Misna magyarul – Peá traktátus 2.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“(Ha) a rablók learatták a (termés) felét, aztán ő (a gazda) a másik felét, szegletet ad az általa learatott termés után.”

Raban Gamliel sírja Javne városában

Raban Gamliel sírja Javne városában

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Brachot (Áldások) traktátus fordítása után most a Peá (Szeglet) traktátus fordítását közöljük részletekben. Az előző rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta Uri Asaf

 

A Peá (magyarul: szeglet) traktátus, a Magvak rendjének második része. A Babilóniai Talmudban ez a rész nem szerepel, de a Jeruzsálemi Talmudban igen. E különbség arra utal, hogy Izrael országa adekvát helyszín e törvény gyakorlására. A Misnában tárgyalt szegletet Mózes harmadik könyve említi:

„Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le a egészen a te meződnek szélét [szegletét] és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd” (Lev 19, 9).

A gabona a mező szegletén, a gyümölcsök és a zöldségek egy meghatározott hányada a szegényeket illeti. A szegényekről való gondoskodást törvénybe foglalták, és bár a Misna mértéket szab a szegletnek, annál dicséretesebb, ha a szegletből mértéken felül, vagyis bőségesen jut a szegénynek.

Az „elhullott gabonafejek” héber megfelelője a leket szó, a „földön hagyott kéve” pedig a sichehá. A leket és a sichehá, a címadó peá-val  együtt hármas megélhetési forrás, amit a gazda köteles megőrizni a szegényeknek.

A Misna Peá nyitó mondata sokat idézett, híres szöveg:

„Ezek a dolgok, melyek a mértéken felül[ állnak: A szeglet [peá]; az első zsengék [bikurim]; a zarándokünnepre hozott ajándék, [ráájon]; a jótékonyság és a Tóra tanulása.”

PEÁ: MISNA 2/1

Ami határt szab[1] a szegletnek: Patak, tó, magán út, sokak által használt út, magán és közös ösvény, mindkettő, mely állandó használatban van a nyári és az esős időszakban, a megművelt és a parlagon lévő föld, vagy egyéb termés. A [sarlóval levágott] takarmány is határt szab Rabbi Meir szerint.  Mások szerint, csak a szántás szab határt.

 

PEÁ: MISNA 2/2

Öntözőcsatorna, melytől nem lehet betakarítani a termést, egyformán mindkét oldalán – Rabbi Jehuda szerint határt szab. Minden egyes domb [földhányás], melyet kapával kell művelni, mert a barom nem jut rajta keresztül az ekével, külön határt szab a szeglet[2] szempontjából.

 

PEÁ: MISNA 2/3

Az előzőkben említett [akadályok][3] elkülönítenek a bevetett földeken, de gyümölcsfák esetében határt csak a kerítés szab. Ha azonban a [kerítés két oldalán lévő] fák ágai összehajlanak, nincs határ és a fák a szeglet számára egynek számítanak.

 

PEÁ: MISNA 2/4

A szentjánoskenyér fa esetében, ha látják egymást.[4] Rábán Gámliel azt mondta: Édesapám házában az volt a szokás, hogy csak egy szegletet hagytak az olajfák terméséből, akárhol álltak a fák, és a szentjánoskenyér fák esetében is, ha „látják egymást”. Rabbi Eliezer, apja Rabbi Cadok nevében mondta: A szentjánoskenyér fák után is [egy szegletet adnak] akárhol vannak a városban.[5]

 

PEÁ: MISNA 2/5

Aki a földjén egyfajta magot vet, még akkor is csak egy szegletre köteles, ha két különböző helyen gyűjti be a termést.[6] Ha két fajta magot vet[7] és egy helyre gyűjti a termést, mindkét termés után szegletet ad. Ha két fajta gabonát vet, és egy helyre takarítja be a termést, egy szegletet választ le, de ha két különböző magtárba takarítja be a gabonát, két szegletet ad.

 

PEÁ: MISNA 2/6

Egyszer történt, hogy Rabbi Simon Micpából felkereste Rábán Gámlielt, és együtt felkerekedtek a Liskát HáGázitba, mely a Nagy Szanhedrin[8] székhelye Jeruzsálemben, és ott érdeklődtek [a szeglet felől]. Náhum, az írnok válaszolt: A forrás Rabbi Meásá, aki apjától kapta, aki a „pároktól” kapta, ők pedig a prófétáktól kapták ezt a Szináj hegyi határozatot, mely elsőnek Mózest illette. Aki a földjét két fajta gabonával veti be, és egy magtárba gyűjti a termést, az egy szegletet ad, aki két helyre gyűjti a termést, két szegletet ad.

 

PEÁ: MISNA 2/7

Termés, amelyet idegenek,[9] vagy rablók arattak le, vagy hangyák pusztítottak el, vagy a szél, vagy az állatok tettek tönkre, mentes [a szeglet adománya alól]. Learatta a termés felét, a másik felét a rablók, mentes, mert a szeglet szabálya csak az álló termésre vonatkozik.

 

PEÁ: MISNA 2/8

A rablók learatták a felét, aztán ő a másik felét, szegletet ad az általa learatott termés után. Learatta a felét, és eladta a másik felét. Aki megvásárolta, szegletet „fizet” az egész termés után. Learatta a felét, és felajánlotta a Szentélynek a másik felét, és ő az, aki megváltja a kincstárnoktól.[10] Szegletet ad az egész után.

[1] Határt szab: Ha a vetés területét valamilyen, természetes vagy mesterséges akadály több részre osztja, a szeglet leválasztása minden részre külön kötelező.

[2] A földjén kiemelkedő (elkülönülő) dombokért külön szeglettel tartozik.

[3] Az előbbi két misnában említett akadályok, mint pl. patak, út, ösvény, stb.

[4] Ha az egyik fától rálátás van a másikra, nem kell külön szegletet leválasztani a fákról hanem együttesen.

[5] A szentjánoskenyér fa ma is városi fának használatos.

[6] Például két halomba vagy két magtárba.

[7] Nem gabonafajtát.

[8] Nagy Szanhedrin, a hetvenegy tagú rabbinikus tanács, mely a Jeruzsálemi Szentély mellett ülésezett.

[9] Héb. gojim, idegen népek.

[10] Felajánlotta a Szentélynek, de nem természetben fizet, hanem pénzzel megváltja.

Címkék:Misna, Peá

[popup][/popup]