Zsidó karácsony

Zsidó karácsony*

1. Leggyakoribb érv az ünnep „családi” mivolta. „Kihasz­náljuk, hogy ez egy ünnep, összejön a család, azok is, akik zsidó ünnepekkor nem tudnak jönni.” A zsidók mint családcentrikus közösség, „joggal” érezhetik magukhoz közel a karácsonyt mint családi ünnepet, amely egyben praktikus al­kalom a találkozásra.

2. Egy másik típus az ünnep „popularitására” való hivat­kozás, miszerint „a karácsony annyira elterjedt, hogy ebből nem lehet kimaradni”. A karácsony az „európai kultúrkör része”, amelynek a magyar zsidók is részesei. Ebben a kon­textusban a nemzethez tartozás, a többséghez való orientáló­dás szándéka, illetve az azonosulás igénye figyelhető meg.

„Számomra a karácsony megtartása épp annyira része a magyar-zsidó kettős identitásom magyar felének, mint az, hogy magyarul beszélek, és ismerem a magyar irodalmat. Utóbbiakban sem látok semmi kivetnivalót. (…)”

3. A harmadik érvelés a „neveltetés” köré csoportosul, „ezen nőttem fel”, szól a magyarázat. A karácsony mint a szocializáció során kulturális értékként elsajátított ünnep jelenik meg, és magában hordozza azt az üzenet, hogy „nem tehetek róla, hogy úgy alakult, hogy tartok karácsonyt”.

Végül, de nem utolsósorban „a gyerek” jelenik meg az érvek között. „A gyerekek otthon megkapják ugyanazt, amit az óvodában.” E mögött az attitűd mögött általában két in­dok húzódik meg, az egyik a kiközösítéstől való félelem, a másik pedig az a feltételezés, hogy gyerekeiket valami olyan, nagyon fontos élménytől fosztanák meg, amit a többi gyerek mind megkap. „Az együttlét, a szeretet, az ajándé­kok, a finom ételek, meg aztán az, hogy másnap nem kell só­várogva ott állnia, és hallgatnia a többieket. ” A szülők nem kockáztatják meg sem gyermekük érzelmi nélkülözését, sem a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét.

Hogyan zajlik a zsidók karácsonya?

A karácsonyozó zsidók szeretik a karácsonyt, és nemcsak tiszteletben tartják, hanem legtöbben a kedvenc ünnepük­ként jelölik meg.

A „zsidó” karácsony külsőségeiben nem mutat lényegi el­térést a keresztény karácsonytól. Csakúgy, mint minden csa­ládnál, itt is van készülődés, ajándékozás és karácsonyfa, de a felszíni egybemosódások ellenére a zsidó identitás megta­lálja érvényesülési terepét a karácsonyozás során.

Míg a társadalom nagy része számára a karácsony múló kárpótlást jelent az év közben elmulasztott családi együttlétekért, a zsidó családoknál a karácsony az évközi találkozá­sok folytatása, esetleg a szokásosnál kicsit szélesebb kör­ben, de semmi esetre sem egyedülálló alkalom az év során a rokonokkal való együttlétre.

Mivel az ünnep átvétele elképzelt minták alapján zajlott, a zsidóknak nincs „eredeti forgatókönyvük”, mintájuk az ün­nep „szakszerű” megtartásához. A zsidó karácsonyi viselkedés több aspektusában megfigyelhető a szabálytalanság, rendezetlenség. Jó példa erre, hogy sok családban a részt­vevők száma, személye, sőt az ünneplés helyszínének kivá­lasztása is évről évre változik.

A karácsony vallási tartalmának elnyomása több alkalom­mal is megnyilvánul az ünneplés során. Mivel az ajándékot és a fenyőfát általában nem a Jézuska vagy angyalka hozza, hanem a családtagok, ezért a vele összefüggő csoda (Jézus születése), misztikum és szentség nem jelenik meg a rítus­ban.

Molnár Eszter

*Részletek a karácsony ünneplésének zsidó motivációi­val és motívumaival foglalkozó szakdolgozatból.