Összesen 98 találat (21 - 40) a(z) Esszé rovatban.
Előrebocsátom, hogy cikkem nem a Yahalom Zsidó Szabadegyetem kérdéseire kíván választ adni (erre nem is kért fel senki). Szántó T. Gábor Posztmodern zsidóság című írása (Szombat, 1995. november) azonban égetően aktuálissá tette számomra néhány, régóta bennem motoszkáló … Tovább »
Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak ennek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsőséges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történetében. … Tovább »
Az ember elveszti kérdéseit és paradox módon csupa feleletből akarja összetákolni a világot – de ahol nincs kérdés, ott felelet sincs.
Középiskolás korában egyik, szélsőséges gondolkodásáról ismert tanára megkérdezte Tábor Bélát „Te mi akarsz lenni, fiam?” A tanár … Tovább »
Egy hamis messiás evangéliumából
Mániákusan izgatnak az elárvult vagy elhagyott zsinagógák: szimat vezet, ha meg kell találni egyet, bárhol a világon. Másutt már bővebben is szóltam például a kairói Ben Ezra zsinagógáról: alacsony kocka-házak közé szorult sikátorok … Tovább »
(Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. A budapesti mélylélektani iskola története, 1908-1993. Második, átdolgozott és bővített magyar nyelvű kiadás. Bethlen Könyvkiadó, 1994, 434 oldal, ára: 880 Ft)
A cím L. S. Kubie-nak magyar nyelven sajnos még ki nem … Tovább »
Zsidó öntudatra ébredésemhez a történelem iránti érdeklődésem adta a kezdő lökést.
Szép az, ami erkölcs nélkül tetszik
Gondolatkísérlet járja be Európát, főként annak esztétika tanszékeit: előítéletek és elkötelezettségek nélkül, „recepció- esztétikailag” újraértékelni megnyugtatóan elkönyvelt művészeti teljesítményeket vagy kudarcokat. … Tovább »
(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft)
Van, aki Auschwitz után elhallgat, mint aki némasági fogadalmat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztetni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb … Tovább »
* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története. Az Izraelita Irodalmi Társulat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól körülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műveket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely … Tovább »
(…) A héber irodalomtörténet és historiográfia jó alkalmat kínál arra, hogy megfigyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnormális – története, újjászületése … Tovább »
Essünk túl a kínos megállapításon: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan elnyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”
Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »
Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fogalmazva: a „központosító” ideológiának a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyelvén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés … Tovább »
A cionista felfogásnak alfaja és ómegája volt az a tétel, hogy a zsidóság problémái a „galutban” (a száműzetés héber neve) nem oldhatók meg, az önálló állam viszont megvédi és megoltalmazza a zsidókat minden veszéllyel szemben. Az 1948 és 1990 közötti időszak történései … Tovább »
Gershom Scholem írásait lapozgatva
Gershom Scholem írásainak magyarul nemrég megjelent kétkötetes gyűjteményét olvastam az elmúlt napokban. Klasszikus tanulmányokat tartalmazó kötetek ezek, a zsidóság kultúrájának felfedezésére induló minden utazó talál bennük valami érdekeset, … Tovább »
(A cionista eszme jelene. Szemelvénygyűjtemény. Bethlen téri füzetek 3. Bp., 1994, 77 old., 90 Ft)
Megjelent a „Bethlen téri füzetek” harmadik kiadványa. Az opusz egyfajta válogatás, inkább az amerikai, mint a nem amerikai zsidó publikumnak szánva, rágcsálnivalónak. Célja, … Tovább »
(Komoly Ottó: Cionista életszemlélet. Kísérlet a pozitív zsidó hivatástudat természetrajzához. Bethlen téri füzetek 2. Bp., 1992, 35 old., 50 Ft. Engländer Smuel és Farkas Éva előszavával)
Inter arma silent musae. 1942 nyarán – ekkor fejezi be tanulmányát Komoly Ottó, a Magyar … Tovább »
(Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása. A zsidó állam szellemi gyökerei. Ford.: Babarczy Eszter. Bp., Századvég Kiadó, 1994, 265 old., 480 Ft)
Shlomo Avineri kötete nagy szolgálatot tesz a dezinformáltságból felocsúdó, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára. … Tovább »
,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelméből indul el a Mindenség minden megismerése.”1