Hírek, lapszemle
Húsz éve, 1990. február 7-én halt meg Karády Katalin, a háború előtti magyar film "végzet asszonya".
Izraelben járva, ha időnk engedi, érdemes ellátogatni Cesareába, ahol beleizzadva a történelmi és a modern látnivalókba, rögtön csobbanni is lehet egyet a helyi kibucban a Földközi-tenger egyik legszebb, legkívánatosabb homokos partján.
Vevőre vár Romániában a hírhedt Doftana börtön, ahol illegalitásban lévő kommunistaként Nicolae Ceausescu későbbi diktátort is fogva tartották.
Stamford - Szörnyű kísérletekről vall abban a kézzel írt naplójában az „auschwitzi halálangyal", azaz Josef Mengele (1911–1979), amelyet egy titokzatos magyar üzletember kaparintott meg.
A Magyar Narancs újságírója Varró Szilvia újságíró úgy látja, elkezdett középre rendeződni a párt, a vadhajtásokat, a nagyon zsidózókat igyekeznek háttérbe szorítani a Jobbiknál. Kommunikációs tréningeken magyarázták el a párttagoknak, hogy a zsidó helyett érdemes inkább a multinacionális nagytőke szót használni, a cigányok esetében pedig inkább az oktatást hangsúlyozni. Posta Imrét, Vona Gábor tanácsadóját, a Köztársasági Őrezred korábbi pszichológusát azért vették le a listáról, mert túl sokat zsidózott – mondta oknyomozó riportja kapcsán az újságíró a Reggeli Gyorsban.
Programok
Kerekasztal-beszélgetés és a Szombat folyóirat februári, Kafka-számának bemutatója
„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
A legutóbbi Könyvfesztivál egyik szenzációjának számított Csaplár Vilmos új regénye, mely egy alföldi parasztfiú és egy zsidó származású felvidéki lány szerelmén és hányattatásain keresztül mutatja be az abszurd huszadik századot. (Csaplár Vilmos: Hitler lánya, 288 old., 2.990 Ft, Kalligram, 2009.)
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében tisztelttel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait, ismerőseit egyesületünk hagyományos évi társasági eseményére.
Szeretettel várjuk azokat a szülőket és gyermeket, akik szeretnék megismerni programjainkat.
Heti Midrás: Szináj pusztájában (bámidbár)
Mózes negyedik könyve népszámlálással kezdődik: „Szólt az Örökkévaló Mózesnek a Szináj pusztájában, a Gyülekezet Sátrában, a második hónapnak elsején, az Egyiptom földjéről való kijövetelük után a második esztendőben
2009. május 21.
Mózes negyedik könyve népszámlálással kezdődik: „Szólt az Örökkévaló Mózesnek a Szináj pusztájában, a Gyülekezet Sátrában, a második hónapnak elsején, az Egyiptom földjéről való kijövetelük után a második esztendőben, mondván: Vegyétek számba Izrael fiainak egész gyülekezetét, az ő nemzetségeik szerint, atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, minden férfiút főről főre, húsz esztendőstől fogva és feljebb, mindent, aki hadba mehet Izraelben; számláljátok meg őket a seregük szerint, te és Áron” (4Mózes 1, 1-3).
„Mivel kedvesek voltak a szemében, gyakran számlálta őket. Először akkor számolta meg őket, mikor elhagyták Egyiptomot, de mivel az aranyborjú (bűne) miatt sokan elpusztultak, újra megszámolta őket, hogy megtudja, hányan maradtak életben, Isten jelenlétének védelme alatt megszámolta őket (Mózes). Niszán hó első napján felállították a Gyülekezet Sátrát, és Ijár hó elsején megszámolta őket”.
A népszámlálás úgy történt, hogy minden húsz éves és ennél idősebb (és hadviselésre alkalmas férfi) fél sekelt adott, aztán az érméket összeszámolták, illetve lemérték, súly szerint.
„Szólt az Örökkévaló Mózesnek”,: boldog lehetsz Mózes, hatszázezren állnak (előtted) és itt állnak a kohaniták, a levitákés az öregek is, de (az Úr) senki mással nem beszélt csak veled: „szólt az Örökkévaló Mózesnek a Szináj pusztájában”. És miért Szináj pusztájában? Erről azt tanították bölcseink: három módon adták a Tórát: tűzben, vízben és a (Szináj) pusztában.
A Heti Midrás teljes szövege ide kattintva olvasható el
 „Közeg” a túlparton
A tér azért itt, a Fő téren határolt, mert innentől kezdve már valami kültelki táj jön a város után, a közigazgatási egység. Az Óbudai Szigeten a magányos késő kamaszkor, amikor – két-három évig – kijártam a Szigetre, aztán a régen eltüntetett kukoricatáblák világa, kívül az időn, a gyerekkorban. Elviselhetetlenül messzinek találtam 18 évesen, alig jár ki busz éjszaka, nem lehetett a megtalált életből hazamenni.
...»
Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú ...»
Kutatási adatok bizonyítják, hogy a budapesti zsidóság településszerkezeti vonásai nemcsak a vészkorszak, hanem 1989 után is megváltoztak, átstrukturálódtak. A belső, úgynevezett. „zsidó” kerületek ...»
2010. január 27-én békében, nyugodt szívvel elhunyt a múlt század legszuggesztívebb amerikai írója. Temetéséről nem tájékoztat senki, az írót ismerve, ilyesmire nem kerül sor. Az pedig teljesen biztos, ...»
"Rendesen viselkedett egy Sisák nevű honvéd, egy alföldi parasztfiú." Ez nem csak édesapám beszámolóival, de Csapody Tamás cikkeivel, kutatásaival sem vág egybe. ...»
|
