Misna magyarul- Sviit 4.

“Idegeneket buzdítani lehet, hogy ápolják a földjüket a hetedik évben, de Izraelt nem. A békés viszony érdekében „sálommal” köszöntik őket.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj és Kilájim traktátusok után most a Sviit traktátust közöljük folytatásokban. Az első rész a magyarázatokkal itt, a második rész itt, a harmadik rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

SVIIT: MISNA 4/ 1

Korábban megengedték, hogy eltakaríthatja a saját földjéről a fát, a köveket és gyomnövényeket [a hetedik évben is] mintha a  szomszédja földjén gyűjtene, különösen a nagyobb [köveket]. Mikor elszaporodtak a kihágások,[1] megengedték, hogy egymás területén takarítsanak, [a saját földjükön nem] de ezért nem járt fizetség és mondani sem kell, hogy az élelmet[2] is megvonták tőlük.

 

SVIIT: MISNA 4/2

Azon a földön, amelyet a sviit közben gyomtalanítottak,[3] szabad vetni a nyolcadik évben. Ha azonban alaposan felszántották és elkerítették, nem vethet a nyolcadik évben.[4] Annak a földnek a terméséből, [melyet a fentiek szerint ápoltak] senki se ehet – Sámáj iskolája szerint. Hilel iskolája szerint ehet.[5] Sámáj iskolája azt mondja: Nem esznek a sviitből és nem adósak hálával[6] senkinek. Hilel iskolája szerint esznek, akár hálával, akár anélkül. Rabbi Jehuda azt mondja: Az állításokat felcserélték, mert ebben az esetben valójában a Sámáj féle iskola engedékenyebb volt és a Hilel iskola szigorúbb.

 

SVIIT: MISNA 4/3

Frissen szántott földet bérelnek a hetedik évben idegenektől, de Izraeltől nem. Idegeneket buzdítani lehet, hogy ápolják a földjüket a hetedik évben, de Izraelt nem. A békés viszony érdekében „sálommal” köszöntik őket.[7]

 

SVIIT: MISNA 4/4

Aki ritkítja az olajfáit, Bet Sámáj szerint nyesheti a fát, Bet Hilel szerint kivághatja, gyökerestül. Abban megegyeznek, hogy a fa tőből kivágható. [8] Mi számít ritkításnak? Egy-két fa esetében. Mikor vághat ki fát? Ha három fa van egymáshoz túl közel. Hogyan értsük? Ha a saját földjéről van szó. Ha azonban más földjéről van szó, kivághat három fát, akár gyökerestül.[9]

 

SVIIT: MISNA 4/5

Ha ágakat nyes az olajfáról, ne fedje be földdel a nyesett részt, hanem kövekkel vagy szalmával. Nem nyesik meg a fiatal szikomorfát[10] a hetedik évben, mert az munkának számít. Rabbi Jehuda azt mondja: a szokásos módon tilos. Ehelyett vagy tíz tenyér magasságban levágja, vagy a talaj magasságában.[11]

 

SVIIT: MISNA 4/6

Aki a szőlő szárainak végét levagdossa vagy nádat vág, Rabbi Joszi háGlili szerint egy tenyérnyit hagy a talaj felett.[12] Rabbi Ákiva szerint a szokás szerint nyesi, ásóval, sarlóval vagy fűrésszel, vagy azzal, amivel akar. Meghasadt fa esetén, megkötik a hasadás helyén. Nem azért hogy meggyógyuljon, hanem azért, hogy ne hasadjon tovább.

 

SVIIT: MISNA 4/7

Mikortól eszik a fa gyümölcsét a hetedik évben? Mikor a füge érni kezd és vöröses, a mezőn eszik a kenyérrel. Mikor megérett, haza viszik, és így jár el a hét év során, a hetedik évet leszámítva fizet utána tizedet.

