Szombat előfizetés 2017

Szemérem és női politika a bibliai Jáél történetben

Írta: Balázs Gábor - Rovat: Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Az ősi patriarchális társadalmak nem, vagy csak kivételes esetekben tették lehetővé a nők aktív politikai, közéleti szerepvállalását, így ezek irodalmában a női szereplők többnyire csak kiegészítő szerepet kapnak.

Jan de Bray: Sisera és Jael

Noha a zsidó Szentírás történeteit is a férfiak dominanciája jellemzi, ez nem jelenti azt, hogy teljességgel hiányoznak belőle olyan nők, akik képesek voltak Izrael népének sorsát számottevően befolyásoló szerepet játszani a politikában vagy akár a hadviselésben. A Bírák könyvében[1] számos nőnek fontos szerepe van, néha névtelenül, néha passzívan, de mindenképpen történelmi jelentőségű eseményekre vannak hatással.[2] A könyv 4. és 5. fejezetében két rendkívüli, politikai és katonai feladatot magára vállaló női szereplőt is van: Debóra és Jáél. Debóra nemcsak azért számít különleges esetnek a bírák között, mert nő létére bíró és próféta, hanem azért is, mert egyedül róla említi a szerző, hogy a jogi értelemben vett bírói feladatokat is betöltött (4:5). Jelen írásomban azonban mégsem vele, hanem e két fejezet másik női hősével, Jáéllel fogok foglalkozni.

A Bírák könyvének negyedik fejezetében Debóra és Bárák a bírák, és Izrael népére a legnagyobb veszélyt Sziszera – Jávin kánaánita király hadvezére – és serege jelentik. A háborút az Örökkévaló segítségével a harcban részt vevő törzsek[3] nyerik meg, Sziszera menekülni kényszerül, és a Jávin szövetségesének számító kénita Chever és felesége, Jáél sátra felé veszi útját. Az ezután történtekről a következő beszámolót találjuk:

„Sziszera gyalog futott Jáélnak, a kénita Chever feleségének a sátráig, mert béke volt Jávin, Hácor királya és a kénita Chever háza népe között. Jáél kijött Sziszera elé, és ezt mondta neki: Térj be, uram, térj be hozzám, ne félj! – Betért hozzá a sátorba, és ő betakarta egy takaróval. Sziszera ezt mondta neki: Adj innom egy kis vizet, mert szomjas vagyok. Erre az asszony kinyitott egy tejestömlőt, inni adott neki, és betakarta. A férfi ezt mondta neki: Állj a sátor nyílásához, és ha jön valaki, és azt kérdi tőled, van-e itt valaki, mondd, hogy nincs. Ekkor Jáél, Chever felesége fogott egy sátorcöveket, kezébe vette a pörölyt, halkan bement hozzá, és beleverte a cöveket a halántékába, úgy, hogy odaszegezte a földhöz. Sziszera ugyanis mélyen aludt, mert fáradt volt. Így halt meg.” (Bírák 4:17-21)

A történet számos érdekes etikai kérdést vet fel, például a hazugság megengedhetőségével, a vereséget szenvedett szövetséges tőrbecsalásával és likvidálásával kapcsolatban, de az alábbiakban egy másik, sokkal kevésbé nyilvánvaló aspektust fogok elemezni.

Első olvasásra Jáél és Sziszera történetének nincs erotikus aspektusa, ám mégis, mind a klasszikus, mind a modern kommentárok jelentős része felfedez rejtett szexuális utalásokat a történetben. Korántsem magától értetődő, hogy „belemagyarázást” kell látni ezekben az értelmezésekben, a folklórirodalom jól ismeri azt a jelenséget, hogy az eredeti erotikus üzenetet a történet szerkesztője semlegesíti, ha úgy érzi, hogy ez nem lenne helyénvaló üzenet a célközönség számára.[4] Már a szöveg szó szerinti jelentéséhez hű olvasatok is számos erotikus metaforát fedeztek fel a történetben: Jáél sátrából – a par excellence női térből – kilépve, férje távollétében csábítja be Sziszerát, fekhelyet ajánl neki, betakarja, majd a kértnél még többet is ad neki: víz helyett tejet. Sziszera egy üldözötthöz képest hirtelen talán szokatlanul mély álomba merül, lehetővé téve Jáélnek, hogy meglehetősen brutális módszerrel megölje. A feminista olvasatokban könnyen válik a női térbe behatoló férfi halántékba vert cövek egy visszafelé elsült nemi erőszak metaforájává.[5] Az erotikus olvasatok valószínűségét erősíti Debóra diadaléneke, melyben e szavakkal zengi Jáél dicséretét:

