“A magyar zsidók fizették volna meg a per árát”

Írta: hvg.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Ügyvédek által kezdeményezett, csak haszonszerzésre irányuló per volt a magyar bankok és a MÁV elleni kárpótlási ügy,

…amelyből kizárólag a magyarországi antiszemiták profitáltak volna – mondta lapunknak Andre H. Friedman New York-i ügyvéd, aki magyar származású holokauszttúlélőként a bankok ügyét képviselte a chicagói perben. Friedmannal a per hátteréről, természetéről, amerikai fogadtatásáról beszélgettünk.Andre Friedman

hvg.hu: Miért döntött úgy, hogy elvállalja az OTP és a MNB védelmét? (A chicagói perben az MKB, az OTP, az MNB és a MÁV ellen is pert indítottak, az OTP és az MKB ellen “hatásköri kifogások, a MÁV és a Nemzeti Bank ellen pedig “pergátló kifogások” miatt szünt meg az eljárás.)

Andre H. Friedman: Holokauszt-túlélőként úgy éreztem, jogom van megszólalni az ügyben. 1944-ben, 16 éves koromban vittek munkaszolgálatra Salgótarjánból, majd a pesti gettóban vészeltem át a háborút, a családom nagy része viszont, édesapám kivételével, Auschwitzban halt meg. Amikor felkértek az OTP védelemre alaposan tanulmányoztam az ügyet, nagyon fontos volt számomra, hogy biztos legyek benne, hogy a „jó” oldalon állok. Úgy találtam, itt nem is az a kérdés, milyen erkölcsi alapjuk van a túlélőknek erre a követelésre, hiszen azután, ami történt, ezt nem lehet tagadni.

A fő kérdés az volt: milyen politikai hatása lenne, ha a felperesek kiharcolnának valamilyen összeget. Ha csak részleges sikerrel is jártak volna, az Magyarországon tovább növelte volna az antiszemitizmust. A magyar zsidók fizették volna meg ennek a pernek az árát. Ez semmilyen körülmények között sem lenne elfogadható. A keresetet áttanulmányozva láttam, hogy az jogilag sem állja meg a helyét, ez megerősített a döntésben.

hvg.hu: Kik voltak a bankok elleni per kezdeményezői?

A. H. F.: Meggyőződésem, hogy ez egy ügyvédek csinálta per volt. A két év alatt, amíg az üggyel foglalkoztam, egyetlen olyan zsidó szervezet neve sem merült fel, amely esetleg támogatnák a követelést. Volt pár zsidó túlélő, vagy azok örökösei, akik beszálltak a perbe, de minden jel arra mutat, hogy az ügyvédek toborozták őket. Mondhatjuk, hogy kihasználták őket, haszonszerzésre használták az igazságérzetüket és hamis várakozást keltettek bennük.

Amerikában elég gyakoriak az ügyvédek által kezdeményezett perek. Az úgynevezett class action eljárás során több károsult egy „osztályba” tömörülve egyszerre tud perelni egy ellenük valamilyen bűnt elkövető céget vagy magánszemélyt, így nem kell mindenkinek külön-külön lépnie. Sajnos sok amerikai ügyvéd kihasználja ezt a struktúrát és azt, hogy az Államokban az alperes számára nagyon magasak lehetnek egy hasonló per költségei. Több, a világ különböző országaiban élő ember ügyét kell vizsgálni, és az sem egyértelmű, van-e az amerikai bíróságnak joghatósága az ügyben. A beperelt cégek kénytelenek egész ügyvédi csapatokat alkalmazni, ami hatalmas összegekbe kerül. Az ügy évekig elhúzódhat, így a cégeknek inkább megéri gyorsan, peren kívül megegyezni a felperesekkel. A felperesek ügyvédei ilyenkor általában ingyen dolgoznak, és a per végén százalékot kapnak a nyert összegből. Az ügyvédek azt is kihasználják, hogy Amerikában nem a vesztes félnek kell állnia a perköltségeket, így a kezdeményező ügyvédek vereség esetén is csak a befektetett idejüket veszthetik.

