Szombat előfizetés 2017

2700 éves pecsétet találtak a Siratófalnál

Írta: zsido.com - Rovat: Hírek - lapszemle

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

2700 éves, és azt bizonyítja, hogy már akkor Jeruzsálem volt a zsidók fővárosa.

 

 

Egy különlegesen jó állapotban lévő, héber feliratot tartalmazó, agyagba nyomott pecsétre bukkantak régészek a jeruzsálemi Siratófal előtti téren végzett feltárás során. A lelet az első szentély idejéből származik, korát 2700 évre becsülik a szakemberek. A pecsét a város kormányzójának tulajdona volt és egy első szentély korabeli (a polgári időszámítás kezdete előtti VII-VI. század) lakóház romjainak átvizsgálása közben került elő.

A feltárást vezető régész, Dr. Slomit Weksler-Bedolah elmondta, hogy a Biblia két személyt is Jeruzsálem kormányzójaként említ, és a most napvilágra került leletek alátámasztják, hogy valóban létezett ilyen tisztség a Biblia-korabeli Jeruzsálemben. A pecsét feltehetően valamilyen fontos szállítmányhoz tartozott, vagy a kormányzó küldte el hatalmi jelvényét ajándékként valaki számára.

“Feltételezhető, hogy az általunk vizsgált épületek valamelyike lehetett a szállítmány címzettje. A mostani, előkelő személytől származó pecsét, illetve számos más, a helyszínen talált pecsét mind azt bizonyítja, hogy ez a térség, azaz az ókori Jeruzsálem nyugati szélén lévő, a Templom-hegytől 100 méterre fekvő domboldal magas rangú hivatalnokok lakónegyede volt az első szentély idején. Ez az első alkalom, hogy hivatalos ásatás során egy ilyen pecsét került elő.” – mondta a régész.

A szóban forgó tárgy egy 13X15 mm nagy, 2-3 mm vastag, kiégetett agyagpecsét. Felső részén két egymás felé forduló figura látható, alatta óhéber felirat. A mintát vizsgáló egyik professzor, a Tel-Avivi Egyetemen oktató Binjámin Szász így írta le a leletet: Dupla vonás felett két férfi áll egymással szemben, tükörképszerűen. A fejüket két nagy pontnak ábrázolták, a részletek mellőzésével. A külső oldalon lévő kezük lóg, a belső oldalon lévő felemelkedik. Mindketten térdig érő, ruhát csíkos viselnek. A vonások alatti óhéber feliratot szóközök nélkül vésték. Jelentése: “A város kormányzójának tulajdona”.  Ezt a rangot megtaláljuk a Bibliában és a Biblián kívüli forrásokban is. Jeruzsálem kormányzóját a király nevezte ki. A Biblia a Királyok II. Könyvében említi, hogy Chizkijáhu király idejében Jehosuának hívták a főváros kormányzóját, a Krónikák II. Könyve szerint pedig Josiá király Máásziját nevezte ki erre a pozícióra.

 

A teljes cikk itt olvasható.

  • Tamas Biro

    A lead tipikus példája annak, hogy az izraeli régészet nem képes elszakadni az aktuálpolitikától. Abban, hogy egy városnak van kormányzója, nincs semmi újdonság. Az i.e. 7. században és az i.e. 6. század elején Jeruzsálem Júdeának volt a fővárosa (erre azért meglehetősen elég sok régészeti adat van), és a korabeli (sőt, a megelőző két évszázadbeli) feliratok nyelve (mármint amennyi ebből tudható) nagyon közel van a bibliai héberhez. Tehát az lenne hírértékű, ha más nyelven lenne a felirat. A “zsidó” szót azonban tudományos kontextusban (hacsak nem hatja át a tudományt az aktuálpolitika) csak a fogság utáni kortól kezdve használjuk. Bízom abban, hogy a Szombat színvonalasabb annál, mint hogy szó szerint átveszi a zsido. com-nak az Arutz7-ról származó cikkeit, meghagyva a jellegzetes szóhasználatot (vö. “a polgári időszámítás kezdete előtti”) és ideológiáját (az izraeli Chabad által támogatott jobboldali nacionalizmus populista formáját).

