Kérdezd a rabbit: Miért nem hisznek a zsidók Jézusban?

Írta: tudozsido.com - Rovat: Hagyomány

Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit keresztény részről a zsidókhoz intéznek. Az alábbi sorokat nem más vallások iránti lenézés motiválja – csupán a zsidó álláspontot kívánjuk tisztázni.

Disputation

Johan von Armssheim: vita katolikus teológusok és zsidó írástudók között. 1466.

 

A zsidók azért nem fogadják Jézust, mint Messiást, mert

  1. Nem teljesítette be a próféciákat.
  2. Nem felel meg a Messiás személyi feltételeinek.
  3. A személyére utaló bibliai szakaszok félrefordítások.
  4. A zsidó hit nemzeti kinyilatkoztatáson alapul.

Először is: Pontosan mit is jelent a Messiás?

A Messiás szó jelentése: “felkent”. Általában olyan személyre vonatkozik, akit olajjal kentek fel Isten szolgálatára. (Exodus 29:7, 1-Királyok 1:39, 2, 9:3)

1. Nem teljesítette be a próféciákat

A Biblia szerint a Messiás:

  1. Felépíti a Harmadik Szentélyt (Ezékiel 37:26-28).
  2. Az összes zsidót összegyűjti Izrael földjén (Jesája 43:5-6).
  3. Elhozza a világbékét, véget vet minden gyűlöletnek, elnyomásnak, szenvedésnek és betegségnek. (Jesája 2:4)
  4. Elterjeszti Izrael Istenének tudását a Földön, mely egyesíti az egész emberiséget: “Az Örökkévaló lesz a király az egész földön. Azon a napon az Örökkévaló lesz az egyetlen Isten és a neve is Egyetlen!” (Zakariás 14:9).

Aki bármelyik feladatot nem teljesíti ezek közül, az nem lehet a Messiás. Mivel eddig még senki sem felelt meg ezeknek a feltételeknek, a zsidók továbbra is várják az eljövetelét. Ezért utasították el az összes múltbéli önjelölt Messiást, beleértve a Názáreti Jézust, Bar Kochbát és Cvi Sabbatájt.

A keresztények szerint Jézus majd a második eljövetelekor fogja beteljesíteni ezeket a próféciákat. Zsidó források szerint viszont a Messiás eljövetelekor mindezeket azonnal beteljesíti majd, a Bibliában nincs utalás második eljövetelre.

2) Nem felel meg a Messiás személyi feltételeinek

A. Messiás a próféta

A Messiás lesz a történelem legnagyobb prófétája. (Targum – Jesája 11:2; Majmonidész – Jad Tesuva 9:2)

Próféciák csak akkor vannak, amikor a világ zsidóságának többsége Izraelben él, márpedig i.e 300 óta ilyen soha nem volt a történelemben. A próféciák a babilóniai fogság idején az utolsó próféták: Haggáj, Zakariás és Malakiás halálával értek véget. Mivel Jézus a próféciák vége után kb. 350 évvel lépett a színre, nem lehetett próféta.

B. Dávid leszármazottja

Sok prófécia szól arról, hogy David király leszármazottja fogja vezetni Izraelt a megváltás korában. (Jesája 11:1-9; Jeremiás 23:5-6, 30:7-10, 33:14-16; Ezékiel 34:11-31, 37:21-28; Hosea 3:4-5)

A Messiás apai ágon lesz Dávid király leszármazottja (Genesis 49:10, Jesája 11:1, Jeremiás 23:5, 33:17; Ezékiel 34:23-24). A keresztény tanítások szerint Jézus szűznemzéssel fogant, tehát nincs apja, így nem teljesítheti ezt a feltételt sem.

Zsidó források szerint a Messiás emberi szülőktől fog születni, ugyanolyan fizikai tulajdonságai lesznek, mint bármely más embernek. Nem lesz félisten, nem lesznek természetfeletti képességei.

C. A Tóra követése

A Messiás a Tóra szigorú betartására fogja vezetni a zsidó népet. A Tóra szerint minden micva kötelező, és hamis próféta az, aki a Tórát meg akarja változtatni. (Deut. 13:1-4)

Az Újszövetség szerint Jézus vitatja a Tórát, azt állítja, hogy a parancsolatok már nem érvényesek többé. Például János 9:14 szerint Jézus megszegte a Sabbatot, ezért a farizeusok mondták is neki: Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot (János 9:16).

3) A személyére utaló bibliai szakaszok félrefordítások

Az eredeti héber szöveg tanulmányozása során számos eltérést találunk a keresztény fordításokhoz képest.

A. Szűznemzés

A szűznemzés keresztény értelmezését Jesája 7:14 szakaszából vezetik le, melyből keresztény teológusok az “alma” szót “szűz”-nek fordítják. Az “alma”azonban a zsidó forrásokban fiatal nőt jelent.

B. Szenvedő szolga

A kereszténység szerint Jesája 53 Jézusra, mint “szenvedő szolgára” utal. Ez a szakasz azonban szerves folytatása az 52. szakasz témájának, mely a zsidó nép száműzetését és megváltását tárgyalja. A próféciák egyes számban utalnak az alanyukra, mivel a zsidókat (=Izrael) egy egységként kezelik. A zsidó források Izraelt számos alkalommal egyes számban “Isten szolgájaként” írják le (Jesája 43:10).

4) A zsidó hit nemzeti kinyilatkoztatáson alapul

A történelem során számos vallást úgy alapítottak egyesek, hogy megpróbálták meggyőzni az embereket arról, hogy ők Isten igaz prófétái. A személyes kinyilatkoztatás azonban gyenge lábakon áll, mivel senki nem tudhatja biztosan, hogy igaz-e, amit az illető állít. Mivel mások nem hallhatták, amint Isten szólt hozzá, kénytelenek megbízni az ő állításában.

A judaizmus esetében azonban a kinyilatkoztatásnak egy egész nép a tanúja. Egyedülálló a világvallások között abban, hogy nem csodákra építi a hitét. Ha Isten alapít vallást, azt nem csak egyetlen embernek, de mindenkinek elmondja.

Majmonidész megállapítja (A Tóra alapjainak sza­bályai, 8. fejezet):

Nem azért hittek a zsidók Mózesnek, a mi tanítónknak, mert csodákat művelt. Mikor valakinek a hite csodákra épül, annak szíve nem szilárd, mert csodát tenni mágia és varázslás útján is lehet.
Következésképp, ha előáll egy próféta, és nagy jeleket és csodákat mutatva megpróbálja vitatni Mózes próféciáit, nem szabad hallgatnunk rá. Egyértelműen tudjuk, hogy a jeleket varázslat és mágia által mutatja.

Mi volt akkor a [zsidó] hit alapja? A kinyilatkoztatás a Szináj hegyén, amit a saját szemünkkel láttunk, és a saját fülünkkel hallottunk… “Színről színre beszélt veletek az Örökkévaló a hegyen”. “Nem atyáinkkal kötötte az Örökkévaló e szövetséget, hanem velünk, kik ma itt vagyunk mindnyájan életben.” (Deut. 5:3)

A judaizmus alapja nem egy csoda, hanem minden férfi, nő és gyermek személyes tanúságának tapasztalata, akik a Szináj hegy alatt álltak 3300 évvel ezelőtt.

A Messiásra várva

A Messiás bármikor eljöhet, ez csak a mi tetteinktől függ. Isten készen áll akáre napon vajha hallgatnátok szavára.

A cikk forrása: tudozsido.com

 

Címkék:Jézus, zsidóság