Misna magyarul – Hálá 3.

“Aki eszik belőle, halálbüntetést érdemel.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj, Kilájim és Sviit és Maaszer Seni traktátusok után most a Hálá traktátust közöljük folytatásokban. Az első rész itt, a második rész itt olvasható.

 

Hálá: Misna 3/ 1

Kóstolhat a nyers tésztából, mielőtt összegyúrják búzaliszttel, vagy mielőtt [egy darabban] összeáll, árpaliszttel. Aki eszik belőle, halálbüntetést érdemel.[1] Mikor az asszony vizet ad hozzá, le-emeli (leválasztja) a hálát, de ügyel, hogy ne maradjon ötnegyed liszt.[2]

 

Hálá: Misna 3/ 2

Belekeveredett a nyerstésztába [trumá], mielőtt összegyúrták volna. Mentes a  [hálá kötelessége alól]. Ha medumá [3]– mentes. Ha már összegyúrta: köteles. Tumáá [tisztátalanság] gyanúja merült fel a tésztát illetően, mielőtt összegyúrná. Összegyúrja a tisztátalan tésztát. Ha azután felmerül a gyanú, miután összegyúrta, ügyel arra, hogy tiszta maradjon.[4]

 

Hálá: Misna 3/ 3

Az asszony hekdesnek ajánlotta a tésztát, mielőtt összegyúrta. Azután megváltotta a hekdestől, köteles.[5] Hekdesnek ajánlotta, mielőtt a hálának megfelelő állapotra gyúrná, majd a gizbár[6] tovább gyúratta, és aztán megváltotta – mentes, mivel a kötelessége idején mentes volt.

 

Hálá: Misna 3/ 4

Az előbb mondottakhoz hasonlóan: Aki a hekdesnek ajánlotta a gyümölcsét, mielőtt eljött a tized évszakának ideje és megváltotta, a gyümölcs tizedre köteles. Ha már elkövetkezett a tized évszakának ideje, és megváltotta, köteles. A hekdesnek ajánlotta, mielőtt a tizedre köteles lenne, és a gizbár befejezte, és aztán megváltotta, mentes a tized alól,[7] mivel a kötelessége idéjén a gyümölcs mentes volt a tized alól.

 

Hálá: Misna 3/ 5

Idegen, aki Izraelnek lisztet adott, hogy készítsen neki tésztát, a tészta mentes a hálá kötelessége alól.[8] Ha ajándékba adta, amíg nem gyúrta össze a tészta köteles, de ha az idegen összegyúrta mentes. Ha együtt készíti a tésztát az idegennel, és ha nincs Izrael kezében hálának megfelelő mennyiség, mentes a hálá kötelessége alól.

 

Hálá: Misna 3/ 6

Jövevény (ger), aki betért, és a tésztája a betérés előtt készült, mentes. Miután betért, köteles. Ha kétség merül fel a tészta gyúrás idejét[9] illetően, köteles. Nem kell utána fizetni ötödöt.[10] Rabbi Ákiva azt mondja: Mindent a kemencében történő sütés szab meg.[11]

 

Hálá: Misna 3/ 7

Ha valaki tésztát készít gabonaliszt és rizs keverékéből, ha a tésztának gabonaíze van, köteles hálát leválasztani, és a pészahi kötelességének eleget tehet ezzel a keverékkel.[12] Ha nincsen gabonaíze, nem köteles hálára, és [a keverék] a pészahi (mácá) sütésére alkalmatlan.

 

Hálá: Misna 3/ 8

Árpalisztet vesz a tésztából, amelyből nem választottak le hálát és áthelyezi egy másik tésztába, amelyből már leválasztották a hálát.[13] Ha rendelkezésére áll egy másik (harmadik) tészta, abból leválaszthatja a hozzáadott árpaliszt számlájára a hálá pontos mennyiségét, ha nem, egyetlen adag hálát választ le az egészre.

 

Hálá: Misna 3/ 9

Hasonlóképpen: szüretelt olíva, mely összekeveredett a fán maradt olíva maradékkal, vagy szüretelt szőlő, mely összekeveredett a leszedetlen fürtökkel, máshonnan vesz olívát, illetve szőlőt, hogy a keverék után kifizesse pontosan a tizedet. Ha nincs, akkor a keverékből[14] választja le a trumát és a trumát máászert. És a többi tizedet, számítás szerint.

 

Hálá: Misna 3/ 10

Kovászt vesz ki gabonalisztből készült tésztából és áthelyezi a rizslisztből gyúrt tésztába. Ha ennek gabonaíze van, hálára köteles, ha nem, akkor mentes. Ha így van, miért mondták, hogy a tevel mindent tilt?[15] Ugyanaz a fajta keveréke, (héb. min bemino)[16] vagy más fajtával való keverék, amely ízét megadja.

[1] Eszik, a tésztából, mielőtt leválasztották volna a hálát. Büntetése az „egek” által (vagyis nem földi törvénykezés végez vele).

[2] Mikor a vizet a liszthez adják és gyúrni kezdik a tésztát, akkor, rögtön az elején leemeli a hálát. Ötnegyed: ne maradjon az edényben több mint ötnegyed káv keveredetlen liszt.

[3] Medumá= ún. hulin (fogyasztható) és trumá (nem fogyasztható keveréke.

[4] A (tumáá) kétsége nem teszi tisztátalanná, és leválasztja a hálát.

[5] Hekdes: a szentély kincstárának felajánlott termék, amely felajánlástól vissza lehet lépni, ún. pénzbeli megváltással.

[6] Gizbár: kincstárnok, az általa megbízott asszony gyúrja a tésztát.

[7] Már a hekdes kincstárához tartozott, mikor utólag megváltotta a gyümölcsöt a hekdes alól.

[8] Mentes, még akkor is ha Izrael gyúrta a tésztát.

[9] A gyúrás a betérés előtt vagy után történt.

[10] Idegennek nem kell ötödöt fizetni, ha tévedésből eszik a hálából, vagy a trumából.

[11] A fenti misnákban a tészta gyúrása a meghatározó állapot, R. Ákiva szerint a sült héj képződése a kemencében.

[12] Pészahi kötelesség: mácá (macesz) sütése.

[13] Az árpaliszt tevel, melyből nem választottak le semmiféle tizedet, és azt egy metukenet – egy pontosan „megadóztatott” tésztához keverik. A tiszta árpalisztből nem választanak le hálát.

[14] Ha nincs a keverék helyett más olíva vagy szőlő, a keveréket tevelnek tekintik, és teljesen megadóztatják.

[15] A gabonaliszt és rizs keveréke esetében is lehet „hálára” való kötelesség, vagyis a keveréket nem tekintik tevelnek.

[16] Min bemino – gyakori talmudi kifejezés: hasonló fajták keveredése, pl. bizonyos gabonaféle másik gabonafélével. Lásd.: a köv. misnát.