Hírek, lapszemle
Húsz éve, 1990. február 7-én halt meg Karády Katalin, a háború előtti magyar film "végzet asszonya".
Izraelben járva, ha időnk engedi, érdemes ellátogatni Cesareába, ahol beleizzadva a történelmi és a modern látnivalókba, rögtön csobbanni is lehet egyet a helyi kibucban a Földközi-tenger egyik legszebb, legkívánatosabb homokos partján.
Vevőre vár Romániában a hírhedt Doftana börtön, ahol illegalitásban lévő kommunistaként Nicolae Ceausescu későbbi diktátort is fogva tartották.
Stamford - Szörnyű kísérletekről vall abban a kézzel írt naplójában az „auschwitzi halálangyal", azaz Josef Mengele (1911–1979), amelyet egy titokzatos magyar üzletember kaparintott meg.
A Magyar Narancs újságírója Varró Szilvia újságíró úgy látja, elkezdett középre rendeződni a párt, a vadhajtásokat, a nagyon zsidózókat igyekeznek háttérbe szorítani a Jobbiknál. Kommunikációs tréningeken magyarázták el a párttagoknak, hogy a zsidó helyett érdemes inkább a multinacionális nagytőke szót használni, a cigányok esetében pedig inkább az oktatást hangsúlyozni. Posta Imrét, Vona Gábor tanácsadóját, a Köztársasági Őrezred korábbi pszichológusát azért vették le a listáról, mert túl sokat zsidózott – mondta oknyomozó riportja kapcsán az újságíró a Reggeli Gyorsban.
tovább >
Programok
Kerekasztal-beszélgetés és a Szombat folyóirat februári, Kafka-számának bemutatója
„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
A legutóbbi Könyvfesztivál egyik szenzációjának számított Csaplár Vilmos új regénye, mely egy alföldi parasztfiú és egy zsidó származású felvidéki lány szerelmén és hányattatásain keresztül mutatja be az abszurd huszadik századot. (Csaplár Vilmos: Hitler lánya, 288 old., 2.990 Ft, Kalligram, 2009.)
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében tisztelttel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait, ismerőseit egyesületünk hagyományos évi társasági eseményére.
Szeretettel várjuk azokat a szülőket és gyermeket, akik szeretnék megismerni programjainkat.
tovább >
Heti Midrás: mikor meggyújtod a mécseseket (beháálotechá)

A Frigysátor (Ohel Moed) munkálatainak megkoronázása az a pillanat, amikor Áron meggyújtja a mécseseket: „beszélj Áronhoz, és mondd meg néki, mikor meggyújtod a mécseseket, hét mécses fog világítani, a menóra előtt” (4Mózes 8, 2). A régi magyar fordítás így szól: „felrakja” a mécseseket, azonban a héber „háálá”, a meggyújtásra vonatkozik, a mécses magasba csapó lángjára.
2009. június 11.
A Frigysátor (Ohel Moed) munkálatainak megkoronázása az a pillanat, amikor Áron meggyújtja a mécseseket: „beszélj Áronhoz, és mondd meg néki, mikor meggyújtod a mécseseket, hét mécses fog világítani, a menóra előtt” (4Mózes 8, 2). A régi magyar fordítás így szól: „felrakja” a mécseseket, azonban a héber „háálá”, a meggyújtásra vonatkozik, a mécses magasba csapó lángjára.
Rasi azt mondja, hogy a mécsesek meggyújtása azért követi a törzsi fejedelmek oltáravatási szertartását („Nászo” fejezet), mert Áronnak fájt, hogy (ő és a többi lévita) nem sorakozhatott fel együtt a fejedelmekkel. Rasi a Midrás Tánhumá-ból idéz: „az Isten így szólt Áronhoz, az életedre! Te kiválóbb dolgot fogsz cselekedni, te fogod előkészíteni és meggyújtani a menóra mécseseit.”
Mikor meggyújtod a mécseseket. Miről ír (a Tóra) az előző fejezetben? „És áldoztak a fejedelmek” (4Mózes 7, 10). Ezt mindjárt követi: „beszélj Áronhoz, és mondd meg néki, mikor meggyújtod a mécseseket”. Ezzel azt mondja (a Tóra): „akik Őt félik, nincs fogyatkozásuk” (Zsoltárok 34, 9). Az előző fejezetben írva van, hogy tizenegy törzs áldozott, de a Lévi törzse nem áldozott.
Efrájim és a többi fejedelem áldozott, a léviták fejedelme nem. És ki a léviták fejedelme? Áron, ahogy mondták: „Áron nevét írd fel a Lévi (törzs) pálcájára” (4Mózes 17, 18).
Mivel Áron nem áldoz(hat)ott a fejedelmekkel, így szólt: jaj nekem, talán nem vagyok méltó a Lévi törzséhez? A Szent, áldott legyen, hozzáküldte Mózest, mondván , szólj Áronnak, hogy ne féljen, mert nagy dologgal bízom meg: „beszélj Áronhoz, és mondd meg néki, mikor meggyújtod a mécseseket…”. És az áldozatok? (Csak) addig lesznek, amíg a Szentély fennáll, de a mécses örökké lobogni fog a menóra előtt. (Ez) az áldás, mellyel fiaimat megáldod, soha nem szűnik meg.
A Heti Midrás teljes szövege ide kattintva olvasható el
„Közeg” a túlparton
A tér azért itt, a Fő téren határolt, mert innentől kezdve már valami kültelki táj jön a város után, a közigazgatási egység. Az Óbudai Szigeten a magányos késő kamaszkor, amikor – két-három évig – kijártam a Szigetre, aztán a régen eltüntetett kukoricatáblák világa, kívül az időn, a gyerekkorban. Elviselhetetlenül messzinek találtam 18 évesen, alig jár ki busz éjszaka, nem lehetett a megtalált életből hazamenni.
...»

Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú ...»

Kutatási adatok bizonyítják, hogy a budapesti zsidóság településszerkezeti vonásai nemcsak a vészkorszak, hanem 1989 után is megváltoztak, átstrukturálódtak. A belső, úgynevezett. „zsidó” kerületek ...»

2010. január 27-én békében, nyugodt szívvel elhunyt a múlt század legszuggesztívebb amerikai írója. Temetéséről nem tájékoztat senki, az írót ismerve, ilyesmire nem kerül sor. Az pedig teljesen biztos, ...»

"Rendesen viselkedett egy Sisák nevű honvéd, egy alföldi parasztfiú." Ez nem csak édesapám beszámolóival, de Csapody Tamás cikkeivel, kutatásaival sem vág egybe. ...»
tovább >
|