20. SAVUOT – A Bálint Ház Éjszakája

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át
20 Savout BHHallgassunk izgalmas előadásokat, vitatkozzunk, legyünk együtt, bulizzunk kicsit másképp! Velünk lesznek az elmúlt időszak fontos témáinak képviselői. Irodalmárok, egyetemi oktatók és civil aktivisták vitatják meg velünk gondolataikat. Részletes letölthető PDF program itt. Ingyenes program.

Ünnepeld velünk a Bálint Ház 20. Savuotját. Kóser finomság a testnek és a léleknek: az előadások mellett ezen az estén látható a Menedék Egyesület “önarckép” fotókiállítása a nagyteremben, 22:00 és 02:00 között Zöld savuot – Recycling kézműves workshop Pálinkás Mariannal, kalligráfia Magyar Sárával és Fitnesz termünkben tánctanulás Ország Józseffel. Gyere és “tanuld” át velünk az éjszakát!

Aki végig velünk tölti az estét, azok között kisorsoljuk A magyarországi zsidóság képes története című kötet egy példányát.

Akik biztosan itt lesznek: Balázs Gábor, Bárány Tibor, Becker András (Átlátszó), Benkó Bence (k2), Bezsenyi Tamás, Darvas István, Fábián Péter (k2), György Péter, Horányi Gábor, Kelemen Katalin, Miklósi László, Németh György, Pető Andrea, Raj Ferenc, Réz Anna, Schweitzer Gábor, Szabó Máté (TASZ), Tompa Andrea, Toronyi Zsuzsa, Vári György

PROGRAM ///

20:00 – 21:00
A Janus Egyetemi Színház előadása
Elszakadóban – tudósítás egy MOZGÓ VILÁG-ról
Az előadás előtt 18:30-tól Németh György – a Mozgó Világ története 1971-1983 c. kötet szerzője – beszélget a “régi” Mozgó Világ szerkesztőivel.
A színházi előadás regisztráció-köteles.

20:00 – 21:00
Raj Ferenc a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség alapító rabbija
Tanítás szóban, dalban és zenében
“A szabadság nem egy égi ajándék, küzdeni kell érte minden nap.”
Simon Wiesenthal
Közreműködik: Diána Samu-Pandzarisz énekesnő és Lamm Dávid gitárművész

21:00 – 21:15
Fritz Zsuzsa
A Bálint Ház igazgatójának tanéjnyítója
Május nemcsak a tavasz hónapja, de a szabadságé is. 70 éve májusban véget ért az európai rémálom. Felszabadultunk, megszabadultunk: megannyi fájdalom emlékével, kérdésekkel és dilemmákkal. 70 éve májusban is Pészah és Savuot között lebegtünk. Számoltuk az ómert a fizikai rabszolgaság megszűnte és a rend parancsai mentén teremtett, önként vállalt lelki szabadság között. Idén a felszabadulás és megszabadulás 70. évfordulója alkalmából savuotkor, a Bálint Ház Éjszakáján szabadságról tanulunk beszélünk és vitatkozunk. Fizikai és lelki szabadságról, történelmi, vallási, filozófiai, oktatási szemszögből.
Egész éjjel. A Tóra éjszakája ez. Szabadon.

21:15 – 22:00
György Péter
A szabadság reménytelen fantomja
“Többre becsülöm annak kifejezését, hogy nincs mit kifejezni, nincs mivel és nincs miből kifejezni, hogy nem létezik a kifejezés ereje, a kifejezés vágya, csak a kifejezés kötelessége.”
Samuel Beckett (Három párbeszéd három festőről Georges Duthuit-val, 1949)

22:15 és 03:00 között párhuzamos sávokban futó, 45 perces előadások.
Minden előadást 15 perc frissítő szünet követ, amikor kóser finomságokról is gondoskodunk.

22:15 – 23:00

Kelemen Katalin rabbi
Szabadság és Tóra
” ‘az írás Isten írása, bevésve a táblákba’. Ne azt olvasd: chárút, (bevésve) hanem chérút (szabadság)”
Pirké Ávot: 6:2
– Hogyan lehet egy szöveg egyszerre kőbe vésett és szabad? – Mit köszönhetünk mi, mai zsidók annak, hogy őseink feltalálták az interpretációt? – Mi az, ami a legnagyobb kacajra fakasztja az Örökkévalót? Megtudhatjuk ebből a siúrból.

Benkó Bence és Fábián Péter színházrendezők, k2 Színház
Együttgondolkodás a színpadi véleménynyilvánításról az Elszakadóban című előadás próbaidőszaka kapcsán, avagy a közvetlenség dramaturgiája
A Janus Egyetemi Színházban töltött bő egy hónap alatt olyan kísérleti próbametódust nyílt lehetőségünk kipróbálni a pécsi egyetemistákkal, amely felszínre hozta színházcsinálással kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseinket – az egyetemistákét, és a mieinket. Ezeknek a kérdéseknek az újrafogalmazása és az ezeken való együttgondolkodás a célja a pécsi próbafolyamatot bemutató előadásunknak.

