Forrás: MTI
2009. július 2.
A projekt teljes költségvetése meghaladja az 58 millió forintot
Nyár végén új információs pavilon, a Jewinform várja a látogatókat Budapest második leglátogatottabb kulturális és turisztikai célpontjánál, a Dohány utcai zsinagógánál, ősztől pedig panoráma lift működik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban; a fejlesztések a Zsidó negyed kapuja elnevezésű projekt keretében valósulnak meg.
Az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) konzorciuma 40 millió forintos támogatást nyert a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program pályázatán. A projekt teljes költségvetése meghaladja az 58 millió forintot - mondta el a beruházásról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.
Elmondta: a Zsidó negyed kapuja elnevezésű fejlesztési program az első olyan pályázatuk, amely eljut a megvalósításig. A támogatási szerződést még március elején írták alá, a munkálatok jelentős része a Zsidó Nyári Fesztivál kezdetére, augusztus 26-ra befejeződik.
A múzeum épületére kívülről panoráma liftet szerelnek, amely a felső emeletek megközelítését teszi akadálymentessé. Az épület fizikai akadálymentesítésén túl infokommunikációs eszközök segítik például a hallássérülteket indukciós hurokkal. Braille-írással tájékoztató táblákat helyeznek ki. Az Emánuel-emlékfát felújítják, és ugyancsak megközelíthetővé teszik a mozgássérültek számára.
A múzeumban audio-guide rendszert építenek ki a közönség tájékoztatására, a nagyszabású korszerűsítés során teljesen megújul a Holokauszt-terem és fokozatosan átrendezik a többi részt is. A műtárgy-állományt digitalizálják, emellett új, állandó kiállítást rendeznek be a 150 éves zsinagógában is.
Mivel a múzeum alkalmassá válik rendezvények, például könyvbemutatók, előadások tartására is, Vadas Vera, a BZSH által működtetett Zsidó Információs és Kulturális Központ (ZSIKK) vezetője beszámolt több tervéről is. Ezek szerint konferenciát szerveznek az európai zsidónegyedekről (Prága, Krakkó, Budapest) és budapesti székhellyel életre hívják a Zsidó Kulturális Fesztiválok Nemzetközi Szövetségét.
Az általa igazgatott Zsidó Nyári Fesztiválon az alapítás, 1998 óta a látogatók száma a tízszeresére emelkedett, a produkciók száma csaknem húszszorosára nőtt. Egyre jobban eléri céljait, amelyek egyike a zsidó szó használatának a kultúra jelzőjeként való "újrahangolása".
Vadas Vera hozzátette: a Dohány utcai Európa legnagyobb és legszebb zsinagógája. A Zsidó Múzeum pedig Herzl Tivadar szülőháza, erről a világban még kevesen tudnak.
A Jewinform néven a múzeum árkádjai alatt új információs pontot állítanak föl, amely a tér felé nyitott, tehát nem csak a múzeum közönsége számára használható. A közelmúltban írtak alá a Budapesti Turisztikai Hivatallal egy megállapodást, így a nonprofit információs iroda a zsidó tematikájú információk mellett nemzeti információs szolgáltatást is nyújt.
A szomszédos Wesselényi utcai épületben az eddig raktárként használt helyiségekben az évi több mint 200 ezer látogatónak megfelelő kapacitású mellékhelyiségeket alakítanak ki.
Hamarosan látogatható a Jewinform honlapja, amelynek demóváltozatát mutatták be a sajtótájékoztatón. Ezen eleinte magyarul és angolul jelenik meg a tájékoztatás.
Steiner Pál, a fővárosi MSZP frakció vezetője a fejlesztési programról szólva hozzáfűzte, hogy a felújítás amellett, hogy alkalmas az emlékek felidézésére, új lehetőséget ad a magyarok és magyarok közötti "akadálymentesítésre".
Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú
Kutatási adatok bizonyítják, hogy a budapesti zsidóság településszerkezeti vonásai nemcsak a vészkorszak, hanem 1989 után is megváltoztak, átstrukturálódtak. A belső, úgynevezett. „zsidó” kerületek
2010. január 27-én békében, nyugodt szívvel elhunyt a múlt század legszuggesztívebb amerikai írója. Temetéséről nem tájékoztat senki, az írót ismerve, ilyesmire nem kerül sor. Az pedig teljesen biztos,
"Rendesen viselkedett egy Sisák nevű honvéd, egy alföldi parasztfiú." Ez nem csak édesapám beszámolóival, de Csapody Tamás cikkeivel, kutatásaival sem vág egybe.
