadság foglalkozott az eseménnyel, viszont a diplomáciában szokatlan hangnemről igencsak tompítva számolt be; a fenti részletek egyike sem jelent meg magyarul.

A meghallgatáson információink szerint egyetlen magyar EP képviselő sem vett részt. A külügyi bizottság egyedüli hazai képviselője, Szent-Iványi István (SzDSz) egy emberi jogi konferencián volt, míg Lévai Katalin (MSzP), aki az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelősfelelős EP küldöttség póttagja, a Jogi Bizottság ülésén vett részt.

Szavazás az EU és Izrael szorosabb együttműködéséről

Másnap az Európai Parlament ülésén a képviselők szavaztak a kulturális, tudományos szerződések megkötését lehetővé tevő tervről, melyről a magyar sajtó egyáltalán nem számolt be.

A szavazás végül arról szólt, hogy elhalasszák-e a a közös akciótervről szóló döntést határozatlan időre. A képviselők 194 igen és 173 nem szavazattal a halasztás mellett döntöttek.

Az Európai Bizottság és a Tanács határozatával szembehelyezkedő EP-ben az Európai Néppárt van többségben, akik elkötelezettek az izraeli kapcsolatok mélyítése mellett – bár információnk szerint több képviselő is a halasztás mellett voksolt. A Liberálisok (ALDE) hasonló állásponton vannak, míg az Európai Szocialisták, az Egyesült Baloldal (kommunisták) és a Zöld Párt nem először akadályozza az EU és Izrael közeledését.

Az európai baloldal és Izrael viszonya

A nyugat-európai baloldal régóta kritikus Izraellel szemben, miközben lelkesen támogatják a palesztin érdekeket. Hettie többször is beszámolt (újságírók izraeli bojkottja, Eurovíziós dalfesztivál bojkottja, eltörölni Izraelt, Egyetemi tanárok bojkottja) különböző baloldalhoz köthető szervezetek bojkott felhívásairól. Hol az egyetemekről akarták kitiltani az izraeli útlevéllel érkezőket, hol az izraeli termékek bojkottjával próbálták elérni a palesztin arabok helyzetének javítását.

A mostani szavazást megelőzően számos – az EU által finanszírozott – civil szervezet szólította fel híveit, hogy levélben kérje EP képviselőjétől az Izraellel kötendő megállapodás elhalasztását. A különböző tőke- és globalizációellenes, valamint zöld szervezetek a tevékenységükhöz nem kapcsolódó Közel-Kelet ügyeiben meglepően aktívnak bizonyulnak.

Emellett az Európai Szocialista Párt több tagpártja (ír, belga, francia, stb) is külön sajtóanyagban szállt síkra az izraeli közeledés elutasítása mellett, sőt többen a döntést üdvözlő kommunikét készítettek.

Baloldali vádak és morál

Az Izraellel szemben megfogalmazott vádak sokrétűek. A gázai blokád, a hebroni telepesek ügye is szerepel az ország bűnlajstromán amellett, hogy az Annapolisban év elején elfogadott béketerv sem fog a tervezett év végi határidőre megvalósulni. Mindhárom kritika, de a legutóbbi feltétlenül több fél együttműködését igényli.

Az izraeli álláspont minden kérdésben ellenkezik az európai baloldal felfogásával: a blokád a terrorizmus elleni küzdelem alapvető eszköze, a néhány hónapot megélt tűzszünet alatt sokat enyhítettek a korlátozásokon, és csak a rakétatámadások kiújulásával szigorítottak ismét. A hebroni telepesekkel szemben az izraeli hadsereg lépett fel erélyesen, így egyértelmű, hogy az állam nem támogatja akcióikat. A béketerv pedig több sebből vérzik: a de facto két részre szakadt palesztin vezetés már rég nem tárgyal egymással, jelenleg emberrablások, kínvallatások jelentik a két fél közti „kommunikációt”. Eközben Izraelben előrehozott választások lesznek, a jelenlegi kormány már nem rendelkezik megfelelő legitimitással stratégiai kompromisszumok megkötéséhez.

Az EP baloldali és zöld frakciói mindezek ellenére meg vannak győződve arról, hogy morálisan vállalható Izrael – pontosabban az ország művészeinek, tudósainak és diákjainak – kvázi megbüntetése, míg az EU a terroristákat támogató, iránbarát Szíriával fog ratifikálni szomszédsági szerződést.

