Lélek iskolája

Hírek, lapszemle

Izraeli támogatással bennszülött központot létesítenek Ausztráliában

Hasonlít egymásra az őslakos ausztrál és a zsidó hagyomány – erre hivatkozva lépett az izraeli nagykövet.
 

Netanjahu: Egy éven belül aláírható a béke

Az izraeli miniszterelnök reményei szerint egy éven belül tető alá lehet hozni az izraeli-palesztin békemegállapodást, a két fél között feszülő mély ellentétek dacára is.Benjámin Netanjahu hétfő este amerikai törvényhozókkal találkozott Tel-Avivban, és Nir Hefec szóvivő szerint e megbeszélésen hangzott el a kormányfő bizakodó nyilatkozata.
 

Beköszönt a zsidó újév

A zsidó naptár szerint szeptember 9-én kezdődik a lelki számvetés, önvizsgálat, az ima időszaka, amikor a Talmud szerint minden élőlény elvonul Isten előtt, aki megítéli őket a következő esztendőre
 

Rekordot döntött a Zsidó Nyári Fesztivál

Látogatottsági rekordot döntött idén a Zsidó Nyári Fesztivál: a tegnpap véget ért fővárosi programsorozatra több mint 120 ezer magyar és külföldi vendég volt kíváncsi.
 

A provokátor

Mintha évtizedes tabuk dőlnének össze. Hirtelen napirendre került a szociális állam radikális reformja, a lopakodó iszlamizációtól való félelem, és mindez új érveket szállíthat azoknak, akik nem a szociális államban, hanem a több egyéni felelősségben, több piacgazdaságban - nem utolsósorban: a kevesebb iszlámban - látják a megoldást,
 
tovább >

Programok

[2010-08-26]
Zsidó Nyári Fesztivál Budapest

A fesztivál nyitó programja augusztus 26-án, csütörtökön este hét órától a világhírű Boban Markovic Orkestar koncertje.

[2010-08-29]
Héber capriccio – Korcsolán Orsolya újra Budapesten koncertezik

Korcsolán Orsolya hegedűművész a New York-i Shir Ami Ensemble művésze, augusztus 29-én vasárnap este 7 órától a Zsidó Nyári Fesztivál keretében ismét csodálatos ritkaságokat, a klasszikus zeneirodalom legszebb és legizgalmasabb zsidó témájú kompozícióit tárja a fesztivál közönsége elé, az Otto Wagner tervei alapján épült Rumbach Sebestyén utcai lélegzet elállító atmoszférájú zsinagógájában

[2010-09-03]
Művészet és Judaizmus Baján

Európai Zsidó Kultúra Napja Baján: Történelem, judaizmus, zene, gasztronómia

[2010-09-05]
Nyitott Zsinagógák Délutánja a Józsefvárosban

A délután során az érdeklődők megismerkedhetnek a zsidó vallással, a zsinagógák berendezési tárgyaival és építészeti világával. Megismerkedhetünk az ünnepekkel, a zsidó közösségi élettel és kultúrával. 

[2010-09-05]
A haszid reggae királya Magyarországon

Egy igazi zenei csemegében lehet részünk szeptember 5-én vasárnap, este 7 órától a budapesti Syma Csarnokban. Az idei Zsidó Nyári Fesztivál keretében hazánkba látogat a haszid reggae „királya”, Matisyahu Miller és zenekara.
tovább >
MazsikeEmlékezésMetazin

Csakugyan ilyen szörnyű a helyzet?

Johanna Adorján magyar származású német újságírónőt meglepte, hogy néhány hete, amikor könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten járt, egy magyar újságírónő csodálattal beszélt arról, milyen őszinte a könyvben. - Mire gondol? - kérdezte az írónő - arra, hogy megírta: nagyszülei a kilencvenes évek elején öngyilkosok lettek? - Nem - hangzott a válasz - hanem arra, milyen őszintén beszél zsidó származásáról.
 


2010. július 14. / Kepecs Ferenc / Népszava

 

Johanna Adorján magyar származású német újságírónőt meglepte, hogy néhány hete, amikor könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten járt, egy magyar újságírónő csodálattal beszélt arról, milyen őszinte a könyvben. - Mire gondol? - kérdezte az írónő - arra, hogy megírta: nagyszülei a kilencvenes évek elején öngyilkosok lettek? - Nem - hangzott a válasz - hanem arra, milyen őszintén beszél zsidó származásáról.