A felperesek ügyvédei egyébként nagyrészt nem közismeret jogászok voltak. Egy jogi professzoron kívül nem volt a csapatban olyan név, aki elismertnek számítana.

hvg.hu: Milyen problémákon bukott meg a felperesek követelése?

A. H. F.: Az OTP esetében nagyon tiszta volt a kép. A bank 1949-ben jött létre, jogelőd nélkül, így teljesen alaptalan volt a vele szemben felhozott vád. Az elsőfokú bíróság először azt állapította meg, hogy a chicagói törvényszéknek joga van ítélkezni az OTP felet. A fellebbviteli bíróságtól azt kértük, utasítsa az alacsonyabb szintű bíróságot, hogy fogadja el az alperesek azon érvelését, mely szerint az elsőfokú bíróságnak nincs hatásköre az ügyben. Ez végül megtörtént, és bár első fokon hivatalosan még nem született ítélet, az ügy lényegében lezártnak tekinthető. A fellebbviteli bíróság határozatát alapvetően azzal indokolta, hogy az ügy továbbvitele ütközik az amerikai alkotmány azon pontjával, mely szerint mindenkit megillett a „due process”, az igazságos eljárás, ahol az alperest csak a törvényben előírt feltételek szerint lehet perbe vonni, ami itt nem történt meg.

hvg.hu: Korábban is foglalkozott kárpótlási ügyekkel? Szerepet játszhatott a bíróság döntésében, hogy az ön személyében egy érintett is képviseli a bankok védelmét?

A. H. F.: Nem hiszem, hogy ennek lett volna szerepe. Sokkal fontosabb volt, hogy az ügyvédi csapatunk kiváló munkát végzett, és már a voltaképpeni tárgyalás előtti (pre-trial) szakaszban bizonyítottuk, hogy a chicagói bíróságnak nincs joga ítélkezni az OTP felett ebben az ügyben.

Hasonló ügyekkel korábban nem foglalkoztam, nem tartom magam a téma szakértőjének. A kárpótlás intézményéről azt mondhatom, hogy én személyesen sosem igényeltem semmilyen kárpótlást sem Magyarországtól, sem Németországtól, pedig jogosult lennék rá. Ám úgy gondolom, ami történt, nem lehet pénzzel kárpótolni.

hvg.hu: Magyarországon komoly sajtóvisszhangja volt a pernek. Amerikában mennyire került az ügy a figyelem középpontjába?

A. H. F.: Az amerikai média szinte egyáltalán nem foglalkozott az üggyel, még az amerikai zsidó közösség orgánumai sem. Nem úgy kezelték az ügyet, mint aminek középpontjában a zsidóság vagy a holokauszt áll. Itt sokkal jobban átlátták, hogy ez egy ügyvédek csinálta class action-per, semmint egy valódi igazságtételről szóló ügy.

A holokauszthoz és a zsidósághoz való hozzáállást Amerikában össze sem lehet hasonlítani a magyarországi atmoszférával. Itt közel sem annyira átpolitizált ez a téma. A két nagy párt közül egyik sem képvisel antiszemita nézeteket. Általában is alig beszélhetünk zsidóellenes jelenségekről, amelyek pedig vannak, azok teljesen más jellegűek, mint Magyarországon. Nincs olyan nagyobb csoport, amely a holokausztot tagadná, vagy relativizálná, így a téma egyáltalán nem tölt be központi szerepet a közéletben. Pedig Amerikában is van például holokauszt-emlékközpont, ahova az évfordulókon nem zsidó vezetők is ellátogatnak, elképzelhetetlen, hogy olyan viták legyenek egy ilyen megemlékezés kapcsán, mint Magyarországon.

támogatás