 

SVIIT: MISNA 4/8

Érésben lévő [szőlő] mihelyt lé van benne, eheti a mezőn a kenyerével. Mikor megérik [a mag átlátszik a szőlőszem héján] haza viheti. Ugyanígy jár el a hét éves ciklus során, de tizedet fizet utána.

 

SVIIT: MISNA 4/9

Az olajbogyót, ha préselik és negyed log olajat ad egy szeá,[13] megtörheti és a szabadban megeheti. Ha fél logot ad, akkor kipréselheti a szabadban és az olajjal a bőrét is bekenheti. Ha eléri nagyságának a harmadát,[14] megtörheti a szabadban és hazaviheti. A smitá ciklus többi éve során, tizedre köteles. A fák gyümölcse, az érés után tizedre köteles,[15] ugyanakkor a szombatévben [ tized fizetése nélkül ] fogyasztható.

 

SVIIT: MISNA 4/10

Mikortól nem szabad kivágni a fát a szombatévben?[16] Bet Sámáj szerint minden fa esetében mikor már hajtásokat hoz. Bet Hilel azt mondja, mikor a szentjánoskenyér fa levelei úgy nőnek, mint a lánc, szőlő esetében, mikor a szemekben már látszik a mag, olajfák, mikor virágoznak, és minden egyéb fa, mikor leveleket hoz. Minden fa kivágható, ha eljött a gyümölcs utáni tized ideje.[17] Mennyi [termést kell adjon] az olajfa, hogy ne vágják ki? Egy negyed. Rábán Simon Ben Gámliel azt mondja: Minden fa esetében az olajfa példáját követik.

[1] Kihágások: a hetedik évben a saját földjüket ápolták, kisebb-nagyobb kövek és fák eltakarításával.

[2] Élelmet: a közösségi tartalékból való támogatást.

[3] Kigyomlálták, megtisztították a tüskés gaztól.

[4] Elkerítették, hogy állatokat tartsanak ott, és ezzel még meg is trágyázzák a földet.

[5] Hilel döntése korai, és azt időben követi az a rabbinikus tiltás, amely semmiféle termést a hetedik évből nem engedélyez.

[6] Hálával: a sviit termése senkié, nincs kinek hálálkodni.

[7] Sálommal köszöntik a nem zsidókat, még akkor is, ha pogányok, sőt az ünnepeiken is.

[8] A Bet Sámáj nem engedi, hogy a fa gyökereit is kivegyék a földből, mert az földművelésnek látszik a hetedik évben.ügefélet terem/6ában, mert akkor világos, hogy nem a fa növekedését akarja elősegíteni.  látszik a rrstül.

[9] Más földje (ill. fái) esetében világos, hogy a fára van szüksége.

[10] Szikomorfa: fügeféle.

[11] A talaj magasságában, mert akkor világos, hogy nem a fa növekedését akarja elősegíteni.

[12] Egy tenyérnyit hagy a talaj felett, hogy lássák, hogy a fára van szüksége (a nád esetében).

[13] Rabbi Bartenura szerint az olajbogyó olajtartalmára utal, vagyis 1 szeá leszedett olajbogyóból ¼ log olajat préselhet (kb. 120 köbcenti).

[14] A harmadik példában az olajbogyó eléri szokásos méretének harmadát, másik magyarázat szerint eléri az olajtartalmának harmadát.

[15] A szombatévben nem fizetnek tizedet a gyümölcs után, a többi évben a gyümölcs tizedre köteles, mégpedig az érés után, egyértelműen. Mint láttuk, a füge, a szőlő és az olajbogyó esetében több időpont is van az érésre, ill. a hazavitelre.

[16] Nem szabad kivágni a fát, ha a gyümölcse már útban van, hogy ne vegyük el az emberektől a szombatév gyümölcseit.

[17] A tizedet csak azért említik mert az érés idejére utal. Mert akkozöldség az.  t az érés idejére utal. húzza. eni a fiainakzbolt. társaiknak. yen fajta zöldség az.