Szombat előfizetés 2017

Vlagyimir Putyin esete az antiszemita honatyákkal

Írta: Eperjesi Ildikó - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A zsidósággal kapcsolatos hírek csak ritkán jelennek meg a legelterjedtebb orosz sajtóorgánumokban, január végén azonban a címlapokra került egy kommunista és szélsőséges nacionalista Duma-kép­viselők által szignált antisze­mita levéllel kapcsolatos hír.

Az irományt – amely orosz mércével mérve is durva támadást tartalmaz a zsidók ellen – húsz alsóházi képvi­selő is aláírta a mintegy öt­száz „pravoszláv keresztény hazafival” együtt. A Rusz Pravoszlavnaja (Pravoszláv Oroszország) című szélsősé­ges lap által publikált levél szerzői követelik, hogy az orosz főügyész tiltsa be a judaizmust, valamint minden zsidó közösségi in­tézményt az országban, mivel azok „szélsőségesek és keresztényellene­sek”. Állításuk alátámasztására a le­vélírók rituális gyilkossággal vádol­ták a zsidókat, és számos helyről idéztek az elmúlt százhúsz év orosz antiszemita irodalmából.

Az iromány szomorú aktualitását az adta, hogy az auschwitzi haláltábor felszabadításának 60. évfordulóján rendezett megemlékezések előestéjén jelent meg. Vlagyimir Putyin krakkói beszédében – anélkül, hogy konkrétan említette volna az ominózus levelet – elismerte, hogy a gyakori oroszorszá­gi antiszemita megnyilvánulások szé­gyellni valók. Az orosz államfő volt ezzel az egyetlen kelet-európai ve­zető, aki elismerte, hogy hazájában lé­tezik antiszemitizmus. Tovább borzol­ta azonban a kedélyeket, hogy Putyin auschwitzi beszédében említésre sem méltatta a haláltáborban meggyilkolt zsidókat. Az orosz elnök szólt arról a hatszázezer orosz katonáról, akik Len­gyelország felszabadítása közben es­tek el, valamint a második világhábo­rú 27 millió szovjet áldozatáról, de nem beszélt az Auschwitzban megölt 1,3 millió zsidóról. Izraelben ez soka­kat felháborított, míg mások rámutat­nak, hogy Putyin még így is minden elődjénél többet tesz az antiszemitiz­mus ellen.

Az elnök, a külügyminisztérium és az orosz Nemzetbiztonsági Tanács el­ítélő megnyilatkozásai, valamint a saj­tóvisszhang nyomán azonban a képvi­selők visszavonták az irományt. A Duma pedig 306:58 arányban megho­zott határozatban ítélte el a levelet, ami azt jelenti, hogy a jelenlévők 16 százaléka valószínűleg egyetértett an­nak tartalmával.

Vlagyimir Usztyinov főügyész sze­rint a levél a „konyhai antiszemitiz­mus” megnyilvánulása, amit nehéz lenne kiirtani Oroszországban. Usz­tyinov úgy nyilatkozott, hogy legfel­jebb arra kell vigyázni, ne kerüljön a konyhán kívülre a fenyegető jelenség. Arkagyij Milman, Izrael moszkvai nagykövete viszont kijelentette: ha el­tűrjük a konyhai antiszemitizmust ab­ban a reményben, hogy nem kerül ki az utcára, az egyenlő azzal, mintha megengednénk a konyhai kannibaliz­must, és közben bíznánk benne, hogy nem csúszik ki a felügyeletünk alól. A helyzetet súlyosbítja, hogy tavaly év végén három komoly, antiszemita indíttatású támadás is történt Moszk­vában.

Az orosz média két közvélemény­kutatást is rögtönzött a hírhedt levél kapcsán. Egy népszerű moszkvai rá­dióállomás több ezer betelefonáló hallgatójának harmada válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a zsidók részvételét törvényileg korlátozni kellene-e a politikában és az üzleti életben. Az NTV televíziócsatorna pedig a kommunista törvényhozót, Albert Makasovot – a levél egyik alá­íróját – találta meghívni nagy nézettségű K barjeru (A határig) című vitaműsorába. Makasovnak – a Jelcin el­leni 1993-as puccs egyik fősze­replőjének – az ellenfele Alekszej Leonov egykori űrhajós volt, aki – bár maga nem zsidó – bátran vitatko­zott az antiszemita kommunistával. A műsorban megszavaztatták a nézőket is: a mintegy százezer véleményadó­ból 53 ezren Makasovot találták hite­lesnek.

Az interneten eközben az a verzió is elterjedt, hogy a levél valójában Putyin környezetéből származik, s célja a baloldali képviselők lejáratása, és egyben olyan üzenet küld a Nyugat­nak, hogy a jelenlegi államfőnél csak rosszabbra számíthatnak. A hatszá­zezres oroszországi zsidó közösség tagjai szerint – ismerve Putyin vezeté­si módszereit – bármit el lehet képzel­ni. Elemzők arra is felhívják a figyel­met, hogy a zsidók kollektív bűne még mindig elevenen él az orosz köztudat­ban, és a biztonsági szolgálatok ezt ki­használhatják céljaik elérésére. Egy biztos: már maga az a tény, hogy egy zsidókat érintő problémát politikai játszma részévé tettek, aggodalomra adhat okot. A helyzet pikantériája, hogy az antiszemita támadások akkor erősödtek fel Oroszországban, amikor az Orosz Zsidó Kongresszus vezetője, Vlagyimir Szlucker azt ígéri: az orosz zsidóság egyre inkább a Kremlhez igazodik, és egyre kevesebbet fog törődni Izraellel.

Eperjesi Ildikó

Címkék:2005-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Németország és a bevándorlási törvény

Németország és a bevándorlási törvény Németország fontolgat­ja, hogy megváltoz­tatja az új bevándorlási törvény zsi­dókra vonatkozó részét. A 2005. ja­nuár elsején...

Egyházi ügynökügyek

Egyházi ügynökügyek Az ügynökügy a mai magyar közélet egyik legfontosabb kérdése. A múlt­ról szól, de máig ható érvénnyel be­szél Magyarország...

Close