Náci múltra emlékeznek a leendő kulturális fővárosban

Az ausztriai Linz, amely 2009-ben Európa kulturális fővárosa lesz, emlékszik arra, hogy egyszer már viselte ezt a címet: Adolf Hitler náci diktátor, aki ebben a városban nőtt fel, azt tervezte, hogy ezer évre tervezett birodalmának kulturális kirakatává teszi.

Forrás: Múlt-kor

 

“Az ünnepségek közeledtével becsületesen akarunk foglalkozni a nácizmus fejezetével, amely fontos volt Linz történelmében” – mondta el az AFP-nek a svájci Martin Heller, a Linz-2009 program felelőse. A Duna partján fekvő másodrangú város 1933-ban lelkesen üdvözölte Hitlert németországi hatalomra jutásakor, majd az Anschluss idején, amikor csapatai bevonultak Ausztriába, hozzácsatolva azt a Harmadik Birodalomhoz.

“Hitler Linz számára páratlan esélyt nyújtott arra, hogy kilépjen kisvárosi státusából” – emlékeztet Brigit Kirchmayr, a Linz, a Führer kulturális fővárosa című kiállítás biztosa. Ez a linzi várban látható március 22-ig, ott, ahol a “Vezér” öreg napjait szerette volna tölteni hajdani tervei szerint. Hitler a mai bajor határ közelében lévő Braunau-am-Inn helységben született, és Linz városát Berlinhez, Hamburghoz, Münchenhez és Nürnberghez hasonlóan “a Führer városává” minősítette.

A ma 200 ezer lakosú Linzben sugárutak, birodalmi opera és főleg egy hatalmas “Vezérmúzeum” épült volna, amely Hitler személyes művészeti gyűjteményét fogadta volna be. A tervekből csak egy impozáns Duna-híd valósult meg, amelyről Hitler 15 éves kora óta álmodott: a Nibelungenbrücke. Ugyanakkor a városba és környékére csúcsipart telepítettek, itt épültek a Hermann-Göring Művek, a mai Voest-Alpine komplexum, amelyet haláltáborok sora vett körül, kezdve Mauthausennel, ahol százezer deportált pusztult el. “A városára vonatkozó kulturális ambíciók ellenére igazából ezek a tervek kaptak elsőbbséget” – mondta el Kirchmayr asszony.

Mindazonáltal Hitler sohasem tett le vágyálmáról: alig néhány nappal 1945 áprilisában, a végső vereség küszöbén elkövetett öngyilkossága előtt berlini bunkerében még az álmainak Linzét ábrázoló makettet nézegette és végrendeletében azt írta, hogy “legnagyobb vágya” a Führermuseum megvalósítása. Josef Pühringer, Felső-Ausztria tartomány kormányzója – ennek székhelye Linz – megjegyezte az AFP-nek, hogy “senki sem hullat egy könnyet sem” amiatt, hogy a diktátor tervei meghiúsultak. Ez a múlt azonban így is terhes: nyáron a város vezetése kénytelen volt villámgyorsan eltávolítani egy Aphrodité-szobrot az egyik parkból: kiderült ugyanis, hogy az alkotás “Hitler személyes ajándéka volt” a városnak.

Linz mindeddig elzárkózott egy-egy Klimt- és Nolde-festmény visszaszolgáltatása elől: ezekre állítólag a nácik erőszakkal tették rá a kezüket. “Nem akarjuk elrejteni a múltat, de Linz-2009 a jövőbe kíván pillantani” – mondta Martin Heller, aki személyesen vesz részt a Drancyban (Franciaország) tervezett Holokauszt-emlékmű projektjében.

Linz, amely az Európa kulturális fővárosa címen 2009-ben Vilniusszal, Litvánia fővárosával osztozik, több tucat kulturális rendezvénnyel készül feladatára.