Líbia: 1,5 milliárd dollárt kapnak a felkelők
Két hét huzavona után az Egyesült Államok és a Dél-afrikai Köztársaság megállapodott csütörtökön 1,5 milliárd dollár felszabadításáról a külföldön befagyasztott líbiai javakból, így Washingtonnak nem kell szavazást kérnie az ENSZ Biztonsági Tanácsában az említett összeg folyósításáról.
Forrás: 168 óra
Dél-Afrika, amely jelenleg a BT nem állandó tagja, makacsul ellenezte, hogy a pénzt közvetlenül a líbiai felkelők politikai szervének, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak (ÁNT) folyósítsák, mert álláspontja szerint ez egyet jelentene a tanács automatikus elismerésével. Az ÁNT-t még sem Pretoria, sem az Afrikai Unió nem ismerte el.
Az 1,5 milliárd dollár egyharmadát nemzetközi humanitárius szervezeteknek utalják át, 500 millió dollárt az ÁNT számláira utalnak bérkifizetésekre és az alapvető szolgáltatások finanszírozására, a maradék 500 millióból pedig egy nemzetközi líbiai alap üzemanyagot és létszükségleti cikkeket vásárolhat. A pénzt pár napon belül utalják az Egyesült Államokban befagyasztott líbiai javakból – közölte egy névtelenül nyilatkozó diplomata.
Az összeget hivatalosan a BT szankcióbizottsága bocsátja rendelkezésre. A testület – a dél-afrikai kérésnek eleget téve – nem tesz említést határozatában az Átmeneti Nemzeti Tanácsról, hanem “az illetékes líbiai hatóságok” számára teszi elérhetővé a pénzt.
A Biztonsági Tanács február 26-i határozatában részlegesen, majd március 18-án teljes egészében befagyasztotta a Líbia külföldi kinnlevőségeit. A szankcióbizottságot az első, az 1970-es számú határozattal hozta létre. Az Egyesült Államok augusztus 8-án terjesztette be kérését 1,5 milliárd dollár felszabadításáról a szankcióbizottságnak, amely eddig konszenzus híján – a dél-afrikai ellenkezés miatt – nem tudott döntést hozni.
Eközben az Átmeneti Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága – a de facto kormány – a kelet-líbiai Bengáziból áttette székhelyét Tripoliba. Ali Tarhuni, a bizottság alelnöke, a gazdasági és olajipari ügyekért felelős “minisztere” csütörtök éjjel közölte, hogy megkezdik a munkát a fővárosban. Megerősítette, hogy a legfőbb politikai vezetők, köztük Musztafa Abdul-Dzsalíl, az ÁNT elnöke, csak a biztonsági helyzet normalizálása után hagyja el Bengázit és települ át Tripoliba.
