Szombathelyen nincs antiszemitizmus… Probléma csak a tudatlansággal van

Írta: Kalcsics Ildikó - Rovat: Belpolitika, Hazai dolgaink, Közösség, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Több mint 25 zsidó civil szervezet működik Magyarországon. A Szombat folyóirat helyet biztosít számukra, hogy bemutatkozzanak a lap olvasóinak, és elmondják, mit terveznek, mit álmodnak, mit javasolnak 2017-re, hogy sokszínű, vonzó zsidó életünk legyen. Írjuk együtt a jövőt!

A válaszokat az érkezés sorrendjében közöljük, és kérjük azokat a szervezeteket, akikhez nem ért el a felhívásunk, hogy ők is csatlakozzanak.

Az egykori szombathelyi zsinagóga – ma hangversenyterem 

Szombathelyi Zsidó Hitközség

Nyitás, felújítás, hitgyakorlás. Ezek a kulcsszavai annak a két elnöki ciklust felölelő nyolcéves tervnek, amelyet 2010-ben vázolt fel az akkor megválasztott vezetés. Mára ezek nagy része megvalósult – sőt a hitközség olyan kinccsel gazdagodott, amilyet még álmaikban sem képzelhettek –, azonban egy igen nehéz kérdés még megoldásra vár.

 

Visszatekintés

A tavalyi körkérdés kapcsán elhangzott célokról – köztük az izraeli utazásról, az épületek felújításáról és a Hegedűs Gyula utcai hitközséggel való kapcsolattartásról – Márkus Sándor hitközségi elnök elmondta: szinte mindegyik megvalósult és sikeres volt. Különösen az utóbbi volt nagy hatással a közösség hitgyakorlatára, olyannyira, hogy ősszel a pénteki ima után már kiddus beszélgetéseket kezdtek tartani, és nagyon élvezik az Írásokról folytatott kötetlen, mégis komolyan vett eszmecserét. (Ezekben a beszélgetésekben annak a négy betérőnek is nagy szerep jutott, akik tavaly kezdték meg felkészülésüket Darvas István rabbi segítségével, és idén várhatóan a közösség teljes jogú tagjaivá válhatnak.)

Befejeződött az évente megrendezett Savaria Történelmi Karneválon nagy népszerűségnek örvendő – és a város részéről már-már „követelt” – Zsidó Udvarnak helyszínt biztosító belső udvar és homlokzat felújítása a Zsidó Kultúra Házában (amelyben a szombathelyi zsidó közösség múltját bemutató Szemtől szemben tárlat található), de talán még ennél is fontosabb, hogy a helyi zsidó temető használatának feltételeiről is sikerült megegyezni az ortodox felekezet képviselőivel. Ahogy Márkus Sándor fogalmazott: „Ott van zsidó élet, ahol mernek új temetőt nyitni.”

Márkus Sándor

Jó eredményként könyvelheti el a közösség, hogy elismeri a város, minden szervezett programon meghívottak, és – az elnök szavaival – „ha nem is olyan szintű a kapcsolat, mint a háború előtt volt, sokkal jobb, mint 8 évvel ezelőtt. Bátran elmondható, hogy nincs Szombathelyen antiszemitizmus, vagy érezhető, észrevehető feszültség, problémás csoport. Probléma csak a tudatlansággal van.”

Viszont éppen ennek a „tudatlanságnak” a felszámolására hirdették meg annak idején a nyitás politikáját, és éppen ezen a területen múlta felül minden várakozásukat Kelbert Krisztina történész-muzeológus munkája, aki a holokauszt 70. évfordulójára elkészítette nagyszabású kiállítását, tavaly pedig megjelentette ennek minden kutatási anyagát és eredményét a Szemtől szemben című grandiózus albumban (erről már a Szombat olvasói is értesülhettek). Miután a tárlatot a város szinte minden iskolája megtekintette, és folyamatos az érdeklődés más városokból, országokból is iránta, a közösség sokkal nagyobb ismertségre tett szert, mint remélhette. Ennek is köszönhető, hogy ma már olyan szervezetek is meghívják képviselőiket a rendezvényeikre – legutóbb például a Visegrádi Szent György Lovagrend Vas Megyei Priorátusa, amely az egykori Zsuzsanna-vonalnál tartott megemlékezésükön való részvételre és az áldozatokért való imádkozásra kérte fel a hitközséget –, akikkel korábban semmilyen kapcsolatban nem álltak.