Magyarországon ezt manapság inkább - és újra - elhallgatják - olvasható az írónő cikkében, melyet Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelentetett meg, abban a lapban, melynek a munkatársa.

Egy újságíró azt mesélte az írónőnek, hogy buszban utazva "piszkos zsidó disznónak" titulálták, akit "le kellene önteni benzinnel és felgyújtani". De vajon csakugyan olyan szörnyű a helyzet? - kérdezte Adorján az újságírót. - Természetesen nem gondolom komolyan, hogy egy reggel koncentrációs táborba vihetnek és meggyilkolhatnak - volt a válasz - de a hangulat igen veszélyes. A kommunista időszakban is hallhatók voltak antiszemita felhangok, volt egy rejtőzködő antiszemitizmus, ám a felszín alatt maradt. Az elmúlt húsz évben azonban egyre másra megszegték az ezzel kapcsolatos normákat és "ma nálunk a parlamentben és az újságokban nyíltan antiszemita véleményeket lehet megfogalmazni. Ez úgyszólván szalonképessé vált" - mondja az újságíró, aki előzőleg arra kérte az írónőt, hogy "a kellemetlenségek elkerülése végett" ne említse a nevét.


Adorján arra emlékeztet, hogy a májusi választásokon minden hatodik magyar a Jobbikra szavazott, és hogy Vona Gábor "nyilas öltözetben" tette le képviselői esküjét. - Senki sem távozott, senki sem tiltakozott - így az írónő.

Adorján beszél Ungváry Rudolf íróval is, aki szerint ma Magyarországon újjászületik a két világháború közti korszak, a Jobbik pedig az egykori magyar népies nácizmus reinkarnációja. A magyar írónak azonban Orbán Viktorról is megvan a véleménye. Szerinte a kétharmados többséggel rendelkező miniszterelnök "az újkori magyar történelem egyik legsilányabb, legaljasabb politikusa, egyfajta mini-Mussolini". Naiv dolog azt hinni, hogy a Fidesz normális polgári párt. "A Fidesz jobboldali - nem nyíltan náci, nyilas jellegű, mint a Jobbik, de nagyon közel áll ahhoz." Ungváry szerint a kormány most a sajtószabadság megnyirbálásán munkálkodik. "Úgy tűnik, Orbán egyetlen párt által uralt látszatdemokráciát akar kiépíteni." A nemrégiben még hatalmon volt szocialistákat, akik korrupciós botrányok miatt a választáson hatalmasat buktak, szerinte "elképzelhetetlen gyávaság, fejetlenség és szellemtelenség" jellemzi.

Ungváry a politikai normák eltolódásáért Orbánt teszi felelőssé, emlékeztetve arra, hogy a politikus már 2002-es választási veresége után kiadta a jelszót: "A haza nem lehet ellenzékben". "Ezzel felosztotta a társadalmat, egyfelől igazi magyarokra, akiknek a nevében szólni kívánt, és másokra - az idegenszerűekre, vagyis az ellenfeleire. Politikájának ellenségképeit ezek a másfélék alkotják. S a cigányok mellett ide tartoznak a zsidók is."

Adorján megemlíti a 2006-os, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde után kitört zavargásokat, melyek során a lámpavasakon "plakátok lógtak, rajtuk ismert zsidók neveivel, akiket fel kellene akasztani".

Az idegenellenes hangulat legsúlyosabban a cigányokat érinti. Mivel a szocialista kormány nem javított helyzetükön, az mostanra drámaivá vált. A Jobbik a választások előtt a "cigánybűnözés" jelszavával kampányolt, ami nyilvánvalóan fogadókészségre talált.

Az írónő beszélt a magyar helyzetről a Münchenben élő Magdalena Marsovszky antiszemitizmus-kutatóval is. Marsovszky szerint struktúráját tekintve a Fidesz közelebb áll a neonáci Német Nemzeti Demokrata Párthoz, mint a CDU-hoz. A magyarok magukat etnikai közösségként, vagyis fajként értelmezik. A németek azonban tudják, mennyire veszélyes ez a látásmód. Marsovszky a mai magyar helyzetet "nagyon drámainak" nevezi, weimari viszonyokról beszél.

A teljes cikk itt érhető el!