Múlt héten az EU 10000 iraki menekült befogadásáról is döntött. E menekültek nagyrésze a szír-iraki határon rekedt: a másfél millió menekültet befogadó Szíria néhány ezer menekültet nem enged belépni az országba, Irak viszont kiléptette őket, és nem engedi őket vissza. Egy másik, iraki menekülteket fegyverrel őrző tábor Szíriában található, míg egy harmadik Irakban, a határtól 500 méterre.E menekültek palesztinok, az arab világ pedig rossz szemmel nézi az őket befogadókat. A pénz, élelem és alapvető higiéniai, egészségügyi infrastruktúra nélkül maradt ezreket az EU anélkül fogadja be, hogy a környező országok (fentiek mellett Jordánia) humanitárius kötelezettségüket származási alapon elutasító politikáját bírálná (esetleg elhalasztaná a szomszédsági szerződést).

Bár a hivatalos médiában iraki menekültekről van szó (magyarul egyetlen hír sincs e témában), az ügylet furcsaságára utal, hogy az Unió engedélyt kért több arab országtól is, hogy segítséget nyújthasson a nélkülözőknek.

Moralizálás és a média a Közel-Keleten

A Közel-Kelet ügyei kapcsán a szokásosnál is jóval nehezebb anélkül moralizálásba bocsátkozni, hogy az ítélet ne tűnjön se a helyzet teljes félreértésének, se relativizálásnak. A hivatalos média ugyanis megdöbbentően torz képet fest a térségről, és a nyugat-európai baloldali média élenjár ebben. Az utóbbi időben például minden alkalommal eljutott a hazai hírolvasókhoz is, amikor Izrael nem engedett be újságírókat a Gázai övezetbe. Arról viszont egyik nyugati orgánum sem számolt be, hogy ugyanezen időszak alatt Gázából kitiltották az összes, nem Hamaszhoz köthető újságírót, míg Ciszjordániában a Hamaszhoz köthető újságírókat börtönöztek be. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy jelenleg az Al-Jazeera is ki van tiltva, azonban erről az arab hírtelevízió nem számolt be. Miközben a Riporterek Határok Nélkül szervezet folyamatosan kritizálja Izraelt, a fentiek egyikét sem tartotta olyan súlyúnak, hogy megszólaljon.

A médiában azzal sem találkozhatunk, hogy a Hamasz megtiltotta a Gázai-övezet lakóinak, hogy az idei hadzson (mekkai zarándoklat) részt vegyenek. Ugyanígy hallgatna a média, ha Izrael korlátozná vallásuk gyakorlásában az arabokat?

Az európai pártok Közel-keleti politikája

A morális dilemmák mellett az is kérdés, hogy mi lehet a célja az Izraelt büntetésből izoláló politikának, illetve, hogy sikeres lehet-e egy ilyen politika.

Szent-Iványi István nem támogatta a szavazás elhalasztását. A liberális képviselő elmondta: az ALDE (liberálisok) az Izraellel kötendő megállapodáshoz való hozzájárulás megadását támogatják, de a képviselőcsoportban is akadtak a halasztás mellett voksolók is. Az EPP (Néppárt) is hasonló álláspontot képvisel. Az EP baloldala (kommunisták, szocialisták, zöldek) a halasztás mellett szavaztak.

Hegyi Gyula és az MSZP delegáció döntően a PES (szocialisták) többségi álláspontjának megfelelően a halasztás mellett voksoltak. Ennek okait firtató kérdésünkre a képviselő elmondta:”Az Európai Szocialista Párt híve az EU és Izrael közti kapcsolatok fejlesztésének, de ez nem lehet független a Gázában és másutt kialakult válságos helyzettől. Az EU és Izrael közti kapcsolatokat fel kell használni a kritikus helyzet mérséklésére, a béke megteremtésére.”

Jelzésértékű, hogy az Európai Szocialista Párt többi tagjától eltérően a Kelet-európai tagpártok – így az MSZP – mélyen hallgatnak arról, hogy miként fest az új izraeli politikájuk.

