Misna magyarul – Beicá 2.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

„Azt mondta Rábán Gámliel: apám idejében, ünnepen soha nem sütöttek vastag cipót, csak vékonyat. Azt válaszolták neki: mit tegyünk apáddal? Az ő házában szigorúak voltak magukhoz, de engedékenyek egész Izraellel.”

 

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

P’száhim (Pészahok) traktátus befejezése után most a Béicá traktátus fordítását közöljük. A Béicá (jelentése: tojás)  a bibliai ünnepek (jom-tov) szabályairól szól, amennyiben azok eltérnek a szombat törvényeitől, például a szállítás, vagy az ételek dolgában. Az első rész itt olvasható.

 

BÉICÁ 2

 2/1

Ünnep (előestéjén), amely péntekre esik, nem főznek szombatra, hanem első szándék szerint az ünnepre[1], de ha abból marad, meghagyják szombatra, és ehetik szombaton. Elkészítik az ételt ünnep előestéjén,[2] és az ételből szombatra is hagynak. Bét Sámáj szerint ehhez mindenképpen két tál étel szükséges.[3] Bét Hilel szerint egy tál étel is elegendő. A halétel esetében megegyeznek, melyre tojást ütöttek, amely ezáltal két tál ételnek felel meg. Ha megették, vagy elveszett, (azt az edényt) ne tegye félre szombatra, de ha marad, félre teszik szombatra.

 

2/2

Ha az ünnep, szombat után következő napra esik, Bét Sámáj szerint mindenhez[4] szükséges a mikvében való megmerülés szombat előtt. Bét Hilel: Edények szombat előtt, az emberek szombaton.[5]

 

2/3

(A két iskola) abban megegyezik, hogy a kőedénybe helyezett (tisztátalanná vált) ivóvizet, (a mikve vizéhez érintik) hogy megtisztuljon, de nem merítik meg.[6] Ugyancsak megmeríthetünk valamit (edényt) fokozatról fokozatra, vagy akár csoportról csoportra.[7]

 

2/4

Bét Sámáj azt mondja: hozhatnak slámim[8] áldozatot, de nem teszik rá a kezüket, de egyéni égő áldozatot (olot) nem hozhatnak. Bét Hilel szerint hozhatnak slamim és olot áldozatot egyaránt, és rá teszik a kezüket.

 

2/5

Bét Sámáj azt mondja: ne készítsen meleg vizet a lábainak, csak akkor, ha ivásra is alkalmas a víz. Bét Hilel megengedi. Az ember tüzet rakhat, és mellette melegedhet.

 

2/6

Rábán Gámliel úgy dönt három dologban, mint Bét Sámáj: nem teszik el a meleg vizet ünnepről szombatra. Nem állítanak gyertyatartót ünnepen, nem sütnek vastagabb cipót, csak vékonyabbat.[9] Azt mondta Rábán Gámliel: apám idejében, ünnepen soha nem sütöttek vastag cipót, csak vékonyat. Azt válaszolták neki: mit tegyünk apáddal? Az ő házában szigorúak voltak magukhoz, de engedékenyek egész Izraellel, hogy durva és vastag kenyeret süthessenek.

 

2/7

Ő azonban engedékeny volt három dologban (az ünneppel kapcsolatban): megengedte, hogy seperjenek az ágyak között, füstölőt tehettek az izzó parázsra, pészah éjjel süthettek kecskehúst. A Bölcsek ezt mind megtiltották.

 

2/8

Elázár ben Ázárjá megengedett három dolgot, de a Bölcsek megtiltották: a tehene kimehetett (szombat napján) szalaggal a szarvai között, lekefélhette az állat szőrét ünnep napján, és megőrölhette a paprikát a saját őrlő kövei (daráló)  között. Rabbi Jehuda azt mondja: nem kefélheti az állat szőrét ünnepnapon, mert az megsebezheti, de vakaróval ápolhatja. A Bölcsek azt mondják, hogy se kefével se vakaróval.

 

2/9

A paprika őrlő kövei (paprika daráló) három eszköz miatt tisztátalanná válhatnak, a tartály edénye miatt, a fém edénye miatt és a szita (szűrő) miatt.

 

2/10

A gyerek játékkocsija tisztátalan a gyerek ürüléke miatt,[10] szombaton hordozható, de ne húzzák a földön,[11] hanem ruhákon. Rabbi Jehuda azt mondja: semmi se húzható szombaton, a gyerekkocsin kívül, mert az lesimítja a földet és nem hagy barázdát.

[1] Első szándék szerint: a héb t’hilá kifejezés, azt jelenti, hogy először. A Bölcsek nem akarták, hogy ünnep előestéjén (mely egybeesik a szombat előestéjével), máskorra is főzzön, pl. a következő hétköznapokra. Ilyen esetben a főzési szándék kifejezetten az ünnepre irányul.

[2] Erre a két alkalomra való tálra a vegyes eruv szabálya érvényes

[3] Két tál: egyik az ünnepre, és a másik szombatra.

[4] Mindenhez: az ember és az edények.

[5] Emberek szombaton: a merülést szombaton legfeljebb a meleg időjárás indokolja.

[6] Nem merítik meg: a kőedényt, amely maga is tisztít, nem merítik bele a mikvébe, csak a víz felszínei érintkeznek egy pillanatra. Ez a fajta tisztítási módszer csak ivóvízre érvényes.

[7] Merítéssel a tisztaság mértéke növelhető. Csoport: a pészahi áldozók csoportja.

[8] Slamim – sálméi hágigá vagy sálméi szimhá – békeáldozat, örömáldozat. Járulékos áldozatok az ünnepen.

[9] Rábán Gámliel tiltásai a többlet munkavégzés miatt vannak.

[10] A gyerek rajta ül, pelenka nélkül.

[11] Ne a földön: hogy ne hagyjon barázdákat.

Címkék:Beica, Minsa

[popup][/popup]