A Siratófal „felszabadítása”

Egalitárius imahelyet alakítanak ki a Siratófalnál.

A Fal lányai és asszonyai ünneplik a döntést

A Siratófal (ismert héber nevén: a Kotel) körül éveken át tartottak a különféle – nők által szervezett – megmozdulások, alternatív szertartások és performanszok, míg végül az izraeli kormány január 31-én vasárnap elfogadta egy, a nemek közötti egyenlőségen alapuló külön imahely létrehozását a nem ortodox zsidók számára.

E célból 35 millió sékelt (közel 9 millió dollárt) készülnek befektetni egy köztér létrehozásába, amelyet a két nem képviselői egyaránt látogathatnak.

Az új részleget a jelenleg fennálló ortodox imádkozási területtől délre alakítják ki és nagyjából fele akkora lesz, mint az ortodox rész.

A kormány jóváhagyása  a háredi ortodox irányzat, a reform és konzervatív mozgalmak, a Szochnut (Zsidó Ügynökség) és a Fal Lányai és Asszonyai (aktivista csoport, mely az 1980-as évektől harcol a nők egyenlő jogaiért a Nyugati Falnál) között több mint három éven át tartó párbeszéd után született meg.

Anat Hoffman, a “Fal lányainak” egyik vezetője

Az ortodox részt továbbra is a Nyugati Fal Örökség Alapítvány fogja fenntartani, a vegyes szekciónak saját kormányzó bizottsága lesz Natan Saranszki (a Szochnut elnöke) irányításával, s tagjai lesznek a reform és konzervatív mozgalmak, valamint a Fal Lányai és Asszonyai küldöttei.

A tárgyalásokban résztvevő összes fél úttörő jelentőségűként dicsérte a kormány határozatát. Benjamin Netanjáhu „igazságos és kreatív megoldásnak” nevezte a döntést, mely „kényes kérdésben hozott kompromisszum egy olyan helyről, amelynek egyesítenie kéne a zsidó embereket.”

A döntést az észak-amerikai vallásos zsidók ünnepelték leginkább, akiknek túlnyomó többsége a reform és konzervatív áramlatokat követi, és emiatt egyre inkább elidegenedtek Izraeltől, ahol a vallási életet az ortodox hatóságok dominálják.

Amerikai zsidó vezetők a „Fal felszabadításaként” üdvözölték a kabinet határozatát, és az „izraeli kormány első, a vallási pluralizmus felé tett komoly lépéseként” méltatták a döntést.

A Fal Lányai és Asszonyai – mely szervezet egyebek közt 27 éven át női tóraolvasással hergelte az ortodox zsidókat – szintén győzelemként könyvelte el a változásokat.

„Az új szekció nagy változások előtt nyitja meg az utat” – áll a nők csoportjának változásokat üdvözlő nyilatkozatában. „A Kotelnél a nők egyenrangú személyként, aktív résztvevőként és természetesen a tóraolvasás vezetőjeként fognak imádkozni.”

Ortodox tiltakozás a női tóraolvasás ellen

Csakhogy nem mindenki dicsőítette az egyezményt. 

Smuel Rabinowitz, a Nyugati Fal és Szent Helyek rabbija elmondása szerint „nehéz szívvel és megkönnyebbült sóhajtással fogadta el a megállapodást jóváhagyó döntést. „Amióta a Fal Lányainak és Asszonyainak rikácsoló  csoportja elkezdte kampányát a médiában, a Nyugati Fal egységesítő helyből állandó veszekedések színterévé változott. Szörnyűséges az a chilul Hashem (I-ten nevének megbecstelenítése) amit ez a csoport és a támogatói okoztak, s évekbe fog kerülni a helyreállítása.” Hozzátette, hogy „mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a fejezetet maguk mögött hagyjuk.”

Slomo Amar, Jeruzsálem szefárd főrabbija úgy nyilatkozott, hogy „azok a zsidó felekezetek semmit sem tudnak a Tóráról, az imádkozásról és a zsidóságról, s vezetőik megszentségtelenítik a szombatot és nem kóser ételeket fogyasztanak.”

Anat Hoffman az új helyen már nyugodtan olvashat Tórát

Az izraeli háredi ortodox törvényhozó Moshe Gafni – aki a Knesszet befolyásos Pénzügyi Bizottságát elnököli – kijelentette, hogy nem hajlandó elismerni a határozatot. „A reform zsidók bohócok gyülekezete akik hátba szúrják a szent Tórát” – mondta a Wall news állítása szerint. „Sohasem fog a pojácáknak ez a csoportja elismerést szerezni, sem a Falnál sem máshol.”

A viszálykodásnak tehát nincs még vége. Az izraeli kormánykoalíció ultra-ortodox tagjai ellenezték a döntést, a minisztertanácsi határozat szövege ezért kerüli a reform és a konzervatív mozgalmak nyílt említést – így formálisan nem is ismeri el őket.

Egy vasárnap közzétett közvélemény-kutatás szerint az izraeliek túlnyomó többsége támogatja a nem ortodox mozgalmak befogadását a helyszínen. Ötből négy izraeli nyilatkozott úgy, hogy „minden zsidónak éreznie kellene, hogy a Nyugati Fal hozzá tartozik, beleértve a reform és konzervatív mozgalmak követőit is.”