“Mivel nincs olyan rendkívüli ok, ami miatt speciális magyar érdeket kellene érvényesítenünk, jó szívvel elfogadjuk a frakció kollektív döntését.”- nyilatkozta Hegyi a Verbális Numeráknak. Ezzel az állásponttal nincs egyedül az MSZP-s képviselő, pedig a kérdés nem ennyire egyértelmű. Három jelentős hullámban vándoroltak ki honfitársaink Izraelbe. Hertzl Tivadar követői után a haláltáborokat túlélők jelentős része is Izraelt választotta otthonául, végül 1956-ban is jelentős tömeg telepedett le ott.  A magyar származású izraeli állampolgárok európai kapcsolatainak blokkolásának kérdése társadalmi, gazdasági és morális kérdés is. A jelentős számú magyar származású lakossal bíró országok EU-s kapcsolatainak blokkolása eddig ellenkezett a hazai külpolitikai stratégiával.

A kialakult helyzetről Szent-Iványi elmondta, hogy az EP baloldala már jó ideje szeretné elérni, hogy szankciós eszközként mondják ki az embargót az izraeli tudósok, diákok, művészek európai meghívására, illetőleg függesszék fel a kulturális és csereegyezményt. Ezek a kísérletek ezidáig kudarcot vallottak, ezért most más eszközhöz folyamodtak, mégpedig az egyezmények megkötéséhez szükséges hozzájárulás megadásának elhalasztásához. ” Tehát nem elutasították, hanem határidő nélkül elhalasztották. Ez azt jelenti, hogy a csereegyezmény nem köthető meg, azaz a tudósok, művészek, diákok nem jöhetnek – bár ezt az EP nem mondja ki.”- nyilatkozta a képviselő blogunknak.

Lévai Katalin irodája a feltett kérdések közül a meghallgatást érintőkre válaszolt ugyan, azonban a másnapi szavazással kapcsolatosakra többszöri levélváltás után sem érkezett válasz. Lévai álláspontja azért lenne különösen érdekes, mert nehéz döntés előtt állt: az Európai Szocialista Párt a halasztás mellett volt, viszont Lévai tagja az Izrael Európai Barátai nevű politikusi klubnak is amellett, hogy az izraeli kapcsolatokért felelős bizottságban is póttag.

A FIDESZ a cikk megjelenéséig (egy hét alatt) nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miként, és milyen megfontolásból szavaztak e kérdésben.

A fentiek számos kérdést felvetnek.

1. A hazai választó milyen módon szerezhet tudomást arról, hogy egy-egy kérdésben hogyan szavaz(ott) a hazai delegáció? A külföldi gyakorlattal szemben ugyanis sem a pártok, sem pedig a sajtó nem publikálja az álláspontokat, így csak a képviselők egyéni közlésére lehet hagyatkozni. Ez viszont felveti az EP képviselők elszámoltathatóságának és az uniós politika az utca emberéhez való közelítésének kérdést. Az EU ez utóbbi problémát okolja a Lisszaboni Szerződés ír elutasításáért, és az európai polgárok EU iránti apátiájáért

2. A magyar külpolitikai újságírás mennyisége és minősége nem teszi lehetővé, hogy az ország polgárai bekapcsolódjanak a világ eseményeibe. Az Európai Uniót érintő ügyek ezen belül is különös helyet foglalnak el. A csatlakozás óta a hazai jogszabályok egyre nagyobb része születik Brüsszelben, így a hagyományos belpol-külpol felosztásban nem egyértelmű, hogy a ‚kül’-ök közé való. A hazai, és közvetlen környezeti vonatkozások miatt részletezettségben és sokrétűségben sokkal (egyre) inkább a belpolitikához sorolandó. Ehhez képest értékelendő, hogy az EP Közel-Keletet érintő fajsúlyos és váratlan döntése nem olvasható magyar nyelven.

3. Az alapvető hírek hiányában nem lehetséges az EU formálódó külpolitikai ambícióinak elemzése sem, pedig az esetlegesen kudarccal végződő nemzetközi fellépések nem múlnak el nyomtalanul Magyarországon sem.

4. A legnehezebb kérdés, melyet már korábban is többször feszegettem: A nyugat-európai baloldal izrael-, cionizmus-, és zsidóellenessége meddig tartható a határainkon kívül? Képes-e az MSZP nyugati elvbarátai nézeteinek hangolására, avagy begyűrűzik hozzánk is a nem ritkán Izrael-bírálatba öltöztetett baloldali antiszemitizmus? Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű, hogy ebben a kérdésben az MSZP az Európai Szocialista Párttal együtt szavazott. Valamint, hogy visszautaljak az 1. pontra, erről a hazai választóknak valamiképp értesülniük kell.

Ha máshonnan nem, akkor egy blogból.
 

[popup][/popup]