Misna magyarul – Peá traktátus 3.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“Ha minden vagyonát a rabszolgájára írja, az felszabadul.”

16wine.600

Képünk illusztráció

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Brachot (Áldások) traktátus fordítása után most a Peá (Szeglet) traktátus fordítását közöljük részletekben. Az első rész itt, a második rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta Uri Asaf

A Peá (magyarul: szeglet) traktátus, a Magvak rendjének második része. A Babilóniai Talmudban ez a rész nem szerepel, de a Jeruzsálemi Talmudban igen. E különbség arra utal, hogy Izrael országa adekvát helyszín e törvény gyakorlására. A Misnában tárgyalt szegletet Mózes harmadik könyve említi:

„Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le a egészen a te meződnek szélét [szegletét] és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd” (Lev 19, 9).

A gabona a mező szegletén, a gyümölcsök és a zöldségek egy meghatározott hányada a szegényeket illeti. A szegényekről való gondoskodást törvénybe foglalták, és bár a Misna mértéket szab a szegletnek, annál dicséretesebb, ha a szegletből mértéken felül, vagyis bőségesen jut a szegénynek.

Az „elhullott gabonafejek” héber megfelelője a leket szó, a „földön hagyott kéve” pedig a sichehá. A leket és a sichehá, a címadó peá-val  együtt hármas megélhetési forrás, amit a gazda köteles megőrizni a szegényeknek.

A Misna Peá nyitó mondata sokat idézett, híres szöveg:

„Ezek a dolgok, melyek a mértéken felül állnak: A szeglet [peá]; az első zsengék [bikurim]; a zarándokünnepre hozott ajándék, [ráájon]; a jótékonyság és a Tóra tanulása.”

 

PEÁ: MISNA 3/1

Szögletes, gabonával beültetett vetés, melyeket olajfák [vagy más fa] választanak el. Sámáj iskolája szerint szeglet jár minden földszelet után, Hillel iskolája szerint, minden szakaszból leválasztja a szegletet.  Mindketten egyetértenek abban, ha a hosszanti szakaszok egybefolynak, akkor egy szakaszból hagy szegletet.

 

PEÁ: MISNA 3/2

Arat a termés érett részéből és a zöld éretlent meghagyja, Rabbi Ákivá azt mondja: szegletet hagy mindegyik után.[1] A bölcsek azt mondják: Egyszer, [egy] aratásból hagy szegletet az összes után. A bölcsek egyetértenek Rabbi Ákivával, ha kaprot vagy mustárt ültet három helyen, mindegyik után szegletet hagy.

 

PEÁ: MISNA 3/3

Aki friss zöld hagymát válogat a piacra és a szárazakat elraktározza, ebből és abból  is külön szegletet ad.  Ugyanígy jár el a borsófajtákkal és a szőlővel. Aki megritkítja[2] a szőlőt, felbecsüli mennyi maradt a szőlőtőkén, és eszerint ad szegletet. Aki csak egy helyről szedi le,[3] felbecsüli egyben az egész termést és eszerint ad szegletet.

 

PEÁ: MISNA 3/4

Hagymamag[4] után szegletet ad, Rabbi Joszi szerint nem köteles. Hagyma ágyások a zöldséges kertben, Rabbi Joszi azt mondja: Mindegyik után ad szegletet. A bölcsek szerint egyszer ad szegletet mindegyik után.

 

PEÁ: MISNA 3/5

Ha [két] testvér osztozik egy birtokon, két szegletet adnak. Ha társulnak, egy szegletet adnak. Ketten ültettek egy fát. Egy szegletnyit hagynak rajta. Az egyiké a fa északi oldala, a másiké a fa déli oldala, az egyik a maga része után ad, a másik is a maga része után. Aki palántákat[5] árul a földjéről, a vevő szegletnyit ad mindegyik után.[6] Azt kérdi Rabbi Jehuda: Milyen esetben? Ha a föld tulajdonosa semmit nem hagyott a földjén. De ha hagyott, ő maga ad szegletet mindegyik után.