Pető Andrea történész, CEU
A kémnők szabadsága? Az információszerzés neme
A kémnőkről azt feltételeznénk, hogy életük a normaszegés és mindennapi gondoktól való szabadság keretében zajlott. Két, levéltári kutatásra alapuló, megtörtént eset alapján az előadás azt vizsgálja, hogy van-e a hírszerzésnek neme és mit jelent nőként hírszerzőként dolgozni.
A háttér olvasmány itt olvasható.

23:15 – 24:00

Tompa Andrea író, színikritikus
Emlékezetpolitika és múltalkotás – a “zsidó” Janovics Jenő, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának emlékezetének felszámolása
1940-ben Erdély “visszatérésével” megkezdődött a múlt megkonstruálása, az új hagyományok alapozása. A Kolozsvári Nemzeti Színház újranyitására 1941. novemberében kerül sor, teljes felújítására utána. A nyitóelőadás a Hamlet lesz, amely annál a sornál folytatódik, ahol 1919-ben, a Nemzeti átadása előtti napon “megszakadt”. Bár az 1919-es előadást lejátszották, ez a megszakadás, és az azt követő 22 évnyi “hallgatás”, a magyar szó elnémulása a fő politikai üzenet. Janovics Jenő pedig, az 1919-es Hamlet rendezője és címszereplője valóban elnémul, neve is eltűnik a sajtóból: aki 1919-ben az új (román) hatalom számára “idegen” volt, az 1940-ben az új magyar hatalom számára is idegen lesz: egy zsidó.
Tompa Andrea cikke a témában itt olvasható.

Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének elnöke
Szabad-e? Szabadság és a történelemtanítás
Tanítható-e a szabadság?
Szabad-e gondolkodni, vitatkozni, véleményt kinyilvánítani, tantervtől, tankönyvtől eltérni, tanár véleményétől különböző álláspontot képviselni… ?
Mi a szabadság ára?

Darvas István rabbi
Oldalvonalon innen és túl, avagy a (bele)szólás szabadsága
A szólásszabadság joga kapcsán kérdéseket vethet fel, hogy a zsidó közügyekbe kiknek érdemes/szabad beleszólni, ha szempontként kezeljük a jószándékot és a háláhát, illetve ha az utóbbitól eltekintünk, akkor zsidó marad-e bármilyen ügy?

00:15 – 01:00

Bárány Tibor filozófus & Réz Anna filozófus
Mit veszítünk a szabadsággal?
A liberális feminista manapság nem túl népszerű állatfaj: a többi liberális szemében bigott egyenlőségpárti, a balosok szemében áruló, az elnyomás rendszerének védelmezője. Pedig a liberálisnak nem ellensége sem az esélyegyenlőség, sem – indokolt esetben – az állami beavatkozás, egy ésszerű liberális feminizmus pedig képes arra, hogy mind a konzervatív, mind a baloldalról jövő tanulságokat hasznosítsa, miközben nem feledkezik el a feminizmus talán legalapvetőbb célkitűzéséről: hogy a nők (és nem mellesleg a férfiak) minél teljesebben gyakorolhassák jogaikat, és minél szabadabban követhessék egyéni vágyaikat, ambícióikat és meggyőződéseiket.

Becker András (Átlátszó)
Oknyomozó újságírás vs. aktivizmus – mi az Átlátszó feladata?
Oknyomozó újságírás vs. aktivizmus: lehet-e független egy tényfeltáró portál, miközben szerepet vállal különböző civil kezdeményezésekben, sőt, bizonyos területeken maga is aktív kezdeményező? Mit lehet tenni, ha az átláthatóságért vagy az információszabadságért folytatott küzdelmet pártállástól függetlenül minimum kormánykritikus tevékenységként dekódolja a tisztelt publikum? Fenntartható-e a portál függetlenségnek biztosítéka, azaz a vegyes finanszírozási modell (crowfunding + alapítványi és piaci bevételek), vagy előbb-utóbb az Átlátszó mögé is kell egy mecénás? A rendelkezésünkre álló időben röviden választ próbálunk adni ezekre a dilemmákra, utána a közönség kérdez.

Schweitzer Gábor
Forradalom – szabadságharc – emancipáció
Az előadás az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc zsidó vonatkozásai mellett a zsidó emancipáció történetét tekinti át. Korabeli források, naplók és visszaemlékezések segítik az események felidézését.

