Misna magyarul – Kilájim 2.

Írta: Szombat - Rovat: Hagyomány

Búzát vetett, és meggondolta: inkább árpát vetne. Meg kell várnia, míg a vetés elférgesedik és fel kell szántania, csak ezután vethet árpát.

zsidó aratók

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A BrachotPeá és Demáj traktátus után most a Kilájim traktátust közöljük folytatásokban. A traktátus első része a hozzá fűzött magyarázatokkal itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

KILÁJIM: MISNA 2 /1

Minden szeán[1] belül, mely egy rova idegen fajta [magot] tartalmaz, [annak mennyiségét] csökkenteni kell.[2] Rabbi Joszi azt mondja: Tisztítsa meg [az idegen fajtától][3], akár egy fajta van hozzá keverve, akár kettő. Rabbi Simon azt mondja: Csak egy fajtáról beszéltek. A bölcsek azt mondták: Kilájim, a szeán belül, annak mennyiségét hozzászámítják a rovához.

 

KILÁJIM: MISNA 2 /2

Milyen esetre vonatkoznak [az előzőben][4] mondottak? Vetőmag vetőmaghoz; hüvelyes hüvelyeshez; vetőmag hüvelyeshez; hüvelyes vetőmaghoz keverve. Helyesen mondták: a kerti zöldség magvai, mely étkezésre alkalmatlan, beszámítanak a szeá egy huszonnegyed térfogatába. Rabbi Simon azt mondta: Mikor a helyzet bonyolultabb, [a bölcsek] enyhébben ítélnek. A lenmag is keverhető a vetőmaggal egy huszonnegyed térfogatig a szeában.

 

KILÁJIM: MISNA 2 /3

Búzát vetett, és meggondolta: inkább árpát vetne. Meg kell várnia, míg a vetés elférgesedik és fel kell szántania, csak ezután vethet [árpát]. Ha már kihajtott, nem mondhatja, hogy [árpát] vetek és majd máskor felásom a földet. Felássa[5]és csak aztán vethet. Milyen mélyre ásson? Miként az első eső utáni barázda mélysége. Ábá Saul mondta: Hogy ne maradjon a földben egy rova se a szeá térfogatához képest.

 

KILÁJIM: MISNA 2 /4

Vetett, de meggondolta: most ültetni akar. Nem mondhatja, először ültetek, aztán majd felásom a földet, hanem előbb felássa és aztán ültet. Ültetett, de meggondolta: most vetni akar. Nem mondhatja, először vetek, és aztán majd kigyomlálom [kihúzom gyökerestül], amit ültettem, hanem előbb gyomlál, aztán pedig vet. Ha akarja, lesimítja a földet kevesebb, mint tenyérnyi mélységben, beveti és aztán kigyomlálja, [amit ültetett].

 

KILÁJIM: MISNA 2 /5

Földjét kenderrel vagy kígyógyökérrel bevetette. Nem vethet föléjük, mert ezek csak három év múlva hajtanak ki. Ha a gabonafajta vetéséből kihajtott a festőfű vagy hasonlóképpen, a szérűben kihajtottak különféle növényfajták; vagy a lucernában sokféle egyéb növény nőtt, nem köteles kigyomlálni ezeket. Ha mégis kigyomlálta vagy lenyírta, azt mondják neki, vágd ki ezt, hogy csak egyféle maradjon.

 

KILÁJIM: MISNA 2 /6

Ha a földjét ágyásokká[6]dolgozza fel minden növény számára külön, Sámáj iskolája a következőt mondja: Három barázda szélességű választóvonal legyen [az ágyások között]; Bét Hilel pedig azt mondja: A Sáron-i járom[7] szélességű. Az egyik iskola véleménye közel van a másikéhoz.

 

KILÁJIM: MISNA 2 /7

Ha a búzavetés széle árpával bevetett részt érint, helyén való, mert világos, hogy ez a földjének a végére esik. A földjére búzát vetett, a társa [a szomszédos földön] másfajta gabonát, akkor vesse be ugyanezzel a fajtával az érintkező részt. Ha mindketten búzát vetettek, a földje szélét egy barázda szélességben bevetheti lennel, de más fajtával nem. Rabbi Simon azt mondta: Teljesen mindegy, ha lent, vagy akármi mást ültet. Rabbi Josze azt mondta: Az is helyén való, ha a földje közepére, próba céljából[8] egy barázdányi lent ültet.

