Szombat előfizetés 2017

A Gólem legenda

Írta: Deutsch Tibor - Rovat: Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

11 - Gólem. Thury Levente kisplasztikája

Gólem – Thury Levente kisplasztikája

A gólem héber szó, jelentése: alaktalan, élettelen tömeg – egyszer fordul elő a Bibliában (Zsoltárok 139:16). Az aggáda szerint a teremtésben megelőzi az embert, így Ádám kezdetben még gólem volt, azaz lélek nélküli test, por és víz keveréke. Ebből a gólem formából az isteni lehelet hatására született az élő Ádám. A Genezis 2:7 szerint: „Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé.”

Az ember által készített gólem alakja a kabbala „Szefer Jecira” könyvében jelenik meg. A könyv keletkezési idejét nem ismerjük, nyelvezete alapján legvalószínűbb, hogy a 2. században, a Misna korában született. Noha a könyvben számos leírás található a gólem készítéséről, a sokszor hiányos és homályos megfogalmazás miatt nehéz pontosan rekonstruálni a különböző technikákat. Az évszázadok során született számtalan gólem történetben közös, hogy a műembereket agyagból (vagy földből) gyúrják, majd a héber nyelv betűinek és szavainak mágikus hatásával keltik életre.

Bár a létrehozott gólemek nem tudnak beszélni és saját céljaik sincsenek, bizonyos elemi utasításokat képesek megérteni és végrehajtani. A gólem korlátai világosan mutatják az isteni és emberi teremtés közti áthidalhatatlan szakadékot. A természetfeletti jelenléte miatt I. B. Singer szerint a gólem történet a zsidó folklór lényegét fejezi ki.

Az utóbbi két évszázadban a gólem mítosz fokozatosan kilépett az eredeti környezetéből és szinte felmérhetetlen hatást gyakorolt az emberi kultúrára és tudományra egyaránt. Nyomában szépirodalmi művek, filmek, színdarabok, balettek, operák, képzőművészeti alkotások, és televíziós show műsorok születtek. Újabban népszerű számítógépes szerepjátékokban is megjelent a Gólem alakja. Thury Levente Gólem-kiállítása a Budapest Galériában méltán tekinthető közönségsikernek, hiszen már az első héten közel ötven darab művét mobilizálták a szépművészetek iránt érdeklődő látogatók.

Ki is ez a gettók homályában született agyagember, aki a mai napig világszerte megragadja az emberek fantáziáját?

A Gólem mítosz eredete

A 4. századi babilóniai Talmud Szanhedrin 65b. traktátusában olvashatunk egy mesterséges emberről, akit Abba ben Rav Hamma (“Rava”) rabbi készített. A történet egy mágikusnak hangzó kifejezéssel indul “Rava bara gavra,” azaz “Rava létrehozott egy embert”. Rava rabbi a teremtményét elküldte Zeira rabbihoz, aki társalogni akart a vendégével, de az makacsul hallgatott és nemhogy válaszra, de még egy pillantásra sem méltatta. A rabbi gyorsan felismerte, hogy egy mű-ember áll előtte, akinek megparancsolta, hogy térjen vissza a porba, ahonnan származott. A gólem mítosz ebből a rövid, 23 szavas arámi nyelvű történetből fejlődött ki.

11 - Löw rabbi életre kelti a gólemet. Mikoláš Aleš rajza, 1899

Löw rabbi életre kelti a gólemet – Mikoláš Aleš rajza, 1899

A 10. században Franciaországban élt Rási kommentárja szerint Rava rabbi a „Széfer Jecirá” könyv szerint készítette el saját gólemjét. A gólem készítésének első részletes leírása a wormsi Eleazar ben Judah (1165–1238) rabbitól származik. A rabbi a pietista mozgalom kiemelkedő alakja volt, mely Rajna vidéken élő zsidó közösségekben fejlődött ki. Legfontosabb teológiai munkája, a Szodei Razajja (titkok titka). A műveletsort Gershom Sholem a rabbi kéziratainak alapján rekonstruálta.

A gólem készítése előtt a kabbalista rituálisan alámerül, majd fehér ruházatot ölt. A gólem elkészítéséhez korábban még nem művelt hegyi földet használnak, melyet kútvízzel áztatnak. A gólem különböző testrészeinek megformálásakor meditatív állapotban az alefbét betűit (231 kapu) és az Isten nevének négy betűjét (YHVH) kombinálják hangosan. A gólem életre-keltéséhez nagyfokú koncentráció, fegyelem, és szinte elképzelhetetlen spirituális erő szükséges. A teljes műveletsor jellemzően kb. 36 órát vett igénybe.

