Szombat előfizetés 2017

Újabb bírósági meghátrálás a vadrasszistákkal szemben

Írta: Mihancsik Zsófia - Rovat: Hírek - lapszemle

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A galamus hírösszefoglalójában olvasható hogy , milyen ítéletet hozott a
Pesti Központi Kerületi Bíróság Kiss Róbert volt Magyar
Gárda-főkapitány ügyében, mivel indokolt a bíró, mit mondott erről a
Magyar Helsinki Bizottság és mit válaszolt erre a Fővárosi Bíróság.

 

 

forrás: galamus.hu

 

Én csak két megjegyzést fűznék az ügyhöz.

Ha az MTI által idézett mondatok elhangzottak a bírói indoklásban („jelenleg a magyar közélet úgy néz ki, hogy a magyar parlamentben és az utcákon a nemzeti radikalizmusnak olyan formája létezik, amelynek a retorikájában elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés”, a bíróságnak pedig „nem a népet kell nevelnie, hanem az országban fennálló rendhez igazodnia” és „nem a bűnüldözés eszközeivel kell elkergetnie a politikai nézeteket”), akkor teljesen mindegy, milyen szövegösszefüggésben hangzottak el. Nemcsak a Helsinki Bizottság által hivatkozott általános prevenció miatt, hogy ugyanis a bíróság az ítéleteivel a társadalomnak is „üzen”, megüzeni, hol vannak a határok, amelyeket már nem szabad átlépnie senkinek, mert a jog és a bíróság szankcióiba ütközik (ha közmegvetésbe egyelőre nem is). Hanem azért is, mert a Jobbik és a Gárda nézetei nem politikai nézetek, hanem emberellenes, fajgyűlölő nézetek, magatartásuk nem politikai magatartás, hanem rasszizmusból fakadó gyűlöletkeltés és uszítás egyfelől, kirekesztés és megfélemlítés másfelől. A bíró ezért az ítélet indoklásában nem a „fennálló közállapotokat bírálta”, mint az FB közleménye állítja, hanem folytatta a magyar bíróságoknak azt a húsz éve szinte töretlen gyakorlatát (hangsúlyos kivétel az összefoglalóban is idézett gárdabetiltó ítélet), hogy a jog adta eszközöket nem hajlandók alkalmazni sem az újnáci ideológiák uszító képviselői, sem a közönséges és legocsmányabb rasszizmus szóbeli és tevőleges megnyilvánulásai ellen. (Miközben szaporodnak azok a bírósági ítéletek, amelyek „magyarozás” miatt rónak ki súlyos büntetéseket cigányokra.) A bíróság azt a húsz éve szinte töretlen gyakorlatot folytatta, amely hathatósan besegített abba, hogy ma Magyarországon politikai képviselete lehet az emberellenes ideológiáknak és magatartásoknak. Hogy a magyar országgyűlésben ma ott ülhet egy politikai párt, amely szinte minden ülésen cigányozik, zsidózik, buzizik, uszít és lázít. Hogy ez a párt, és húsz éven át az összes előzményei, ahogy mai összes segéderői is, olyan szabadon üzengethettek és üzengethetnek a magyar lakosságnak, ahogy nem szégyellték (és nem szégyellik, mert nincs szélsőségesség gátlástalanság nélkül) – szemben a magyar bírósággal, amelynek húsz éve nincs ellenüzenete (hosszú időn át másoknak sem volt, de ez a jogalkalmazót nem menti). Így jutottunk el oda, hogy „jelenleg a magyar parlamentáris demokrácia és politikai közélet olyan képet mutat, melyben a nemzeti radikalizmus tolerált, parlamentben képviselt nézetrendszer” – ahogy az FB közleménye mondja. Túl a meglepő terminológián (vajon milyen gondolatmenet húzódhatott meg az FB közleményíróinak döntése mögött, amikor „nemzeti radikalizmusnak” minősített militáns újnáci ideológiákat és magatartásokat), ismét elmondanám: abban, hogy „jelenleg” ez így van, így lehet, komoly szerepük volt a hasonló bírói döntéseknek.

A másik megjegyzésem. Az FB közleménye szerint „Az a tevékenység… amelyet a Magyar Gárda a vád szerint a feloszlatás után kifejtett, egyértelműen magán hordozza a kirekesztés, rasszizmus jegyeit, azonban nem oly mértékben sérti a közrendet, hogy annak bírói korlátozása indokolt lenne.” Ezt vajon milyen társadalmi tapasztalatok mérlegelése alapján állapította meg a bíró és a közleményíró? Tatárszentgyörgy köztük volt-e? És Gyöngyöspata? És az a tény, hogy egy tüntetés – így a 2009-es Erzsébet téri is – bizony elveszíti békés jellegét, „ha egy pillanatig is volt neki olyan, ahol a gárda melletti szimpátiatüntetésre összegyűlt igazmagyarok ordító kórusban skandálhatják, hogy ’mocskos zsidók’ … ahol szabadon zsidó kutyázhatják a rendőröket, és bántatlanul odaüvölthetik nekik, hogy ’zsidók és cigányok rabszolgái lesztek’” – ez a tény vajon ott volt-e a mérlegelés alapjául szolgáló társadalmi tapasztalatok közt? Mert a vádirat ugyan köti a bírót, de a társadalmi összefüggések felismerése és alkalmazása kutyakötelessége, amikor egy cselekmény súlyát és társadalomra veszélyességét mérlegeli.

Kivéve, ha szerinte a kirekesztés és a rasszizmus „jegyeinek hordozása” „jelenleg a magyar közélet” természetes velejárója, amelyben „elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés” is.

A hitleri Németországban meglehetősen széles körben vált elfogadottá az itt „nemzeti radikalizmus” kódnévvel illetett „politikai” nézet. Zsidóztak, kommunistáztak, liberálisoztak orrvérzésig, tetszett a németeknek az alsóbb- és felsőbbrendű fajokról szóló „politikai nézet” is, szerették az uszító hangokat, de még hogy! Először csak kirakatokat törtek be, könyveket égettek, aztán már embereket is milliószámra, és mellesleg felégették a fél világot. Ám a magyar bíróság szerint „nem a bűnüldözés eszközeivel kell elkergetni a politikai nézeteket”. Úgyhogy éljen a harmadik világháború. Annak majdcsak sikerül megint.
 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Zsidó forradalmárok és antiszemita incidensek

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után válaszút elé került a...

Parlament – Pofonosztó szigor!

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal! Kormány: Önök idején...

Close