    • Miriam

      Az “aktualpolitika”rol szolva, ki emelte fel a szavat,amikor
      az UNESCO ugy hatarozott, hogy “Izraelnek nincs tortenelmi
      kotodese Jeruzsalem”hez ?
      Vagy amikor a palesztinok 400 tonna homokot szortak ki az Ovarosban,
      “Salamon istalloja”nak bovitesenel- amit onkentesek szitaltak
      evekig- megmentve ezzel tobb – az Elso es Masodik Szentely
      korabol szarmazo relikviat.
      Ennyit a “jobboldali nacionalizmus”rol.

      http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200709/barbar_pusztitas_jeruzsalemben

      • Tamas Biro

        Sokan felemelték a szavukat, például az idézett cikk is. De nem értem, mi a kapcsolat a kettő között. A másik barbár viselkedése miért hatalmaz fel bennünket barbárságra, vagy éppen tudománytalanságra? Én csupán az aktuálpolitika és a tudomány összekeverését sajnálom egy, a színvonalat magasra tartó újságban. A tudomány rovatban legyen szó tudományról, és az aktuálpolitika rovatban legyen szó aktuálpolitikáról. Egy régészeti felfedezés és annak lehetséges interpretációi az előbbihez tartozik, míg egy régészeti ásatás megzavarása utóbbihoz.

        • Miriam

          Az ujsag szinvonalat becsulom – azert is,mert
          foruman-nyilt vita folyik .
          Erdekes, hogy on csak az Aruc 7-at emliti-es nem
          szol pl. a Haarec-rol,amely ujabban nem tul nepszeru
          az izraeli zsidok koreben.
          Neha nehez-az aktualpolitikat elvalasztani a tudomanytol,
          amikor az “oslakok”rol beszelnek, es minden nemzetkozi
          forumon “hirdetik” hogy Izrael “agresszor” es “kolonialista” .
          Remelem, ert angolul, ezert csatolom az archeologus
          szakszeru, tudomanyos magyarazatat.
          Remelem, nem “jobboldali nacionalista”.

          https://www.youtube.com/watch?v=XGD5sf885yw

          • Tamas Biro

            Nem értem, miért említettem volna a Haarec-et. Az Aruc7-t azért említem, mert a zsido . com-on az Aruc7 van megemlítve, mint az itt közölt írás forrása. A zsido . com, azaz a Chabad politikai irányvonalához közel áll az Aruc7, így világos, hogy onnan vesznek át anyagokat, megőrizve azoknak a szellemiségét. De nem egyszerűen átvesznek anyagokat, hanem le is fordítják őket magyarra (ahogy a Szombat is hozzáférhetővé tesz magyarul idegen nyelvű cikkeket), a magyarul olvasó közönség számára. Ez önmagában még dícséretes is lehet. Jelen esetben azonban a Szombat nem tett mást, mint kritikátlanul másolt, megőrizve az Aruc7 szellemiségét és a Chabad szóhasználatát. (Ismerve a Szombat más cikkekben megjelenő Chabad-kritikáját, ez különösen meglepő.) Ezt tettem szóvá, amikor az Aruc7-t megemlítettem, és sem a Haarecet, sem a New York Times-t, sem a Süddeutche Zeitungot, sem a Dunántúli Naplót nem említettem meg.

            Ami a tudomány és az aktuálpolitika szétválasztását illeti, az egy értelmes kutató számára nem okoz gondot. Elég összehasonlítani a tudományos publikációkat a nagyközönség számára írt kommünikékkel. Mivel a kutatók az adófizetők pénzéből élnek, ezért az utóbbiakba, de nem az előbbiekbe, gyakran beletesznek olyan megjegyzéseket, amelyek elősegítik azt, hogy pl. legközelebb is kapjanak kutatási pénzeket. A NASA-t érdemes figyelni: mindig előjönnek valami sajtót érdeklő hírrel, mielőtt a Kongresszus a költségvetésüket tárgyalja. Izraelben pedig akkor jelennek meg hírek fontos régészeti felfedezésekről, amikor azok politikailag jól jönnek.

            Másrészt, meghallgatta a belinkelt videót? A hölgy hol állította, hogy a lelet azt bizonyította volna, hogy Jeruzsálem 2700 évvel ezelőtt a zsidók fővárosa volt? 1:10 körül párhuzamot von a bibliai szöveg és a lelet között: “it proves that there really was a governor of Jerusalem”. Nu, zagson. Ezt eddig is sejtettük, egyrészt a bibliai adatok alapján, másrészt tisztán logikai alapon (egy városnak szokott lenni vezetője). Azt, hogy a śar pontosan milyen címet vagy tisztséget jelöl (pl. hány volt belőle egy időben egy városban), eddig sem tudtuk, ezután sem fogjuk tudni. Különböző interpretációk lehetségesek. (Kérdezzen meg egy régészt: a régészet sokkal inkább interpretatív tudomány, mint ahogy azt a laikusok hiszik.)

