Zsidó vitéz kerestetik

Írta: P.J. - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett a müncheni gyűlésen, így „első kézből” számolhat be olvasónknak arról, hogy az ellenforradalmi rendszer e sajátos intézménye ismét meg akarja kezdeni működését Magyarországon.

  • A magyar zsidók kezdettől fogva ellenszenvvel viseltettek a vitézi rend intézménye iránt. Mi lehetett ennek az oka?
  • Őszintén szólva sejtelmem sincs róla. Mint történész, s a vitézi rend alapító okiratainak ismerője, állíthatom, hogy nem zárták ki a rend tagjai közül a zsidó származásúakat. A vitézi rend valójában az első világháborúban kiemelkedő haditetteket véghezvitt, vitézségi éremmel kitüntetett katonák megbecsülését szolgálta. 1921-ben, amikor az alapító főkapitány, vitéz nagybányai Horthy Miklós létrehozta a rendet, e vitéz katonákat és utódaikat kívánta kitüntetni. Itt jegyzem meg, hogy a vitéz címet szigorúan objektív kritériumok alapján ítélték oda, s az az elsőszülött jogán apáról fiúra öröklődött.
  • Tudomásom szerint számos zsidó is kitüntette magát az első világháborúban, ők mégsem lettek vitézek.
  • Nyilvánvalóan nem kérték a felvételüket. Ami a rend későbbi történetét illeti, Horthy Miklósnak, tekintettel arra, hogy az amerikai hatóságok kötelezték rá, hogy hagyjon fel a politikai szerepléssel, le kellett mondania főkapitányi tisztségéről. Utódja, vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc tábornok lett, őt pedig vitéz József Árpád főherceg követte, az első világháborús hadvezér, József főherceg unokája, aki jelenleg is gyakorolja a tisztségét.
  • Tett-e lépéseket a rend magyarországi tevékenységének felújítására?
  • A müncheni tanácskozáson döntés született arról, hogy a társadalmi szervezetként bejegyeztetik magukat Magyarországon. A rendet 1946-ban, más szervezetekkel együtt, teljesen törvénytelenül oszlatták fel, s ezt felelős magyar politikusok már 1987-ben elismerték. Ha a Vitézi Szék Magyarországon újjáalakul, nem kíván politikai szerepet kifejteni, tagjai között nem lehetnek szélsőséges elemek.
  • Nem gondolja, hogy egy adott pillanatban nehéz megismételni, hogy ki a szélsőséges? Gömbös Gyula és Endre László is vitéz volt, mint ahogy számosán Horthy különítményes vezérei közül is.
  • Sejtettem, hogy rájuk fog hivatkozni. Hasonló személyiségek már csak azért sem lehetnek újra a rend tagjai, mert 1945 után a rend tevékenységének fő területévé a karitatív tevékenység vált. A Vitézi Szék tagja az európai lovagrendek szövetségének, központja Edinborough-ban van. A Vitézi Szék természetesen tisztában van azzal, hogy a zsidóknak fenntartásai vannak a vitézekkel szemben. Ezért a müncheni gyűlésen úgy foglaltak állást, hogy ha zsidó származású személy kéri felvételét a rendbe, s megfelel a kritériumoknak, fel fogják venni.
  • Olvasóink közül bizonyára többen is kedvet éreznek a vitézi cím viseléséhez, ezért kérem, foglalja össze, milyen követelményeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy valakit vitézzé avassanak.
  • Az első és a második világháborús hősökön kívül van a rendnek nemzetvédelmi tagozata is: ide a magyar nemzettudat ápolásában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket veszik fel. Többek között Tollas Tibor, a müncheni Nemzetőr főszerkesztője is e tagozat munkájában vesz részt. Külön tagozata van az 1956-os forradalmi hősöknek is: ide legutóbb Karászy Kulin Jánost, a Tompa utcai nemzetőrök parancsnokát vették fel, akit a köztársasági elnök nemrég avatott ezredessé.
  • Volt a Vitézi Széknek ingatlana, amit most visszaigényelhet?
  • Erről Münchenben is szó volt. Többen emlékeztek úgy, hogy a Vitézi Széknek voltak ingatlanai, de a pontos címet senki sem tudta. Különben a központja a királyi várban volt, Horthy rezidenciája mellett.
  • Számíthatnak az új vitézek arra, hogy ún. vitézi telket kapnak?
  • Semmiképpen. Ez az akció már annak idején is csak a szegény sorsú vitézek földhöz juttatását szolgálta, a nagybirtokosok adományaiból. Hasonló céllal épültek az ún. vitézi házak Zuglóban és Angyalföldön. És még valami; az esküben a vitézzé avatottaknak fogadalmat kell tenniük, hogy semmiféle titkos társaságnak nem lehetnek tagjai.
  • Voltak az Ön felmenői között vitézek?
  • Családom egyetlen tagja sem részesült ebben a kitüntetésben.
  • Gondolja, hogy az MDF vezette koalíciós kormány engedélyezi a vitézi cím viselését? Egyetértene Ön egy ilyen rendelettel?
  • Érről semmit sem tudok. A véleményem pedig ebben a kérdésben nem sokat számít.

Eddig az interjú. Engedtessék meg némi kommentár. Nyilvánvaló, hogy az 1945 utáni vitézi rend sokban különbözik attól, ami 1921 és 1945 között volt. Az az országos szervezettel, megyei törzskapitányokkal és járási hadnagyokkal, tiszti és altiszti tagozattal rendelkező Vitézi Szék a keresztény-nemzeti kurzus jellemző képződménye volt. Legtekintélyesebb figurái a Horthy rendszer radikális nacionalista, s egyben elkötelezetten antiszemita ellenzékét alkották, s olyan hírhedt szervezetek vezetőit adták, mint a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) vagy az EX (Etelközi Szövetség) – ez utóbbi egyébként „titkos” volt. E szervezetekből egyenes út vezetett, ha nem is a „proli” nyilas pártig, de az úri fasizmusig. (A propos: mi lenne a belügyminisztérium álláspontja, ha valakinek eszébe jutna e két egyesület feltámasztása?)

Ugyanekkor az 1945 utáni Vitézi Szék sok tekintetben hasonlóvá vált a többi nemzetközi lovagrendhez, s mostani vezetői igyekeznek elhatárolódni mindenféle politizálástól. Egy Edinborough-ban székelő karitatív rend megtelepedése ellen nehéz lenne kifogást találni. Valahogy mégsem szeretném, ha újra vitézek parádéznának Budapest terein. Számomra a Vitézi Szék fajvédő politikával alaposan átitatott múltja még mindig nagyobb súllyal esik latba, mint vérszegény jelene.

P.J.

Címkék:1991-10

[popup][/popup]