 

PEÁ: MISNA 3/6

Rabbi Eliezer azt mondja: Egy rova nagyságú föld[7] után szegletet kell hagyni. Rabbi Josua azt mondja: [Olyan nagyságú termőföld után], mely két szeá termést[8] hoz. Rabb Tarfon azt mondja: Hatszor hat tefáh[9] szerint. Rabbi Jehuda ben Betera azt mondja: [Akkor ad szegletet], ha levág egy sarlónyit és megismétli.[10] A szabály az ő szavai szerint van.[11] Rabbi Ákivá azt mondja: Akármilyen föld darabról van szó, szegletre köteles, első gyümölcsre[12] és prozbol írására,[13] valamint megvásárolhatja [a földdel együtt járó] ingóságokat is – melyre nincs garancia – pénz, váltó és elbirtoklás fejében.

 

PEÁ: MISNA 3/7

Súlyos beteg és végrendeletet ír. Ha valamennyi földet hagy magának, ajándéka érvényes ajándék.[14] Nem hagy magának földet egyáltalán, ajándéka nem számít ajándéknak. Aki gyermekeire írja tulajdonát, és felesége nevére is ír valamennyi földet, az asszony elveszíti a ketubával[15] járó jogait. Rabbi Joszi azt mondja: Ha az asszony belegyezik, hogy a gyermekeivel együtt szerepeljen a végrendeletben, akkor is elveszíti a ketubával járó jogait, ha nem írnak rá semmit a végrendeletben.

 

PEÁ: MISNA 3/8

Ha minden vagyonát a rabszolgájára írja, az felszabadul. Ha valamennyi földet kihagy a [végrendeletből], a szolgából nem lesz szabad ember.[16] Rabbi Simon azt mondja: Mindenképpen szabad ember lesz, feltéve, ha nem mondja ezt: Minden javam ezé a bizonyos rabszolgáé, kivéve annak a tízezred részét.[17]

[1] A termést több lépésben kaszálja le, kezdi az érett kalászokkal, meghagyva a zöldet, majd később újra arat.

[2] Leszedi az érett fürtöket, és a többit ott hagyja növekedni .

[3] Egy helyről vesz, és nem csipeget különböző helyeken, (pl. hagymát vagy szőlőt).

[4] Hagyma mag nem használatos étel, csak éhinség esetén.

[5] Kilhé Ilán (héb.): Itt: gyümölcsfa palánta.

[6] Amikor fa lesz a gyökérből.

[7] Rova: Tízszer tíz könyök (könyök: héb. ámá) nagyságú terület.

[8] Szeá: Ókori térfogatmérték: kb. 12 liter

[9] A termőföld nagyságára vonatkozik; Tefáh: Ókori mértékegység, 1 tefáh: 1 tenyérnyi szélesség, 9.3 cm.

[10] Rabbi Bertanura magyarázata szerint az arató marokra fogja a gabonát és a sarlóval levágja, és ezt a műveletet megismétli, ekkor ez már elég termés ahhoz, hogy szegletet adjon utána.

[11] Rabbi Jehuda ben Betera szerint.

[12] Az első gyümölcs parancsolata (héb. bikurim):  az első gyümölcstermésből a Szentélynek adományoznak.

[13] Prozbol, görög eredetű talmudi kifejezés: dokumentum, mely igazolja, hogy a szombat év (smitá) idejére a biróság átveszi a kölcsönök visszafizetési kötelezettségét.

[14] A végrendeleten kívűl ajándékot kíván adni; a végrendelet szerint magának is marad földje, ezért ha életben marad ebből kifizetheti az igért ajándékot.

[15] Ketubá, (héb): Házassági szerződés.

[16] Mert a tulajdonos nem jelentette ki, mint az előző esetben, hogy minden tulajdonom a tied, és vele te magad.

[17] A rabszolga ára nem több, mint az összes ingóság tízezred része.

támogatás
Pop up banner1

Címkék:Misna, Peá, Szeglet

[popup][/popup]