Szombat előfizetés 2017

Az megy át a sivatagon, akinek megengedjük Itt senki sem szereti a zsidókat: interjú a Sínai félszigeten

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A Gázába irányuló csempészetről, terrorsejtekről a sivatagban, a Sínai
Félsziget biztonságpolitikai helyzetéről Jehíja Abu Nuszeira, az
Ál-Ármilat beduin törzs vezetője nyilatkozott a Mindennapinak.

 

 

forrás: mindennapi.hu

 

Mindennapi: Egy héttel ezelőtt terroristák támadtak meg két izraeli turistabuszt Eilát közelében, a támadásban nyolcan veszítették életüket. Az izraeli hatóság szerint az Iszlám Dzsihád terrorszervezet az elkövető, mely Egyiptom felől jutott be az országba. Most is harcok folynak a félszigeten. Az egyiptomi hadsereg próbálja megtisztítani a sivatagot a terroristasejtektől. Rafah-ban is erős a katonai jelenlét. Hogyan érinti önöket a hadművelet?

Abu Nuszeira: Egyezséget kötöttünk a hadsereggel, hogy a hadművelet alatt senki sem jöhet át Gázából az alagútjainkon keresztül Egyiptomba. A hadművelet a bevételkiesésen kívül, ami úgy 15-20 000 dollárra tehető, nem igazán érint minket, mivel – más törzsekkel ellentétben – , mi nem állunk kapcsolatban egy dzsihádista szervezettel sem. Elsősorban építőipari eszközökkel kereskedünk a Gázai Övezetben, az emberek átjuttatása az alagutakon keresztül mellékes bevétel.

Mindennapi: Hány alagútjuk van a rafahi-gázai határon? Mennyibe kerül most valakinek átjönni a blokád alatt lévő övezetből Egyiptomba?

Abu Nuszeira: Azt, hogy pontosan hány alagúttal rendelkezünk, biztonsági okokból nem árulhatom el. Száz dollárba kerül valakinek átkelnie az alagúton, oda-vissza kétszáz dollár. Ez úgy történik, hogy miután a Gázai Övezetben a Hamász rábólint, az illető leereszkedik az alagútba. Mi csak éjszaka hozunk át embereket, mert nappal az alagútjainkon keresztül betont, kavicsot, építőipari eszközöket viszünk az övezetbe. Olyan embereket hozunk át, akiknek családjuk van Rafahban vagy rokonaik Egyiptomban. Fegyveresekkel nem foglalkozunk.

Mindennapi: Azt mondja, akkor jöhetnek át emberek, ha a Hamász rábólint. Hogyan jöhettek át az országba akkor olyan terrorszervezetek, mint az Iszlám Dzsihád vagy az Iszlám Hadserege? Az egyiptomi hadsereg speciális alakulatai ezeknek a szervezeteknek a tagjait tartóztatta le a napokban a határvidéken.

Abu Nuszeira: Gázában a Hamász ellenőriz mindent. Ebbe beletartozik az is, hogy ők döntik el, ki támadhatja meg a zsidó államot, például ki lőhet ki rakétát. Mivel ezek a szalafi csoportok nem voltak hajlandóak letenni a fegyvert, illetve egészen más céljaik vannak, mint a Hamásznak (a Kalifátus kikiáltása és az iszlám állam bevezetése – a szerk.), mindennaposak voltak a konfliktusok, a fegyveres összecsapások. Bár a Hamász nem engedte meg, hogy Gázában fegyvert fogjanak, illetve magánakciókat kövessenek el a zsidók ellen, azt megengedte a régi fegyvertársaknak, hogy eljöjjenek az övezetből. Így kerültek ezek a csoportok a mi sivatagunkba.

Mindennapi: A beduin törzsek segítségével.

Abu Nuszeira: Természetesen. Az megy át a sivatagon, akinek megengedjük. Nem minden törzs érintett azonban a dzsihádban, a mi törzsünk például nem. Konkrétan négy törzsről tudok, akik befogadták az Iszlám Dzsihádot, az iszlám hadseregét és segítettek nekik a Sínai Félszigeten.

Mindennapi: Azokat is, akik megtámadták a turistabuszokat Eilátban?

Abu Nuszeira: Gondolom, igen. Itt senki sem szereti a zsidókat. Mi sem szeretjük őket. Amit a muszlimokkal művelnek, az bűn és szégyen, akinek van szíve, elítéli ezt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy együtt is működünk a palesztin dzsihadistákkal. Még akkor sem, ha megértjük a harcukat. Tudjuk, mivel jár ez. Nem akarjuk, hogy üldözzék a törzsünket.

