Szombat előfizetés 2017

Zsidó Nobel-díjasok

Írta: Mautner József - Rovat: Archívum, Technika - tudomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Folytatjuk évfordulós rovatunkat, amelyben májusban született vagy meghalt zsidó Nobel-díjasokat mu­tatunk be:

Ilja Iljics Mecsnyikov – orosz zoológus, mikrobiológus és immuno­lógus. (Ivanovka-Harkov, 1845. V. 3. – Párizs, 1916. VII. 2.) A fizioló­giai-orvostudományi Nobel-díjat 1908-ban kapta, megosztva Paul Ehrlichhel, az immunitás terén végzett munkáinak elismeréséül.

Labilis egészségű, rossz idegzetű ember volt, s talán ez is az oka, hogy Helgolandtól Párizson, Messinán át számos nyugat-európai or­szágban dolgozott. Elméleti megálla­pításai és eredményei szinte minden területen korszakalkotók voltak. Egyik legjelentősebb megállapítása az, hogy a fehérvérsejtek a szerve­zetbe kerülő baktériumok felfalásával előmozdítják a szervezet védett­ségét a fertőzéssel szemben.

*

Joshua Lederberg – amerikai ge­netikus. (Montclair, New Yersey, 1925. V. 23. -) A fiziológiai-orvos­tudományi Nobel-díjat 1958-ban kapta, megosztva G. W. Beadle-lel és E. L. Tatummal, a baktériumok genetikai anyagának genetikai re­kombinációja és szerveződése terén tett felfedezéséért.

New Yorkban nevelkedett. 1954-től egyetemi rendes tanár, 1978-ban a Rockefeller egyetem elnöke lett. Előtte azt a tényt vonták kétségbe, hogy a baktériumok szexuális lé­nyek. Lederberg bebizonyította, hogy a baktériumok érintkezése során az egyik baktériumból (ez felel meg a ,,hím”-nek) genetikai anyag megy át a másikba. Felfedezéseivel korunk egyik vezető mikrobiológusává lépett elő.

*

Max Ferdinand Perutz – osztrák származású angol kémikus. (Bécs, 1914. V. 19. -) A kémiai Nobel-díjat 1962-ben kapta, megosztva J. C. Kendrew-val, a globuláris fehérjék szerkezetének tanulmányozásáért.

Perutz a bécsi egyetemen kezdte tanulmányait, majd Cambridge-ben folytatta. 1947-ben az egyetem mo­lekuláris biológiai részlegének veze­tésével bízták meg. 1963-1969 kö­zött az európai molekuláris biológiai szervezet elnöke volt. 1974-1979 kö­zött a Royal Institute biokémiai professzora. Az 1940-es év végétől tanulmányozta a hemoglobint, a vörösvértestek fehérjéjét, amely a re­verzibilis oxigénmegkötésben játszik fontos szerepet.

(Folytatjuk)

Címkék:1990-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Magyarságtudatom „zavarairól”

ELEMÉR MONDTA egyszer: Laci­kám, írjál szépirodalmat. Csillogott a szeme, teljesen átszellemült. Hidd el, csak szépirodalmat érdemes írni. Akkor megkapott ez...

Magyar zsidó eseménytörténet

Ez történt… 200 ÉVE: II. Lipót 1790. évi decrétumának 38. cikkelyéből: A zsidók­ról „... a karok és rendek ő szent...

Close