Szombat előfizetés 2017

Misna magyarul – Eruvin 2.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Rabbi Jehuda ben Baba azt is mondta, hogy ha a kert… hossza hetven könyök vagy hetven könyöknél valamennyivel több, szélességében is, és tíz könyök magas kerítés veszi körül, szabadon mozgathatunk [dolgokat szombaton]. Ennek feltétele, hogy legyen benne őr, vagy állandó lakás és közel legyen a városhoz.

Képünk illusztráció

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Sabat traktátus után most az Eruvin traktátus fordítását kezdjük közölni. Ez a Moed rend második traktátusa. Eruv, többes számban eruvin ún. rituális tér, melyben „házon kívül” is megengedett a zsidó vallás szabályainak megfelelő tevékenység, szombaton és jom kipur napján. Az eruv jelentése „keverés”. A „házon kívül” itt azt jelenti, hogy a közterületből elkülönítenek egy szombathoz alkalmas teret. Az Eruvin első része itt olvasható.

 

Misna Eruvin 2 (Szeder Moed)

 2/1

A kutak[1] köré egyfajta keretet helyeznek (deszkából) négy sarkon négy kettős oszlopot,[2] mely nyolcnak látszik, Rabbi Jehuda véleménye szerint. Rabbi Meir szerint nyolcat, mely tizenkettőnek látszik: négy kettős oszlop és négy szimpla oszlop. Magasságuk tíz tenyér, szélességük hat, vastagságuk valamennyi. Köztük átfér két hármas ökör csoport – Rabbi Meir szerint. Rabbi Jehuda szavai szerint két négyes csoport, ökrök megkötve és nem külön. Egyik bemegy, mikor a másik kijön.

 

2/2

A „kerítés” közelebb hozható a kúthoz, de csak akkor, ha az ökör feje és testének nagyobb része belül van, mikor iszik. A kerítés lécei a kúttól távolabb hozhatók, de csak úgy, ha további léceket helyeznek el.

 

2/3

Rabbi Jehuda azt mondja: [a kúttól való távolság, ahova a kerítés helyezhető] bet szeátájim területen[3] belül legyen. A bölcsek azt mondták neki: nem bet szeátájim-ra gondoltak, hanem kertre, vagy ún. karpefre.[4] Ha azonban [a kút körül lévő terület] karám, földhalom, mező, vagy udvar, akkor is ha öt bet kor,[5] vagy akár tíz bet kor, megengedhető. Akármennyire eltávolítható a kerítés (a kúttól) feltéve a több lécet beiktat.

2/4

Rabbi Jehuda azt mondja: ha közút keresztezi a kerítést, akkor annak egyik oldalát félre kell mozdítani. A Bölcsek azt mondják: nem szükséges. Ugyanaz a helyzet a közös ciszternánál, közös kútnál és a magántulajdonban lévő kútnál: kerítést tesznek köréjük. A magántulajdonban lévő ciszternánál teljes elkülönítés szükséges, tíz tenyér magas – ez Rabbi Ákiva véleménye. Rabbi Jehuda ben Baba azt mondja, hogy csak a nyilvános kút köré csinálnak ún. deszkakerítést, (ld. fenti ábra)  minden más esetben egy tíz tenyér magas hevedert helyezünk köré.

 

2/5

Rabbi Jehuda ben Baba azt is mondta, hogy ha a kert, vagy a karpef hossza hetven könyök vagy hetven könyöknél valamennyivel több, szélességében is, és tíz könyök magas kerítés veszi körül, szabadon mozgathatunk [dolgokat szombaton]. Ennek feltétele, hogy legyen benne őr, vagy állandó lakás és közel legyen a városhoz. Rabbi Jehuda azt mondja: akkor is, ha csak egy ciszterna van ott, vagy egy árok, vagy barlang, mozgathatunk dolgokat szombaton.[6] Rabbi Ákiva ezzel szemben azt mondta: ha ezek egyike sincs ott, akkor is mozgathatunk, feltéve, ha [a kert] mérete hetven könyök, vagy annál valamivel több, hosszában és széltében. Rabbi Joszi azt mondja: akkor is ha a hossza kétszerese a szélességének, mozgathatunk benne dolgokat.

 

2/6

Rabbi Ilai azt mondta: hallottam Rabbi Eliezertől, hogy ha [a kert vagy karpef] bét kor nagyságú.[7] Azt is hallottam tőle, hogy ha valaki az udvar lakói közül elfelejtett az eruv-ban rész venni,[8] tilos neki bemenni a házába, vagy onnan bármit kivinni, de a többi lakó ezt megteheti. Azt is hallottam tőle, hogy a pészahi keserűfű (máror) helyett az ún. ákrávnim[9] is fogyasztható. [Továbbiakban azt is elmondta R. Eliezerről]: minden tanítványánál próbáltam barátra szert tenni, de nem sikerült.

 

[1] Kút: nem kútról hanem ciszternáról, vízgyűjtőről van szó, melyben általában esővíz van. Gyakorta szerepel a kút kifejezés a Talmudban, akkor is, ha vízgyűjtőről van szó.

[2] Kettős oszlop: héb. djomdin. Ld. ábra. A ciszterna magán területnek számít, ahonnan vizet merít az állatoknak szombaton, és a kúthoz át kell menni a „nyilvános” területen.

[3] Héb. Bet szeátájim – akkora földterület, amelybe szeátájim mennyiségű mag ültethető.

[4] Héb. Karpef: elkerített udvar.

[5] Héb. Bet kor, a szeátájimhoz hasonlóan, mértékegység, kor mennyiségű vetőmag többszöröséről van szó, amely a kérdéses területre vethető.

[6] A távol eső udvarban vagy kertben.

[7] Olyan nagyságú kert, melyben bét kor mennyiségű vetőmag vethető.

[8] Az eruv jelölése: pénteken délután kitesznek valamennyi élelmet.

[9] Ákrávnim –keserűfű.

Címkék:Eruvin, Misna

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

“Hogy áll a Sorsok háza?” “Sehogy.”

A nyilvánosság előtt kezdett üzengetni egymásnak az egykori Józsefvárosi pályaudvar épületének átalakításával létrehozott Sorsok Háza miatt Lázár János, a Miniszterelnökséget...

Nemsokára régi fényében ragyog a szabadkai zsinagóga

A tervek szerint az év végéig befejeződik „Európa második legnagyobb zsidó imahelye”, a 115 éves szabadkai zsinagóga teljes felújítása.    A felújítás...

Close