„Egy rabbi ilyen vicces is lehet” – Hillel egyetemi diákszervezet alakult

Írta: K.V. - Rovat: Hagyomány

Sófártól visszhangzott a Corvinus Egyetem hatalmas belmagasságú, gránitoszlopokkal, üvegtetővel díszített aulája szombat este, ahol a nemzetközi Hillel szervezet budapesti csoportja Ros Hasana ünnepséget tartott.

st11

Sokaknak talán ez volt az első Ros Hasana vacsorája. Fotók: Káldori Dániel

Ugyan a kezdésnek jelölt időpontban szinte üresek voltak még a terített asztalok, fél 9 körül már majdnem minden szék foglalt volt, így Verő Tamás rabbi vezetésével elkezdődött az újév köszöntésének lerövidített változata. Az énekek, az imák és a felolvasott történetek nem mindenkit kötöttek le, sokan kopogó szemmel a beígért vacsorára, a kalács-méz-alma kombóra tudtak csak gondolni. A két huszonéves fő szervező, Rubin Eszter és Mazel Zoltán hetekig készült a rendezvényre: beszerezték a szükséges engedélyeket, megszervezték a programokat, elhívták a szereplőket, Kardos Danit és zenekarát, valamint Verő Tamást, megnyerték partnernek a Humusz Bárt, maguk terítettek, készítették a díszítést, hozták az enni- és innivalókat, készültek nyomtatott füzettel, amiben minden lényeges ros hasanai momentum, ima- és dalszöveg megtalálható.

st6

Verő főrabbi kérdez.

Verő Tamás lelkesedése egy percre sem hagyott alább, pedig nem volt könnyű dolga: a fiatalok egy része ugyanis nem tudott mit kezdeni a sok héber imával, énekkel, így mindig volt egy „alapzaj”, amit az aula visszhangja felerősített. Érezhető volt, hogy sokan életükben először vesznek részt ilyen eseményen. A rabbi, oldva a fiatalok szégyenlősségét, az egyes történeteket mindig mással olvastatta fel. Majd éneklés közben – egyik kezében a mikrofon, a másikban a telefon – szelfizett a több mint 100 fős társasággal. Végül a rövidített szertartás – a gyertyagyújtás, a sófár fújása, az imák és az énekek – után mindenki belemárthatta az almaszeleteket a mézbe, érkezett a kerek kalács is, majd pedig a bőséges vacsora – humusz, saláta, csirke, falafel, rizs, krumpli, pita. Az elégedettséget az üres tányérokon és az egyre felszabadultabb, mosolygós arcokon lehetett lemérni.

st23

Rubin Eszter, az egyik Hillel szervező barheszt kínál.

A résztevők többsége corvinusos diák volt, közülük voltak nem zsidók is, ők barátaik kedvéért jöttek, mint azt elárulták. Anna bőbeszédűbb volt: elmondta, hogy a kíváncsiság hozta el és jól érezte magát, tetszettek neki a „jókedvű dallamok” és a sok finomság. „Azt sosem gondoltam, hogy egy rabbi ilyen vicces és közvetlen is lehet” – dőlt le az egyik előítélet. Peti szintén nem zsidó, az ELTÉ-n tanul, barátai unszolására és „szép lányok jeligére” érkezett. Az este végén pedig somolyogva távozott. Dávid magyar-angol mesterszakra járó ELTÉ-s egyetemista, testvére, Bálint nemzetközi tanulmányok szakos a Corvinuson. Büszkén vállalják zsidóságukat, s bár nem vallásosak, szeretnének zsidó közösségbe járni, ezért örülnek, hogy a Hillel már Magyarországon is jelen van. Tomi már végzett történelem szakos, ő sem vallásos, három éve volt Tagliton, azóta kapja a hírleveleket és abból értesült az összejövetelről. Azt mondja, mindig is vállalta származását, és a közösségi érzés, az összetartozás miatt jár zsidó rendezvényekre.

Kardos Dani és barátai még éjfél után is zenéltek, Eszter és Zoli fáradtan, de jókedvűen és elégedetten üldögéltek. Azt mondták, nagy munka volt mindezt megszervezni, de szerencsére sok segítőjük akadt. Noha a Hillel diákszervezetként be van jegyezve a Corvinuson, volt olyan egyetemi vezető, aki félt a rendezvénytől, és olyan is akadt, aki nem nézte jó szemmel. De semmi okuk panaszra, levonják a tanulságokat és már a következő rendezvényüket tervezik – ami egyelőre még meglepetés.

*

st9

A Hillel Amerikában alapított, nemzetközi zsidó diákszervezet, amely a világ 55 országában jelen van, többek között olyan egyetemeken, min a Harvard és a Yale. Magyarországra Rubin Eszter és Mazel Zoltán jóvoltából érkezett meg a Hillél, ők ugyanis nem találtak olyan zsidó közösséget, ahova szívesen járnának és ahol többségében van az egyetemista korosztály. Mindketten a Corvinuson végeztek, az egyetem gólyatáborában már hirdették a Hillelt és azt tapasztalták, igény ugyan lenne egy közösségi élményekre alapuló, huszonéveseknek szóló szervezetre, de a többség fél belépni vagy részt venni ilyen eseményeken. „Odajöttek hozzánk a gólyatáborban, kérdezgettek, de mindig hátrasandítottak, vajon ki látja őket. Ezt a félelmet muszáj leküzdeni, ebben is szeretnénk segíteni” – magyarázza Rubin Eszter. Aki szerint sokakat a vallásos jelleg is távol a zsidó rendezvényekről, ezért számukra is akarnak alternatívát mutatni: olyan szervezetet akarnak létrehozni, ahová bevonzhatják a vallás iránt kevésbé érdeklődőket és azokat, akik csak most fedezik fel zsidó gyökereiket.

st19

Legyen édes az újév, mint a méz!

Zsidónak úgyis lehet lenni, hogy nem nagy pajeszt vagy szakállt hordasz, hanem közösségi élményt kapsz – állítják. Eszter és Zoli ugyanakkor a nagy ünnepekkor eljár zsinagógába. Legnagyobb feladatuknak a 18-30 közöttiek aktivizálását tekintik, szerintük ez a korosztály gyakran eltávolodik a gyökerektől, aminek egyik oka, hogy a zsinagógákon kívül nem tudnak hova járni. Amikor zsinagógán kívüli programokat, lehetőségeket kerestek, akkor találtak rá a neten a nemzetközi Hillel szervezetre, írtak nekik és jött egy válasz, hogy az egyik vezető, Yossie Goldman épp Budapesten van. Találkoztak vele, barátságok kötöttek, s ennek eredményeként ma már 15 szervező tag építgeti a magyarországi Hillelt. Létrehoztak egy egyesületet, talán novemberben már be is jegyzik, és akkor lesz adószámuk. Irodájuk a Mozaik Hubban van az. Amíg viszont nem működnek egyesületként, nem kaphatják meg a már két pályázaton is elnyert támogatást és kénytelenek spórolt pénzükből és családi kölcsönökből fedezni a programokat.

st17

Megszólal a sófár.

Tervük, hogy minden ünnepkor rendeznek összejöveteleket, ezen kívül filmvetítéseket, beszélgetéseket szerveznek, nyáron pedig – ahogy idén is tették – balatoni hosszú hétvégéket tartanak majd a Mazsihisz üdülőjében. Hosszú távú céljuk, hogy az összes magyar egyetemen jelen legyenek. A CEU, illetve az ELTE lehet a következő, de már vidéki egyetemek is érdeklődtek. A környező országok közül Lengyelország és Németország a „példaképük”, ahol már virágzik a Hillel.