 

KILÁJIM: MISNA 2 /8

Társa gabonával bevetett földje mentén nem ültethet mustárt vagy pórsáfrányt,[9] konyhakerti zöldségek mentén azonban ültethet mustárt, vagy pórsáfrányt. [Szabad mustárt ültetni] a bevetetlen föld; vagy a felszántott föld; vagy a kőkerítés; vagy az út; vagy a tíz tenyér magas kerítés; vagy a tíz tenyér hosszú és négy tenyér széles árok; vagy a fa körül, mely beárnyékolja a földet; vagy a tíz tenyár magas és négy tenyér széles szikla határában.[10]

 

KILÁJIM: MISNA 2 /9

Aki földjét fel akarja osztani hosszanti ágyásokra, különféle fajták számára, huszonnégy ágyást készít összesen, bét szeá szerint, ágyásonként bét rová[11]és abba [ágyásonként ] olyan fajtát vet, amilyet akar. Egy vagy két ágyásba vethet mustárt, de háromba nem, mert akkor ezek az ágyások együtt mustármezőnek tűnnek. Ezek Rabbi Meir szavai.[12]A bölcsek úgy vélekednek [Rabbi Meirrel szemben], hogy kilenc ágyás lehet, de tíz nem. Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: Akkor is, ha az egész földje bét kor,[13] ne ültessen közéjük egy ágyásnál többet.

 

KILÁJIM: MISNA 2 /10

Minden, ami a bét rova területen belül esik, benne foglaltatik a mért területben. Ha van ott egy szőlőtő, egy sír, vagy egy szikla, az beleszámít a bét rova területbe. Ha gabona fajtákat vetnek egymás mellé, minden fajta megkülönbözhetően külön bét rova területet foglal el; zöldségfajták egymás mellett,  hat tenyérnyi terület jár a fajtának; gabona és zöldség együtt, vagy zöldség és gabona, bét rova; Rabbi Eliezer azt mondta: Zöldség gabonával együtt hat tenyérnyi.

 

KILÁJIM: MISNA 2 /11

Gabona, mely másfajta gabonára hajlik, vagy zöldség, mely a zöldségre hajlik, vagy gabona a zöldségre, vagy zöldség a gabonára, mind megengedhető, kivéve a görög tököt; Rabbi Meir azt mondta: Az uborka és az egyiptomi bab sem, de én mégis jobbnak tartom az ő [a bölcsek] véleményüket.

[1] 1 Szeá: 13137 köbcentiméter térfogat, (megfelel a vékának); 1 rova: 547 köbcentiméter.

[2] Mag, melyhez idegen fajta magot kevertek: vagy az utóbbi mennyiségét csökkentik, vagy a magból kell hozzáadni, hogy az idegen fajta relatív mennyisége csökkenjen, így a keverék használható vetésre.

[3] Ha az idegen fajta mennyisége 1/24, vagy kevesebb, nem kell megtisztítani.

[4] Ha egy szeán belül egy rova idegen, kilájimot képező mag van, a keverék vetésre alkalmatlan.

[5] Felszántja, vagy felássa  a kihajtott búzával együtt.

[6] Minden ágyásban más növényt ültet és nem akarja hogy kilájim (tiltott keverék) képződjék a növények között.

[7] A misna valószínűleg az ökör nyakjármára  gondol.

[8] Próba céljából: Kipróbálja a határos (vagy középső) barázdákban  földjének alkalmasságát len termesztésére.

[9] Pórsáfrány (angolul safflower) magas olajtartalmú növény.

[10]A magasság és szélesség mértékéül minden esetben a tenyér szélességet adja meg, (héb. tefah); ezen határoló földek vagy vonalak (kerítések, árkok, stb.) másik oldalán vetőmaggal bevetett föld van, de a választó vonalak innenső oldalán szabad bármit, pl. mustárt ültetni, a kilájim veszélye nélkül.

[11]A bét szá és a bét rová héber terület mértékek: bét szeá = 2500 négyzet könyök, a bét rova 104 négyzet könyök.

[12]Rabbi Meir szavai: A misna elején mondottak. A bölcsek véleménye azonban, hogy minden ágyás körül legyen egy „tiszta” beültetlen ágyás. Ez úgy érhető el, hogy a földet 25 szögletes ágyásra osztják és csak minden másodikba vetnek. (Ekkor minden beültetett ágyást körülvesz négy tiszta ágyás).

[13]bét Kor a bét szeá harminc szorosa.

 

Címkék:ágyas, árpa, búza, Kilájim, Misna, vetés

[popup][/popup]