01:15 – 2:00

Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója
Az interpretáció szabadsága, avagy zsidó múzeumi értelmezések és zsidó identitás
A zsidó örökség tárgyai sokféleképpen értelmezhetőek – sokféle gyakorlattal találkozhatunk a világ zsidó múzeumaiban. Kérdésünk, hogy mi, itt és most, miként tekintünk rájuk, mit szeretnénk általuk elmondani.

Szabó Máté, TASZ
A szabadság jogi védelme
A jogász számára a szabadság jogi úton érvényesíthető jogosultságokként értelmezhető. Az így felfogott szabadságjogok viszont feltételezik a bíróság előtti kikényszeríthetőséget. A szabadságjogokra, ha azokat komolyan vesszük, nem úgy tekintünk, mint a jogrendszer és a jogalkalmazás felett lebegő elvont értékrendre, hanem mint minden egyént megillető tényleges jogosultságokra. Ezzel a megközelítéssel lehet határozott kontúrokat adni az alapjogokkal kapcsolatos ítélkezésnek. Az előadás az alapjogi bíráskodás Társaság a Szabadságjogokért által is érvényesíteni kívánt koncepciójának vázlatát mutatja be.

Gerő Marcell filmrendező
“Így készült” – Káin gyermekei
A Káin gyermekei című dokumentumfilm Monory Mész András 1985-ben Magyarországon készült Bebukottak című dokumentumfilmjének gyilkosságért elítélt fiatalkorú főszereplőinek felkutatására és megszólaltatására vállalkozik. E vállalkozás kiindulópontja az olthatatlan kíváncsiság – mi lesz a megbélyegzettel?
Most, harminc évvel – több mint egy emberöltővel – később már tisztán látszik, milyen irányba kanyarodott az akkori kamaszok, mostanra meglett férfiak sorsa.
Sors, bűn és örökség – Káin gyermekeinek szemén keresztül.

02:15 – 3:00

Bezsenyi Tamás kriminológus
Lót élete, mint szervezetszociológiai példázat
Lót története, mint toposz egyszerre mesél a devincia és moralitás határáról, valamint csoportok létrejöttéről és működéséről. A társadalom és környezete sztereotíp értelmezésekről.

Vári György kritikus, újságíró
Micsoda a “szép szabadság” Ottliknál, Esterházynál és Borbély Szilárdnál
A huszadik-huszonegyedik századi magyar irodalmi képzelet szabadság-képzetét alapvetően meghatározta az Iskola a határon elképzelése a “nagyvakáció”-ról; a közös, lényegi tudáson alapuló közösségi és személyes integritásról. A “trieszti öböl” metaforája. Bizonyos értelemben ennek – jelentős mértékben továbbgondolt – folytatását, lassú alakítását jelenti az Esterházy Péter művészetében is központi jelentőségű – vallási karakterű – szabadság-probléma. Kertész Imre és talán legfontosabb “tanítványa”, Borbély Szilárd pedig mintha végig Ottlikkal vitatkoznának fontosabb műveikben. Szóval a kérdés az, mit tekint szabadságnak a magyar irodalmi képzelet.

03:15 – 4:00
Horányi Gábor fizikus, a Lauder Javne Iskola igazgatója & Balázs Gábor vallásfilozófus
A gondolat szabadsága – befolyásolhatják-e a tudomány eredményei a vallásos meggyőződést?
A fizikus és a vallásfilozófus, akik a magyarországi zsidó oktatásban, egész pontosan a Lauder Iskolában találkoztak, vallás és tudomány viszonyról fognak beszélgetni. Három fő témával foglalkoznak beszélgetésükben: 1. az evolúció tanítása és a teremtéstörténet, 2. a fizika determinizmusa és a Tóra szabad választása, 3. ha Isten meghalt, akkor meghalt az erkölcs is?

A RÉSZLETES PROGRAM FOLYAMATOSAN FRISSÜL, A MŰSORVÁLTOZÁS JOGÁT FENNTARTJUK.

PDF program itt.

MIÉRT PONT ÉJJEL?

Savuot a TÓRA ÁTADÁSÁNAK ÜNNEPE. Ilyenkor végigtanuljuk az éjszakát – így tesszük jóvá, hogy a hagyomány szerint nem vártuk ébren a Tórát. Beszélgetünk, vitatkozunk, együtt gondolkozunk.

A rendezvény főtámogatója a Joint Magyarország / MAZS Alapítvány, amely 1991-ben jött létre, az American Jewish Joint Distribution Committee (JDC) magyarországi szervezeteként. A kiemelten közhasznú szervezet célja, hogy hozzájáruljon a zsidó identitás kialakításához és megtartásához. A rendezvényt a Corvina Kiadó is támogatja és a tárgynyereményt biztosítja.

[popup][/popup]