„Áldott asszony Jáél, a kénita Chever felesége, legáldottabb a sátorlakó asszonyok közt. Vizet kértek, s ő tejet adott, díszes csészében tejszínt hozott. Kezével a cövekért nyúlt, jobbjával a sulykoló szerszámért. Ütötte Sziszerát, szétzúzta a fejét, betörte, átfúrta halántékát. Lába közé roskadt, elesett, elterült, lába közé roskadt, elesett; ahová leroskadt, ott esett el élettelenül.” (5:24-27)

Noha e szövegben is nehéz explicit erotikus utalásokat felfedezni, meglehetősen szokatlan, hogy a szöveg szerint Sziszera Jáél „lába közé”[6] és nem „lába elé roskadt” – ami sokkal magától értetődőbbnek tűnne. A rejtett bibliai utalások mellett szinte obszcénnek tűnnek azok a rabbinikus magyarázatok, amelyek egyértelműen azt feltételezik, hogy Sziszera és Jáél között szexuális aktusra is sor került. Helyszűke miatt a számos rabbinikus korszakban keletkezett erotikus olvasat közül csak egy kerül kiemelésre:[7]

Rabbi Náchmán bár Jichák azt mondta: „Nagyobb [az értéke] egy tórai parancsolat önérdek nélküli megszegésének, mint egy olyan parancsolatnak, amelyet önös érdekből hajtanak végre.”

[Valóban?] Talán nem azt mondta Ráv Jehudá Ráv nevében: „Az ember még akkor is foglalkozzon a Tórával és a parancsolatokkal, ha önös érdekből teszi, mert ebből születhet meg az önérdek nélküli [istenszolgálat]!” [Mivel Ráv Jehudá tényleg ezt mondta, az előző kijelentés helyes verziója] inkább [ez]: „Akkora [az értéke] egy tórai parancsolat önérdek nélküli megszegésének, mint egy olyan parancsolatnak, amelyet önös érdekből hajtanak végre.” Erre vonatkozik az Írás: „Áldott asszony Jáél, a kénita Chever felesége, legáldottabb a sátorlakó asszonyok közt.” (Bírák 5:24) Mely sátorlakó asszonyokról van szó? Sáráról, Rebekáról Ráchelről és Leáról.

Rabbi Jochánán azt mondta: Abban az órában hétszer közösült vele [Jáéllal] az a gonosz! Erre vonatkozik az Írás: „Lába közé roskadt, elesett, elterült, lába közé roskadt, elesett; ahová leroskadt, ott esett el élettelenül.” (Bírák 5:27)[8]

[Valóban releváns Jáél példája?] Hiszen ő is élvezte a közösülést! Rabbi Jochánán azt mondta: „Ami élvezetet okoz a gonoszoknak, az szenvedés az igazaknak.” (bNázir 23b)

A talmudi szöveg egy fontos distinkcióból indul ki. Ideális vallásos cselekedetnek az számít, ha valaki megfelelő intencióval, azaz az istenszolgálat szándékával hajt végre egy parancsolatot. A legrosszabb cselekedet pedig az, ha valaki a bűnözés szándékával megszeg egy isteni törvényt. Vannak azonban közbülső kategóriák, mint például a parancsolatok önérdekből – és nem az istenszolgálatért – történő betartása, vagy a jó cél elérése érdekében végrehajtott törvényszegések. Ez utóbbi kategóriába tartozik Jáél cselekedete, aki házasságtörést követ el Sziszerával, de csak annak érdekében, hogy Izrael népe ellenségének vesztét okozza. Jáél nem a szexuális vágytól vezetve cselekedett (és Rabbi Jochánán szerint valóban nem is élvezte az aktust), hanem az Örökkévaló akaratának megfelelően Izrael teljes győzelmét akarta biztosítani az ellenség fővezérének megölésével, tehát valójában a házasságtörés tilalmának megszegésén keresztül egy másik parancsolatot teljesített. (Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy úgy tűnik, sem a bibliai történet szerzője, sem a rabbik nem találták morális vagy vallási szempontból problémásnak a félrevezetett, alvó ellenség megölését.)