Egy 16. századi kézirat egy nagyon vallásos Samuel nevű emberről számol be, aki egy néma gólemet készített. A gólem elkísérte útjaira és várt rá. Nevezetes történet fűződik a chelmi Elijah Baal Shem rabbihoz (1550–1583), aki a homlokára írt emeth אמת (‘igaz’) szóval aktiválta az általa készített gólemet, és az alef (א) eltávolításával helyezte nyugalomba (a met מת kifejezés halált jelent). Ebben a legendában jelent meg először a fenyegető és romboló műember alakja. A gólem ugyanis folyamatosan nőtt, míg végül a rabbi már nem érte el a homlokát. Elijah rabbi végül arra utasította, hogy vegye le csizmáját és csak akkor tudta letörölni a homlokára írt alef betűt, amikor a gólem lehajolt. A gólem ekkor súlyos, élettelen agyagtömbbé változott, összeomlott és halálra zúzta teremtőjét.

A chelmi gólem történetéből született a legismertebb zsidó legenda és a műember történetek hosszú sora, melyek a mai napig megragadják az emberek fantáziáját.

A prágai gólem legenda

A prágai gólem legendája a 19. század elején német nyelvű irodalmi művekben jelent meg először. Ezekben a leírásokban a chelmi gólem története összekapcsolódott a híres prágai Löw rabbi körül kialakult legendákkal. Júda Löw ben Becalél rabbi (1520–1609) Kepler kortársaként élt Prágában. A színhely nem véletlen, hiszen a történet időpontjában Prága az okkult tudományok európai központja volt.

A történet szerint az 1500-as évek vége felé a prágai gettóban a Löw rabbi a kabbala segítségével – szájába helyezett varázserejű papírral – életet lehelt a Moldva-folyó partjáról származó agyagból gyúrt műemberbe, akit Józsefnek (Josszele) nevezett el. A gólemet működtető papírtekercsen Isten neve szerepelt. A gólem elsődlegesen azért született, hogy a prágai zsidókat megvédje a korabeli pogromoktól. Hét közben a létrehozója számára végzett különböző munkákat, fát vágott, vizet hordott, és az utcát takarította, de szombaton természetesen neki sem volt szabad dolgoznia. Ezért a szombat bejövetele előtt a rabbi az isten nevével ellátott cédulát elvette tőle, s ilyenkor a gólem ismét élettelen agyagtömeggé változott.

A prágai gólem történetét többféle változatban ismerjük. Egy leírás szerint Josszele annyira hatékony és félelmetes volt, hogy II. Rudolf császár arra kérte Löw rabbit, hogy helyezze nyugalomba a teremtményét, ezért cserében garantálja a zsidók biztonságát. A rabbi ebbe beleegyezett, és a hagyomány szerint a gólem azóta is arra vár a prágai gettó ismeretlen helyén, hogy valaki felébressze a misztikus altatásból.

A történetek zöme azonban ennél drámaibb módon ér véget: a gólem – miután sikeresen megvédte a gettó lakóit – végül szembefordul a teremtőjével. Az egyik leírásban maga a rabbi idézte elő ezt a helyzetet azzal, hogy egyik péntek este elfelejtette kivenni az agyagember nyelve alól a papírtekercset. Mivel Josszele már teljesen megszokta szombati pihenőjét, ennek elmaradtán dührohamot kapott, tört és zúzott a gettóban, majd a zsinagógát is megtámadta. A rabbinak végül komoly erőfeszítésébe telt, hogy cédulát elvegye a dühöngő gólemtől, aki a zsinagóga előtt összeroskadt és részeire esett. Más elbeszélés szerint egy szerelmi csalódás miatt vált a gólem annyira agresszívvá, hogy el kellett pusztítani.

Maradványait a legenda szerint máig is őrzik a prágai Régi-új zsinagóga padlásán, bár az 1883 évi felújítás során nem találták erre utaló nyomokat. Ez persze nem meglepő, hiszen egyetlen korabeli forrás sem említi, hogy Löw rabbi gólem készítésével foglalkozott volna. A mai látogatóknak ezért be kell érni a szuvenír boltok gólem kínálatával, nekünk pedig azokkal a későbbi művekkel, melyeket a prágai gólem története ihletett.

A prágai gólemről szól H. Leivick jiddis nyelvű drámai költeménye, mely a 20. század elején jelent meg. A Nobel díjas Isaac Bashevish Singer szintén feldolgozta ezt a gólem-legendát, melyből Elie Wiesel gyerekeknek szóló változatot készített. Egy egészen friss hasonmással találkoztunk a 2013-ban vetített horror sorozat “Everybody Hates Hitler” epizódjában. A főszereplő egy olyan gólem, akit rabbik titkos társasága irányít és a zsidó népet védelmezi veszélyhelyzetekben.