Mindennapi: A kairói sajtó rendszeresen cikkezik arról, hogy a félsziget rohamos mértékben iszlamizálódik. Szalafista sejkek prédikálnak és szeparatista szólamokat is lehet hallani. El-Árisban kilenc órán keresztül támadtak egy rendőrőrsöt ismeretlen iszlamisták.

Abu Nuszeira: Először is, nevetségesnek tartom azt az állítást, hogy „iszlamizálódik” a Sínai. Akik itt élnek, beleértve minket is, Istennek hála, muszlimok. A szalafisták egy jelentős része pedig egyáltalán nem érintett a politikában, néhányan politizálnak csak és akarják kikiáltani a Kalifátust a félszigeten. Ők azonban a kisebbség. A rendőrség épületének megtámadása azonban más kérdés: az elmúlt harminc évben a Mubarak kormány a rendőrséget használta arra, hogy a törzseket elűzzék a területeikről, hogy oda szállodákat, ipari dolgokat építsenek. Sok beduint öltek meg a rendőrök a csempészet miatt is. A vért, csak vérrel lehet lemosni. Mi is harcoltunk a rafahi rendőrök ellen, még a forradalom alatt.

Mindennapi: Mennyire elfogadott a csempészet a határvidéken? Izrael, de a Mubarak kormányzat is rendszeresen támadta az alagutakat.

Abu Nuszeira:  Hivatalosan törvénytelen, de például Rafahban nem lakik olyan, aki így- vagy-úgy ne lenne érintett a csempészetben. Nem lehet ezt betiltani, mert Gázába gyakorlatilag minden az alagutakon keresztül megy be, ezeknek a felszámolása akár éhínséghez is vezethetne, de valószínűbbnek tartom, hogy a Hamász előbb robbantaná fel az egyik határszakaszt, hogy az emberek hozzájussanak a dolgokhoz (2010-ben ez már megtörtént egyszer – a szerk.). Ahhoz, hogy az övezetben tartsák a palesztinokat, a kormánynak engedni kell a csempészetet, de még a zsidóknak is. Tessék-lássék néha felszámolnak egy-egy alagutat, de másnap az üzlet zavartalanul folytatódik tovább.

Mindennapi: Mennyibe kerül egy alagút kiásása és fenntartása? Még májusban az egyiptomi Legfelsőbb Katonai Tanács bejelentette, hogy megnyitják a rafahi határátkelőt. Mennyiben érintette ez az üzletet?

Abu Nuszeira: Attól függően, hogy mekkora alagútról van szó, a kiásása körülbelül 1500 dollártól háromezer dollárba kerül. A fenntartásához 10-15 ember szükséges, a költségek közé az is hozzátartozik, hogy a Hamász megadóztatja a kereskedelmi alagutakat. Bár valóban tett olyan bejelentést a hadsereg, hogy megnyitja a határt, egyelőre komolyabb változást nem látunk. Míg a határon átkelni a legjobb esetben is nyolc órába kerül, úgy, hogy bármikor visszafordíthatják az embert, addig az alagúton való átkelés egy órát vesz igénybe. Nyilván, a rendőrök letartóztathatják az embereket, ezért használjuk az alagútjainkat erre a célra csak éjszaka.

Mindennapi: A Mubarak-kormány februári bukásával a rendőrség megroppant. Szinte nincs is rendőri jelenlét a félszigeten.

Abu Nuszeira: Hála Istennek. Nem üldöz minket senki. Jelenleg beduinok ellenőrzik a sivatagi utakat, csak a nagyobb városokban, mint például El-Áris, Sejk Medina vagy Rafah maradtak rendőrök.

Mindennapi: Milyen a viszonyuk a hadsereggel?

Abu Nuszeira: Jónak mondható. Ők nem üldözték a törzsünket és nem öltek meg közülünk senkit. Éppen ezért működünk együtt velük.

Mindennapi: Mit gondol, a hadművelet eredményes lesz? Sikerül felszámolni a terrorsejteket?

Abu Nuszeira: Nem gondolom. Ha a hadsereg meg is öl pár palesztint és beduint, újak fognak jönni. A vért pedig vérrel lehet lemosni, ez háborúhoz vezet. Jobb lenne, ha a hadsereg és a kormány megváltoztatná az eddigi politikáját és tárgyalóasztalhoz ülne a törzsek vezetőivel, hogy közösen dolgozzák ki a Sínai jövőjét.
 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Szavazni kell, hogy legyen-e Palesztina

Világra szóló diplomáciai kampánymeccset vívnak ezekben a hetekben az izraeliek és a palesztinok. Az ENSZ szeptemberi közgyűlésén – várhatóan 20-án...

Iráni elnök: Izraelnek nem lesz helye a Közel-Keleten

Az iráni elnök szerint Izraelnek nem lesz helye a közel-keleti térségben a palesztin állam megalakítása után. 

Close