A kiállítás bejárata

Idei tervek

A kiállítással kapcsolatos idei cél a bővítés – vallási, hovatartozási bemutatókkal, olyan programot dolgozva ki, amely a szombathelyi zsidóságról szól –, illetve a Magyar–Izraeli Baráti Társaság szervezésében a megyeszékhely izraeli testvérvárosában, Ramat-Ganban történő bemutatás a Vas megyéből elszármazott zsidóság éves találkozóján.

További terveik között szerepel – talán a fentivel összekapcsolva – idén is egy izraeli utazás, valamennyi zsidó vallási ünnep megtartása, a Zsidó Udvar programjainak megszervezése, valamint ugyanezen a helyszínen egy állandó kóser konyha működtetése – részben a város részéről mutatkozó érdeklődés, illetve a tagság kóserság iránti igényeinek kielégítésére, részben a hitközség programjaihoz szükséges étkezések biztosítására.

A Zrínyi utcai épület megújult, belső homlokzata – a felújításban a helyi Hit Gyülekezete is részt vett

Kihívások

Hogy mindez még mivel egészül ki, függ a közösség által beadott hét pályázat elbírálásától, de ugyancsak  megoldandó feladat a Szemtől szemben kiállítás állandó, nem csak bejelentkezés alapján történő nyitva tartása. Ehhez a hitközségnek mind a személyi, mind az anyagi feltételek biztosításában segítségre van szüksége.

Az idei év legnagyobb kihívásaként ugyanakkor Márkus Sándor mégsem ezeket nevezte meg. Mint elmondta, hét évvel ezelőtt kitűzött céljaik közül egyedül a hitélet erősítésében nem sikerült igazi áttörést elérniük: nincs rabbijuk. Olyan állandó vezetőre volna szükségük, aki hitelesen képviseli a zsidó tanítást, hogy a hívők megélhessék zsidóságukat, vallásuk összes szépségét úgy, ahogy szeretnék. (A tavalyi évhez képest fontos előrelépés, hogy ehhez már megvan a minján is: nemcsak betérni vágyók, hanem a szomszédos Ausztriában élő zsidók közül is csatlakozott kettő, Kőszegről pedig egy család a hitközséghez.)

Társadalmi vonatkozásban az elnök arról is beszélt, hogy bár a város hivatalos képviselőivel, meghatározó értelmiségi rétegével nagyon jó, kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló kapcsolatot sikerült kialakítani, a szélesebb közvéleményt még nem tudták elérni, és a felekezetközi viszonyokra is igaz, hogy korántsem működnek a háború előtti példaértékű szinten (üde színfolt ebben a helyi Hit Gyülekezete, amellyel évek óta együtt rendezik a hanukai és purimi ünnepségeket). Azt szeretnék, ha mindenki saját maga meggyőződne, hogy a zsidók nem azok, akiknek a sztereotípiák beállítják őket, és ha az emberek felekezettől függetlenül egyszerűen embernek tekintenék egymást.

 

Üzenet

A Szombat olvasóitól a Szombathelyi Zsidó Hitközség azt kéri: forduljanak figyelmük egy részével a vidéki zsidóság felé, mert „a vidéki zsidóság is zsidó akar lenni”. A Mazsihisztől pedig egyenesen azt „követeli”: küldjenek rabbit!

Címkék:Szombathely

Mel Gibson állítólag tíz éve adakozik Holokauszt-túlélőknek

Erről tudósít a nemzetközi sajtó, az Extratv nevű hírportál nyomán. A hír szerint a hollywoodi színész és rendező egy Survivor...

Jézus korabeli tárgyak kiállítása Izraelben

Húsvét előtt az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) bepillantást engedett raktárába, és megmutatott több első századi tárgyat is....

Close