2009. június 17.
„Küldjél magadnak embereket, hogy kikémleljék Kánaán földjét, melyet Izrael fiainak szántam” (4Mózes 13, 1). Rási, magyarázatában a Midrás Tánhumát idézi: „miért kapcsolódik Mirjám esete a „kémek” fejezetéhez? Azért, mert Mirjámot, testvére (Mózes) rágalmazásáért (leprával) büntették, és azok a gonosz emberek, akik ennek tanúi voltak, ebből semmit nem tanultak”.
A tizenkét kém (is), midőn Kánaánból visszatér, megrágalmazza az Ígéret Földjét, illetve annak „rossz hírét” kelti. A rágalmazás bűne alól csak két ember, Jósua és Káleb maradt mentes, ők el is jutottak Kánaánba.
„Küldjél magadnak embereket" Ezt megelőzően mit ír (a Tóra)? „Mirjám és Áron Mózes ellen beszéltek a kusita nővel kapcsolatban” (4Mózes 12, 1). Ezután következik a „Küldj magadnak embereket”. Ehhez kapcsolódik: „nem tudják, és nem értik, mert bekenvék szemeik és a szívük nem eszmél” (Jesájá 44, 18).
Mit akar (a Tóra) mondani a két szöveg egybefűzésével? Hiszen a Szent, áldott legyen, előre tudta, hogy (a kémek) rágalmazni fogják az országot. De megmutatta a következményt, hogy ne jöhessenek azzal a kifogással, hogy nem tudták, mi lesz a büntetés. A Szent, áldott legyen, egybefűzte a két szöveget, hogy mindenki tudja, mi a rágalmazónak kijáró büntetés.
Ha valaki tudni szeretné, mi a rossz nyelvek, a rágalmazás büntetése, mi a következmény, nézzen csak Mirjámra. De mégse akartak tanulni. Erről mondják: „nem tudják, és nem értik”. Azért következik a kémek története Mirjám esete után, hogy lássuk, hogy „bekenvék szemeik és a szívük nem eszmél”.
„Küldjél magadnak embereket (kémeket)”. Mikor a Szent, áldott legyen, Mózestől ezt kérte, nem igazán gondolt arra, hogy valóban kellene kémeket küldeni. Ezt honnan tudjuk? Onnan, hogy már kifejtette az ország (Kánaán) dícséretét: „az Örökkévaló, a te Istened, jó országba visz téged” (5Mózes 8, 7), és ezt mondta, amikor még Egyiptomban volt a nép: „lemegyek, hogy megszabadítsam őt az Egyiptombeliek kezéből és felvigyem őt (a népet) arról a földről, jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre” (2Mózes 3, 8).
A Heti Midrás teljes szövege ide kattintva olvasható el
Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú
Kutatási adatok bizonyítják, hogy a budapesti zsidóság településszerkezeti vonásai nemcsak a vészkorszak, hanem 1989 után is megváltoztak, átstrukturálódtak. A belső, úgynevezett. „zsidó” kerületek
2010. január 27-én békében, nyugodt szívvel elhunyt a múlt század legszuggesztívebb amerikai írója. Temetéséről nem tájékoztat senki, az írót ismerve, ilyesmire nem kerül sor. Az pedig teljesen biztos,
"Rendesen viselkedett egy Sisák nevű honvéd, egy alföldi parasztfiú." Ez nem csak édesapám beszámolóival, de Csapody Tamás cikkeivel, kutatásaival sem vág egybe.