            A videó végén azt mondja, hogy a leletekből arra lehet következtetni, hogy a város vezetése ezen a részen lakhatott az I. szentély idejének a vége felé. “Probably”– hangzik el 1:33-nál, ami korrekt, mert ennél biztosabbat nem mondhat. Ez csupán a leletek egyik lehetséges interpretációja. Más régészek más interpretációkkal állhatnak elő, mint ahogy az olyan gyakran előfordul az izraeli régészeten kívül is. De ha igaz is ez az interpretáció, akkor a lelet jelentősége a korabeli város szerkezetének a jobb megismerése, nem pedig annak a bizonyítása, hogy a zsidók fővárosa lenne. (Héber nyelvészettel is foglalkozó kutatóként én még egy apró jelentőséget tulajdonítok a leletnek: van még egy kifejezés [śar haʕir], amit eddig csak a bibliai korpuszból ismertünk, és most megtaláltunk a Biblián kívül is.)

            Na most ha valaki nem fogadja el a fogság előtti júdeai lakosság és a 21. századi zsidóság közötti folytonosságot, akkor azt ez a lelet hogyan győzi meg az ellenkezőjéről? (Például arról, hogy az etnikai folytonosság értelmes és abszolút fogalom, vö. Komoróczy Géza vonatkozó írásaival.) Ha valaki úgy gondolja, hogy az etnikai folytonosság nem érv arra, hogy egy nép jogot formáljon egy adott területre (pl. az olaszok Aquincum kiásása után jogot formáljanak Óbudára), akkor ez a lelet hogyan győzi meg őt az ellenkezőjéről? Sehogy. Egy ilyen lelet tudománytalan interpretációja csak arra alkalmas, hogy azokat, akiket nem kell már meggyőzni, tovább hergelje.

            Ami pedig a posztcionista, posztkolonialista, stb. történészeket illeti: igen, vannak, akik nem csupán a tudományos diskurzusban vesznek részt, hanem a társadalmi diskurzusban is, és bizonyos kutatási területek esetén könnyű a kettőt összekapcsolni. Ők is értik azonban a kettő közötti különbséget, ahogy a videó és az Aruc7-cikk közötti különbséget is megbeszéltük. Ha korrektek, akkor élesen különválasztják a kettőt. (A hallgatónak tisztában kell vele lennie: attól, hogy egy kutató mond valamiről valamit, az még nem tudomány.) Ha viszont nem korrektek, akkor ugyanazt a hibát követik el, mint amit fentebb a régészeti leletek tudománytalan, nacionalista indíttatású interpretációjáról mondtam. Remélem, hogy a Szombat egyik oldal hibájába sem esik bele.

          • Miriam

            Veletlenul-ugyanazt a filmet tettem fel-feltetelezve,
            hogy on ert angolul.
            A “jobboldali nacionalizmus”ol szolva, nezze meg mit mond
            a Vaquaf embere a turistaknak.
            “Soha nem volt ZSido Templom” Jeruzsalemben.
            “A zsidok le akarjak rombolni az El-Aqsa mecsetet”.
            Akkor- hogyan is van ez ?

            https://www.youtube.com/watch?v=nC5VpcsodoY

          • Tamas Biro

            1. Értek angolul, talán kiderült az előző hozzászólásomból is.
            2. Az egyik oldal hülyesége nem hatalmazza fel a másik oldalt a hülyeségre. (Még kevésbé a harmadik oldalt, a külföldről tudósító újságírót..) Megfordítva: csak akkor vetheti a másik oldal az első oldal szemére a hülyeségét, ha ő nem követi el ugyanazt.
            3. Nem hallgattam végig a videót. De az az állítás, hogy “a zsidók le akarják rombolni az El-Aqsa mecsetet”, csak részben hamis. Ugyanis nem minden zsidó, ill. a zsidók többése nem. De azért elég gyakran láttam már olyan Jeruzsálem-látképeket, amelyeken a Sziklamecset (nem az El-Aqsa mecset) helyére a 3. szentély rajzát fotosoppolták. Tisa be-Av-kor is mindig van balhé. Tehát a mi oldalunkon is van bőven olyan hülyeség, amely fűti a másik oldal hülyeségét. Sajnos.

