MIsna magyarul – Jevamot 6.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Főpap nem vehet el özvegyet, sem házassággal, sem eljegyzéssel, és nem vehet el bogeret lányt sem. Rabbi Eliezer és Rabbi Simon szerint elveheti a bogeret lányt, de nem vehet el olyat, aki ütést kapott a fától. Ha már eljegyzett egy özvegyasszonyt és közben főpapi rangot kapott, a házasság érvényben marad. Egyszer megtörtént Josua ben Gámlával, hogy eljegyezte Mártát, Bájtusz lányát, (aki özvegy volt) és ekkor a király kinevezte őt főpapnak, és a főpapnak továbbra is érvényben maradt a házassága.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Misna Jevámot 6

Jevámot 6/1

Ha együtt hált gyermektelen fivérének özvegyével (héb. Jevámá), akár meggondolatlanul, akár a vágyait kielégítendő, akár az erőszak, vagy a szabad akarat útján, vagy akkor is, ha nem állt a szándékában, hanem a nőnek állt szándékában, vagy ha a nőnek nem állt szándékában, hanem a férfinek állt szándékában, vagy erőszakot alkalmazott, pedig a nő nem akarta, vagy ő nem akarta, és a nő erőszakot alkalmazott. Egy a külső gerjedelem és a behatolás, a közösülés módjától függetlenül megvette a nőt.[1]

 

Jevámot 6/2

Hasonlóan, ha (a fenti módok egyikén) együtt hál a Tórában említett tiltott kapcsolatban lévő nők egyikével, vagy olyannal, akivel nem házasodhat, például a főpap és az özvegyasszony esetében. Ugyancsak tiltott az elvált nő, a hálucá és a pap,[2] vagy a mámzeret, a netiná és az izraelita, vagy az izraelita lányának a mamzerrel és a nátinnal[3] való házassága, függetlenül a közösülés természetétől.

 

Jevámot 6/3

Özvegyasszony, aki együtt él a főpappal, vagy az elvált nő és a hálucá, akik a (közönséges) pap feleségei, nem részesülhetnek a papoknak járó trumából (adomány), Rabbi Eliezer és Rabbi Simon szerint részesülhetnek. Ha (az említett nők) megözvegyülnek vagy (a házasságot követően) elválnak, nem házasodhatnak újra pappal. Ha (megözvegyülnek vagy elválnak) az eljegyzést követően megengedik nekik, (hogy a paphoz hozzámenjenek).

 

Jevámot 6/4

Főpap nem vehet el özvegyet, sem házassággal, sem eljegyzéssel, és nem vehet el bogeret lányt [4] sem. Rabbi Eliezer és Rabbi Simon szerint elveheti a bogeret lányt, de nem vehet el olyat, aki ütést kapott a fától.[5] Ha már eljegyzett egy özvegyasszonyt és közben főpapi rangot kapott, a házasság érvényben marad. Egyszer megtörtént Josua ben Gámlával, hogy eljegyezte Mártát, Bájtusz lányát, (aki özvegy volt) és ekkor a király kinevezte őt főpapnak, és a főpapnak továbbra is érvényben maradt a házassága. Someret jávám[6] esetén, akinek (közönséges)[7] pap az ismerőse, akit kineveztek főpapnak, hiába kéri meg a kezét, akkor se veheti feleségül. Főpap, akinek meghalt a (gyermektelen) fivére, felmentik, és nincs jibum.

 

Jevámot  6/5

Kohen hediot nem vehet el terméketlen nőt,[8] csak akkor, ha nős, és gyermeke(i) is vannak. Rabbi Jehuda azt mondta, akkor se, ha nős és gyermekei vannak, mert a Tóra szerint az ilyen nő, akár a prostituált.[9]  A Bölcsek szerint ez arra vonatkozik, aki betért, és tiltott kapcsolatban van a házbeliekkel.

 

Jevámot  6/6

Az ember ne hanyagolja el a „szaporodjatok és sokasodjatok” parancsolatát, csak akkor, ha már vannak gyermekei. Bét Sámáj szerint: legalább két fia, Bét Hilel szerint egy fia és egy lánya, miként a Tórában említik: (Ter 5, 2) „férfinek és nőnek teremtette őket”. Megnősült és tíz évig élt a nővel, és a nő nem szült. Nem tartózkodhat tovább a parancsolat betartásától. Ha elvált tőle, az asszony férjhez mehet, és a második férj élhet vele ismét tíz évig (gyermektelenül). Ha az asszony elvetélt, ettől kezdve újból tíz évet számítanak. A férfi parancsolata a „szaporodjatok és sokasodjatok” parancsolata, és nem a nőé. Rabbi Johánán Beroka szerint mindkettőre vonatkozik, mert az van írva: „Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik: „szaporodjatok és sokasodjatok”.

[1] megvette: feleségül vette.

[2] Héb. hálucá, aki felmenti az elhunyt férjének testvérét a házasság kötelezettsége alól.

[3] Héb. mamzeret vagy mamzer: tiltott kapcsolatból született nő vagy férfi. A nátin vagy netiná a gibeoniták leszármazottja.

[4] Íhéb. Bogeret: lány aki elmúlt 12 éves és hat hónapos.

[5] Mondás, amely arra utal, hogy baleset következtében elvesztette a szűzességét.

[6] Héb. someret jávám: özvegyasszony, aki arra vár, hogy elhunyt gyermektelen férjének fivére megkérje a kezét.

[7] Közönséges: héberül hediot.

[8] Terméketlen nő: héb. ájlonit.

[9] Prostituált, héb. zoná, aki az élvezeteket szolgálja és nem a szaporodást.

Címkék:Jevamot, Misna