Szombat előfizetés 2017

Visszakerült helyére a mellszobor…

Írta: (vadász) - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát

Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter háza­ló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csu­pán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt tíz éves, amikor kisiskolásként arra kényszerült, hogy házról házra járva ön­gyújtót és ceruzát áruljon. Összekuporgatott pénzéből kis boltot nyitott, használt holmival kereskedett. A szabadságharcban nemzetőrként vett részt, később fa­kereskedéssel foglalkozott. Mecsekjánosi ha­tárában, Jánosipusztán erdőt vásárolt, fűrész­telepet, majd parkettagyárat alapított. Hozzájárult, hogy a hatvanas években felépülhe­tett Pécsett az ország máig is a legszebbek közé tartozó zsinagógája. Az 1878-as párizsi világkiállításon termékeivel aranyérmet nyert, a király koronás aranykereszttel tün­tette ki. A következő években birtokain bé­reslakásokat, gőzfürdőt, iskolákat építtetett, emberbaráti alapítványokat létesített. Az uralkodó ezek elismeréséül „jánosi” előnévvel magyar nemességet adományozott neki.

Hetvenkét éves volt, amikor önerőből szerzett geológiai ismeretei birtokában feltáratta az addig ismeretlen szénmezőket, meg­alapította a komlói bányát, helyiérdekű va­súttal. A pécsi zsidó hitközség elnöke volt, bőkezű adakozó, nagy emberbarát, aki sok­ban hozzájárult a város gazdasági és kultu­rális fejlődéséhez. Baranya megye székhelyén sokáig utca viselte a nevét. 1903-ban bekövetkezett halála után vállalatait fiai vezették tovább. Közülük az 1851-ben született jánosi Engel József továbbfejlesztette és gyarapította az apai örök­séget, modernizálta a komlói üzemeket. A nála hat évvel fia­talabb Miksa pedig Fiumében alapított vállalatot, amely a magyar faipar legnagyobb európai exportőre lett. 1895-ben cserkúti előnévvel nemességet kapott, 6 volt a Foncière Biz­tosító Társulat igazgatója.

E. J. kiemelkedő helyet foglalt el Pécs közéletében. Iro­dalmi, zenetörténeti tanulmányokat folytatott. Vitairatot tett közzé Richard Wagner Zsidóság a zenében című tanulmányával kapcsolatban, köny­vet írt Shakespeare Velencei kalmárjának Shylock-ábrázolásáról, bizonyítván, hogy a mű megszületésekor Angliában nem éltek zsidók, a szerző feltehetően sohasem is­mert közülük egyet sem, így valószínű, hogy mendemondák alapján formálta meg a kalmár figuráját.

Engel József, aki írásaiban élesen szembefordult az antiszemitizmus megnyilvá­nulásaival, kölcsönös megbecsülésen ala­puló, szívélyes kapcsolatot tartott fenn a nagy német zeneszerzővel is, valamint Liszt Ferenccel, a világirodalom nagyjai kö­zül Turgenyevvel és másokkal. Műveit szakmai, tudományos és művészi körök­ben nagyra értékelték, Luigi Galimberti a bécsi pápai nuncius azt írta neki: „Egyhá­zunk semmiképp se viseltetik ellenséges indu­lattal az Ön hitével szemben, hisz abból szár­mazott és számos közös vonásuk van, minők a Szentírás, a Prófé­ták, a Zsoltárok és egyebek… Biztosítsa hitsorsosait őszinte rokonszenvemről.”

A harmadik Engel-nemzedékből is jó néhány kiemelkedő személyiségről tanúskodik a családi krónika. A komlói bányaalapítónak tizenkét unokája harcolt az első világ­háború frontjain. Volt köztük, aki hő­si halált halt, többen megsebesültek.

A század elején Komló egyik te­rén bronz mellszoborral ismerték el a magyar ipar felvirágoztatásáért so­kat tett Engel Adolf érdemeit. Az emlékművet a következő évtizedek­ben két alkalommal eltávolították a helyéről, s csak a helyi bányászok­nak volt köszönhető, hogy titokban megőrizték, nem hagyták beolvasz­tani. Az üldöztetéseket túlélő utódok és rokonok közül a New York-i ma­gyar zsidó közösség megbecsült tag­jának, dr. Stein Marcell mérnöknek felesége, jánosi-i Engel Rózsi, a Columbia University Oral History rész­legének munkatársa a múlt év nya­rán arról kapott értesítést Tóth József komlói polgármestertől, hogy déd­apjának, Engel Adolfnak múzeum­ban őrzött mellszobrát Komló város­sá nyilvánításának 40. évfordulóján újra felállítják.

(vadász)

Címkék:1992-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Egy kijelentés, és ami mögötte van

Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről „A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában...

HÁROM TÖRTÉNET

Az ötvenedik ajtó A mesbizi rabbi Bárukh egyik tanítványa elhatározta, hogy ki­kutatja Isten létezésének titkát, de elhatározásáról nem szólt mese­terének....

Close