Jáél története értelmezésének különös érdekessége, hogy a talmudi bölcsek egy a bibliai szövegben legfeljebb csak sejtetés szintjén jelenlévő erotikus elemet szándékosan explicitté tettek. Joggal kérdezhetjük, hogy miközben a rabbinikus magyarázatok általános tendenciája inkább az szokott lenni, hogy metaforikus vagy jogi értelmezéssel eltávolítani igyekeznek a bibliai szereplőktől szexuális vétségek gyanúját, addig a most tárgyalt szöveg esetében épp ellenkezően jártak el, és egy házasságtörést „olvastak bele” egy látszólag ártatlan szövegbe. Nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy a Talmud korának férfi elitje számára kevesebb gondot jelentett annak a feltételezése, hogy egy női hős a jó cél érdekében elcsábít egy férfit, mint annak elfogadása, hogy egy nő betölthet nagy fontosságú politikai és harcászati szerepet anélkül, hogy ezzel szükségszerűen együtt járna a szemérmetlenség is.

 

Jegyzetek

[1] A Bírák (שופטים) könyve a héber Szentírás Próféták (נביאים) című részének második könyve. A könyvben szereplő Bírák karizmatikus vezetők, akik elsősorban katonai és politikai vezetői feladatot láttak el és nem a mai értelemben vett jogi méltóságok voltak. A zsidó hagyomány szerint a könyv szerkesztője Sámuel próféta, a Biblia kutatók szerint a könyvet kb. az i.e. 5.-6. században szerkesztették.

[2] Egy nő öli meg Sechem uralkodóját (9:5-54), Sámson történetében (13-16. fej.) három nő is döntő szerepet játszik (az anya, a feleség és a szerető), egy nő megerőszakolása polgárháborúhoz vezet (19-21. fej), majd újabb nők elrablása (és megerőszakolása) ad lehetőséget a békekötésre (21:10-25). A Bírák könyvének női aspektusai elemzéséhez lásd: Brenner, Athalya (szerk.): A Feminist Companion to Judges, Sheffield, UK: Sheffield Academic Press, 1993.

[3] A Bírák korszakában szinte sose sikerült a 12 törzset egységbe kovácsolni.

[4] Számos ismert mesénél (p. Hófehérke, Csipkerózsika) megfigyelhetjük ezt a jelenséget. A héber Biblia történeteiben előforduló, az erotikus utalásokat elfedő szerkesztői tendenciákról lásd pl.: Shinan, Avigdor és Zakovitch, Yair: Lo kách kátuv bátánách, Tel Aviv: Yedioth Ahronoth Books, 2004, 205-243. o. Jáél történetének erről az aspektusáról lásd uo. 223-229. o. (A továbbiakban: Shinan és Zakovitch, 2003.)

[5] Duran, Nicole: “Having Men for Dinner: Deadly Banquets and Biblical Women”, Biblical Theology Bulletin 35/4, 119. o.

[6] E kifejezés egyetlen további helyen (5Móz 28:57) szerepel a héber Bibliában, ahol a nő lába közül kiváló méhmagzatról van szó, és ez utóbbi nyilvánvaló szexuális konnotáció miatt a rabbinikus kommentár megállapítja Debóra szavairól: „eufemisztikus utalásról van szó” (bJevámot 103a).

[7] A szöveget a könnyebb olvashatóság kedvéért értelmező fordításban közlöm.

[8] Rabbi Jochánán a szövegben szereplő és redundanciának tűnő hét igéből tanulja a közösülések számát. Az egyes igék szexuális konnotációira hozott bibliai példákat lásd: Shinán és Zakovitch, 2003, 224-225. o.

Címkék:2016-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Bagel és… A babka az új flódni – a Szombat az új trend: lapbemutató

Jövő héten jelenik meg a Szombat legújabb, tematikus száma, amely a gasztronómia és irodalom kapcsolódási területeit járja körül. A szerzők...

Az auschwitzi könyvelő – Oscar Gröning pere

Részlet  Az auschwitzi könyvelő c. könyvhétre megjelenő kötetéből.

Close