          • Miriam

            Itt kozlom Dr.Gabriel Barkay- az egyik leghiresebb
            Jeruzsalem kutato eloadasat, archeologiarol-es politikarol.
            Kulonben, az izraeli kutatok-nem dolgoznak legures terben.
            Manapsag – laboratoriumi bizonyitekok es leteznek
            a kulonbozo korokrol-nem beszelve a filologusokrol,akik ertik
            a kulonbozo korok nyelvet.

            https://www.youtube.com/watch?v=kRBgxVm79Ms

          • Tamas Biro

            Értelmes ember, nem csak azért, mert magyar származású 🙂 (Amúgy személyesen is találkoztam vele 1996-ban.) A legutolsó mondatával maximálisan egyet tudok érteni: az arab oldal politikai céljaira használja fel a Szentélyhegyet. Ennek nem mond ellent az az állításom, hogy izraeli oldalon is sokan ezt teszik. Se nem az az állítás, hogy ezt butaságnak tartom, bármely oldali is teszi, és bármely irányba (balra, jobbra) is viszi el ezáltal a régészeti leletek értelmezését.

            Elmagyarázná, legyen szíves, hogy mikor (hanyadik percnél, hogy ne kelljen újra hallgatni az egészet) és miben mond ellent annak, amit fentebb írtam?

            A hozzászólásának a többi részét sem értem: mire fel írta azt, hogy az izraeli kutatók nem dolgoznak légüres térben? Írtam volna ennek az ellenkezőjét? Csupán annyit írtam, hogy egy értelmes kutató tudja ezt a helyzetet kezelni, aki pedig nem, az szakmai hibát követ el, bármely irányba is hibázik.

            Mit akart mondani a régészet laboratóriumi módszereiveel?

            Végezetül köszönöm, hogy pozitív véleménnyel van rólunk, filológusokról.

            Várom a kérdéseimre a válaszait. A levelezésünket végignézve ugyanis az a benyomásom, hogy mintha én válaszolnék magának, de maga nem az általam leírtakra válaszol, hanem újabb és újabb dolgokat dob be. Hova akar ezzel kilyukadni?

          • Miriam

            Elnezest, hogy kesve valaszolok, de csaladom ifju nemzedeke-
            vette kezelesbe a computert.
            En nem vagyok archeologus, csak valaki,aki szereti a zsido tortenelmet,
            egyforman birja anyanyelvet es {os}apai nyelvet, ert angolul,bar szamomra
            konnyebb-az olvasas.
            Ezen kivul- kivancsi ember leven- beszelgetest folytattam/folytatok
            zsidokkal, akik a vilag minden reszebol jottek {minden
            szinben es formaban-pl. etiopiaiak,vagy az Eszak Indiabol
            szarmazo- “Menasse fiai”.
            Ismerek olyanokat is,akik soha sem hagytak el az orszagot-
            Pekiinbol,Hebronbol,Jeruzsalembol.
            De- terjunk a targyra.
            Dr. Barkay – mar a film elejen kijelenti,hogy az izraeli
            regeszet-nem tud elszakadni-az aktual politikatol-
            “Whenever you do- is political.
            You can do it in the right and the left”.
            ZSido szemszogbol vagy arab szemszogbol.
            Meg egy fontos megjegyzese- A Templom hegy szentsege
            {fontossaga} nem a Sirato faltol adodik,hanem forditva-
            es vice versa.
            A film kozepe fele-beszel a 90-es evekrol,az
            Osloi Egyezmenyrol,amelyrol a naiv bekekotok{Amerika
            es az akkori izraeli kormany}azt hittek,hogy mukodni fog.

            Megemliti meg- archeologuskent- a fizikai- valtozasokat
            a Templomhegyen – a 90-es evekben.
            A mar meglevo 2 mecseten kivul- {Dome of the Rock}
            es El Aqsa- 2 uj mecsetet epitettek.
            1} Al massala Al maruani- in “Salamon Stables”-
            mosolyogva jegyzi meg,{becsuletes archeologus es ember leven}
            hogy a nev nem jelzi,hogy valoban az volt.
            Ez- soha nem volt mecset-elotte-es ma-10.000
            ember befogadasara alkalmas.
            2} The ancient Aqsa.
            A kesobbiekben beszel a barbar pusztitasrol,melyben
            tobb tonnanyi homokot szortak ki.

