Misna magyarul – Sabat 4-5.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“Mivel mehet ki az állat és mivel nem mehet ki? A teve zablával megy ki, a nőstény teve orrkarikával, a líbiai szamár kötőfékkel és a ló gyeplővel. Minden állat, mely gyeplőt hord, a gyeplővel együtt megy ki, és a gyeplőn vezetik őket.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Misna első rendje (Z’raim) magyar fordításának közlését előző alkalommal fejeztük be. Most a második rend, a Moed magyar fordítását közöljük. A Sabat traktátus 1. része itt, második része itt, harmadik része itt olvasható.

 

Misna Sábát (4-5)

Sábát 4/1

Mivel takarhatjuk be [az edényt] és mivel nem takarhatjuk be?[1] Nem takarhatjuk be kipréselt olajbogyó maradékkal vagy trágyával, sóval vagy mésszel, vagy homokkal akár nedves, akár nem. Szalmával és szőlőhéjjal sem, se puha gyapottal se fűvel, ha nedves, de betakarhatjuk, ha száraz. Betakarhatjuk ruhával, gyümölccsel, galambszárnyakkal, ácsok faforgácsával, a len vékonyszálú kócával. Rabbi Jehuda tiltja a vékonyszálút és megengedi a durvát.

 

Sábát 4/2

Betakarhatja cserzett bőrrel, és azzal együtt elmozdítható,[2] vagy gyapjúval de azzal nem mozdítható. Mégis hogyan? Leveszi az edény fedelét és a takaró [a gyapjú] magától leesik. Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondja: oldalára dönti a kosarat és kiveszi [pl. az edényt] úgy, hogy vissza teheti, [anélkül, hogy a kosár vesszői vagy a visszahulló gyapjú akadályozná ebben]. A bölcsek azonban azt mondják: kiveszi az edényt és visszateszi. Ha nem takarta be az edényt szombat bejövetele előtt, már nem takarhatja be a sötétedés beállta után. Ha időben betakarta és a fedél elszabadult, befedheti újra. Megtölti a korsót és a párna vagy a dunyha alá teszi.

 

Sábát 5/1

Mivel mehet ki az állat és mivel nem mehet ki? A teve zablával megy ki, a nőstény teve orrkarikával, a líbiai szamár kötőfékkel és a ló gyeplővel. Minden állat, mely gyeplőt hord, a gyeplővel együtt megy ki, és a gyeplőn vezetik őket. [Ha a gyeplő beszennyeződik], lemossák vagy bemártják, anélkül, hogy az állatról levennék.

 

Sábát 5/2

A szamár nyeregpárnával megy ki, amit rászíjaztak. A hím [nemiszervét elkötik] és úgy megy ki. Nőstények felkötött farokkal vagy leszorított farokkal mennek ki, [hogy elkerüljék vagy lehetővé tegyék a meghágást] és rajtuk a takaró. Kecskék úgy mehetnek ki, hogy a tőgyeiket felkötik. Rabbi Joszi az előbbieket tiltja, kivéve a kecskegidák betakarását. Rabbi Jehuda azt mondja: kecskék kimehetnek, ha azért kötik fel [a tőgyüket], hogy száraz legyen és a nem a tej megőrzésének szándékával.

 

Sábát 5/3

És mivel nem mehet ki? Nem mehet ki takaróval,[3] sem pedig megkötött lábakkal.[4] Ugyanígy a többi háziállat. Ne kössön tevéket sorba, és úgy vonuljon velük, hanem a kötőfékeket egyenként tartja a kezében, és vigyáz arra, hogy a kötelek ne tekeredjenek össze.

 

Sábát 5/4

A szamár nem mehet ki nyeregpárnával, (takaróval) ha az nincs felkötve [még szombat előtt], se csengővel, még akkor sem, ha betömték, hogy ne csengessen, se létrával, melyet a nyakához kötöttek, se szíjjal a lábán. A csirkék nem mehetnek ki madzaggal vagy kötelekkel a lábukon. A hímek nem mehetnek úgy, hogy a farkuk alatt taligához vannak kötve. Nőstény nem mehet ki tüsszentést okozó fával[5] az orrában, borjú nem mehet ki igával a nyakán, tehén nem mehet ki sündisznó bőrével[6] a tőgyére kötve, sem pedig szíjjal a szarvain. Rabbi Elázár ben Ázárjá tehene szombaton felszíjazott szarvakkal ment ki a bölcsek beleegyezése nélkül.

–.–

[1] Betakar: a szombatra készített étel melegen tartásáról van szó. Héb. tomnim: betakar, szigetel stb.

[2] Szombaton az elmozdítás (hordozás, szállítás) is tiltott.

[3] Takaróval a farkán.

[4] Itt kétféle megkötésről szól a misna: héb. ákud és rágul.

[5] Héb. hánunot, olyan anyag (fa?), amely az állat orrában tüsszentést okoz, ezzel a legyeket elhessegeti magáról.

[6] Elriaszt állatokat (pl. menyét), nehogy a tejét szívják.

[popup][/popup]