A Gólem legenda a nagyvilágban

A 19. század kezdetétől az eredeti zsidó legenda fokozatosan az emberi kultúra meghatározó toposzává vált. A (chelmi) gólem legenda elterjesztésében nagyon fontos szerepet játszott a híres meseíró Jakob Grimm 1808-ban megjelent rövid írása, melyben ezt olvassuk: “Bizonyos imák elmondása és böjtnapok után a lengyel zsidók agyagból vagy iszapból ember-figurát készítenek, melyet Isten nevének kimondásával keltenek életre. Noha a teremtmény nem képes beszélni, elég jól megérti, amit mondanak vagy parancsolnak neki. Gólemnek nevezik, és szolgaként különböző házimunkát végez számukra”. Ez a néhány mondat kitűnő reklámnak bizonyult, ami beindította az emberek fantáziáját.

11 - A Gólem. Részlet egy 1920-ban készült filmből

Gólem – részlet Paul Wegener 1920-ban készült némafilmjéből

A 19. század közepén a Grimm testvérek népszerű művében drámai formában jelent meg a gólem alakja, Mary Shelley 1818-ban megjelent Frankenstein könyve pedig halhatatlanná tette a gólem-figurát. A legenda népszerűségét jól mutatja, hogy 1915-ben Gustav Meyrink Der Golem c. regényét 200,000 példányban adták el. Az olasz futuristákat is rabul ejtette a mítosz: Marinetti 1910-ben írt Mafarka c. regényében egy Gazurmah nevű mesterséges ember szerepel. A gólem legendából számos film és színházi feldolgozás is született. 1921-ben mutatták be a The Golem c. darabot és 1920-ben született Paul Wegener filmváltozata.

Karel Čapek Rossum Universal Robots c. könyvében szerepel először a ‘robot’kifejezés, mely a szláv nyelvekben a kényszerből végzett munkát jelöli. A könyv ipari módszerekkel gyártott gépei és a zsidó gólem figurája között számtalan hasonlóság figyelhető meg. Míg Čapek robotjai a fizikai munka gépesítésében jeleskednek, Asimov rövid történeteiben I, Robot, már az emberét megközelítő intelligenciával rendelkező robotok jelennek meg.

A gólem fenyegető arcával főként a tudományos fantasztikus filmekben szembesülünk. A Frankenstein szörny, Terminator, Superman, HAL 9000 egyaránt a zsidó gólem leszármazottai, és azt a félelmünket tükrözik, hogy a gépek idővel szembefordulnak az emberekkel. Az emberi életet megkönnyítő és javító intelligens gépek világa és az apokaliptikus víziók párhuzamosan vannak jelen a tudatunkban.

Collins és Pinch könyve átfogóan bemutatja, hogy a gólem-mítosz milyen hatást gyakorolt a tudomány és technológia fejlődésére. Mi sem bizonyítja jobban ezt a hatást, mint a 2014 novemberében rendezett prágai robot fesztivál. Az időpont megválasztása ugyanis korántsem véletlen: 100 éve jelent meg Gustav Meyrink osztrák író nagyhatású Der Golem c. regénye.

Irodalom

http://robert-zucker.com/qabalah/golem/index.html
Baer, ER. (2012). The Golem Redux: From Prague to Post-Holocaust Fiction. Detroit, MI: Wayne State University.
Geoffrey, D. (2007). The Encyclopedia of Jewish Myth, Magic, and Mysticism. Woodbury (MN): Llewellyn Worldwide.
Goldsmith, AL. (1981). The Golem Remembered 1909–1980: Variations of a Jewish Legend. Detroit: Wayne State University Press.
Idel, M. (1990). Golem: Jewish Magical and Mystical Traditions on the Artificial Anthropoid. Albany, New York: State University of New York Press.
Neubauer, J., (2010) “How did the Golem get to Prague?”, in Cornis-Pope, M., and Neubauer, J. History of The Literary Cultures of East-Central Europe, John Benjamins
Rosenberg, Yudl; tr. Leviant, C. (2008). The Golem and the Wondrous deeds of the Maharal of Prague (first English translation of original in Hebrew, Pietrkow, Poland, 1909). Yale University Press.
Sherwin, BL. (1985) The Golem Legend: Origins and Implications. New York: University Press of America
Sholem, G., Major Trends in Jewish Mysticism, Schocken, 1961
Singer, I.B. Foreword to Golem! Danger, Deliverance and Art, Emily Bilski, ed., New York, 1988

Címkék:2015-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Valahol az ember mindig elhibázza… – a 110 éve született Kellér Dezsőre emlékezve

Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb...

Élet a terroristák brüsszeli fészkében

Teun Voeten hadifotós és kulturális antropológus csaknem egy évtizedig élt a merénylők származási helyén, a Brüsszel melletti Molenbeekben. A Politico...

Close