            Ez most- az en velemenyem-
            Jeruzsalemben, ahol minden epitkezes elott
            az Archeologiai Hatosag {talan nem igy hivjak magyarul}
            vizsgalatat kell kerni, mivel mindenutt kulonbozo,
            evezredes kulturak vannak egymasra rakodva- a Waqf-ra,
            amely felelos a mecsetekert-ez “nem vonatkozik”.
            A “jobboldali nacionalista” Izrael- nem emelte fel
            a szavat a barbar cselekedet ellen.
            Meg valamit- a “vallasszabadsagrol”.
            Tudott teny, hogy Jeruzsalem Ovarosa- Gus Ecion-nal {Ciszjordania}
            egyutt- elesett a Fuggetlensegi Haboruban.
            Ezeket a teruleteket-Jordania annektalta – 1949 ben.
            Termeszetesen, a zsidok nem latogathattak a Siratofalhoz,
            a Patriarkak sirjahoz Hebronban, sot,Izrael megalakulasa
            elott- csak a 7-ik lepcsoig mehettek ott.
            Erdekes,hogy Izrael, azutan is,hogy 1967-ben felszabaditotta
            az Ovarost, a jordan Vaqf felugyelete ala helyezte
            a mecseteket Kelet-Jeruzsalemben.
            A regeszet laboratoriumi modszereivel azt akartam mondani,
            hogy az adott tortenelmi kor megallapithato a szenizotopok
            altal, sot,neha novenyi maradvanyokat is talalnak-
            pl. Maszadaban- datolya magokat.

            Mivel on filologus is- es tud heberul es angolul,
            miert nem forditjak le magyarra az izraeli archeologusok
            velemenyet-{pl. Dr. Gabi Barkay} akik evtizedek ota
            kutatjak Jeruzsalem multjat?
            Ajanlhatom meg Dr . Eilat Mazart is,aki archeologusok
            3-ik nemzedeke- nagyapja,Dr. Benjamin Mazar utan.

            http://www.cityofdavid.org.il/en/archeology/archeologists/eilat-mazar

          • Tamas Biro

            Köszönöm. Ezekben mind egyetértünk, nem írt számomra újat. De nem értem, miként kapcsolódnak ezek a dolgok ahhoz, hogy vajon a most felfedezett felirat bizonyítja-e, hogy Jeruzsálem 2700 évvel ezelőtt a zsidók fővárosa lett volna.

            Néhány apróság: “Whenever you do- is political. You can do it in the right and the left”. Igen, valóban, bármit teszünk, annak vannak, lehetnek politikai vonatkozásai, a baloldal és a jobboldal egyaránt értelmezheti azt. Mint mondtam, a régészet erősen interpretatív tudomány (akárcsak az irodalom). [Erről nem ismerem Barkay véleményét, de talán nem annyira öreg, nem annyira “old school”, hogy még egy pozitivista felfogásban hinne.] Tehát a régész kiás valamit. Van a puszta tény, hogy hol mit talált. És utána jönnek a lehetséges értelmezések: mi is ez a lelet, hogyan került oda, stb. Milyen következményeket vonhatunk le ebből az adott korra vonatkozóan? És egy még áttételesebb lépés: az adott korra vonatkozóan kikövetkeztetett hipotézisünk mit jelent a mai korra (aktuálpolitikára) vonatkozóan? A szakember tudja, hogy meddig tartanak a puszta tények, és hogy hol kezdődnek a következtetések. És ennek megfelelően fogalmaz, mert tudja, a laikus hajlamos túl messzemenő következtetéseket levonni… akár az aktuálpolitikára vonatkozóan is.

            A video inkább a fordított kérdésről szólt: hogy az aktuálpolitika miként befolyásolja a régészeti kérdéseket (akár fizikailag átalakítva a helyszínt, akár átnevezve, átideologizálva azt). Ez már nem régészeti kérdés, de a régész munkáját közvetlenül érinti. Olvassa el, mi van Barkay mögé írva a falra: Ha-merkaz ha-Jerusalmi le-Injané Tsibbur u-Medina. Kb. “politikai és közéleti ügyek jeruzsálemi központja”. Barkay tehát egy nem tudományos kontextusban beszél. Mint intelligens ember és mint a kérdést a munkája miatt jól ismerő ember szól hozzá közéleti kérdésekhez, nem pedig mint tudós.

            “A Templom hegy szentsege {fontossaga} nem a Sirato faltol adodik,hanem forditva-es vice versa.” Igen, ezt mindannyian tudjuk. A Siratófal jelentőségét a zsidó vallásban az adja, hogy ez a szentélynegyedet egykor körülvevő falnak az egyetlen (legismertebb) fennmaradt része. Viszont ezt azért hangsúlyozza, mert egyes tanulatlan izraeliek azt hiszik, hihetik, hogy fordítva van a dolog. Ők a Siratófalat ismerik, és azt gondolják, hogy a Siratófal adja a Szentélyhegy “szentségét”. Nonszensz, tudjuk mindketten. De egy tévhitet el kell oszlatnia.

            Hogy nem működött az Oslói egyezmény? Sajnos. És sajnos nem ez az egyetlen olyan egyezmény a világtörténelemben, amely nem érte el a célját. De meggyőződésem, hogy jó, hogy megkötötték. Ha nem kötötték volna meg (tudom, ez történelmietlen állítás), ha nem jelezték volna, hogy egyáltalán törekszenek a békére, akkor most még rosszabban állnánk. A világtörténelem nem egy hollywoodi film, amelyben garantált, hogy 120 perc múlva a jók győznek, és megmentik a világot. De ez nem jelenti azt, hogy nem is lenne kötelességünk megpróbálni azt, amit megpróbálhatunk.

            Hogy a Waqf mi mindent tesz meg? Mint fentebb írtam, a másik hülyesége / gonoszsága / rossz cselekedete nem hatalmaz fel bennünket a hülyeségre / gonoszságra / rossz cselekedetre. Hogy az izraeli hatóságok nem emelték fel a szavukat? Meglepne. Valóban, nem léptek fel erőszakkal, mert úgy ítélték meg, hogy az csak rontana a helyzeten. De nem hiszem, hogy nem adtak volna hangot a rosszallásuknak. Nagyon régen elhatároztam, hogy az izraeli belpolitikába nem szólok bele, mert hihetetlenül komplex kérdés, amelyhez egyrészt nem értek, másrészt nem érint engem, mivel nem élek ott. Ezért azt sem szeretném kommentálni, hogy az izraeli hatóságok mikor lépnek fel erélyesen, és mikor nem. Ez van, ez az ő döntésük, amelyet milliószor több információ alapján hoznak meg, mint amennyi a mi rendelkezésünkre áll. És persze az is lehet, hogy ők is tévednek.

            Régészeti laboratóriumok: igen, sok információt nyújtanak, de az általuk nyújtott információt is óvatosan kell kezelni. Egyrészt figyelembe kell venni mindenféle hibahatárt, stb. Másrészt, a régészeti laborok adataira ugyanaz vonatkozik, mint a többi régészeti adatra (kerámiák, épületek, relatív kronológia, stb.): a primer adatok interpretálása már szubjektív, bizonytalan, hipotézisekre épül, a következtetések levonása során a szakma szabályai szerint óvatosan kell eljárni.

            Hogy miért nem fordítjuk magyarra Gabi Barkay műveit? Ez jó kérdés. Vannak kollégák, akik néhány nagyon fontos művet lefordítanak. Más külföldi művet inkább fordítók, nem pedig kutatók fordítanak le, akiknek ez a szakmájuk, akik ebből élnek, és akiket ezért fizetnek. (Nekünk a fizetésünkért más munkát kell végeznünk. Örülünk, ha az belefér a nap 24 órájába.) De sajnos a világ összes táján megjelent összes érdekes cikket nem lehet mind magyarra lefordítani.

            Üdv,
            BT

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Netanjahu: Az iráni rezsim fél a saját népétől

Elutasítva az állításokat, hogy Izrael áll a közelmúltbeli iráni tiltakozások mögött, Benjamin Netanjahu miniszterelnök dicsérte a “kegyetlen rezsim” ellen harcoló...

Deszkapalánk az utca közepén

"De hiába minden óvintézkedés, minden „nicht vor dem Kind” és minden suttogás, néhány év alatt összerakott magának egy mozaikot arról,...

Close