Szombat előfizetés 2017

Visszajáró aranyrudak

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külföld

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Azokban a Wehrmacht-hadosztályokban, amelyek 1939 szeptemberé­től elözönlötték kontinensünk nagy részét, különlegesen kiképzett osz­tagokra várt az a feladat, hogy a megszállt országok központi bank­jaiból késedelem nélkül elkobozzák az aranytartalékokat – a gyarapo­dó Reich javára. Az aranyrudak és aranypénzek a Reich egyik leghatá­sosabb fegyverét alkották, hiszen akadálytalanul átválthatok voltak hiánycikkekre, gépipari termékekre és más cikkekre, amelyek nélkülöz­hetetlenek voltak a német hadigépe­zet számára.

Korabeli mértékkel mérve hatal­mas értékekről volt szó. A háborús években a Reich körülbelül 625 mil­lió dollárnyi aranyra tette rá a ke­zét, s ebből a mai napig mindössze 330 millió dollárnyi került vissza eredeti tulajdonosához. A különbö­zet, körülbelül 295 millió dollárnyi arany a semleges országok bank- pincéibe került – kiváltképpen Svájc jeleskedett e letéteményesi sze­repkörben -, annál is inkább, mert ezek az országok, fittyet hányva a szövetségesek nyomásának, mindvé­gig jól jövedelmező kereskedelmet folytattak a náci Németországgal.

A háború végeztével a szövetsége­sek eleinte meg akarták büntetni e tevékenységükért a semleges orszá­gokat. A hidegháború reálpolitikája azonban eloszlatta ezeket a szándé­kokat. A Nagy-Britannia, az Egye­sült Államok és Franciaország kép­viselőiből összeállt Háromhatalmi Bizottság elég hamar visszajuttatta a nyugat-európai központi bankok­nak, amit a német hadizsákmányból – nemritkán drámai körülmények között – elő lehetett keríteni. Ám a szovjet fennhatóság alá került ke­let-európai országok követeléseit a semleges, elsősorban svájci bankok makacsul elhárították, és mind a mai napig ellenállnak a beérkező követeléseknek. (Csehszlovákia né­met megszállása után egy bázeli bank napokon belül áthelyezte a nála letétbe helyezett cseh aranyat a Reichsbank számlájára, miközben nem helyezte át a szovjet Állami Bank számlájára Litvánia, Észtor­szág és Lettország aranykészletét, mondván, hogy az ügylet iránti ké­relem a tulajdonosra alkalmazott kényszer hatására született.)

Az SS folyamatosan szállított aranytárgyakat a Reichsbanknak, összesen körülbelül 14,5 millió dollár értékben, s a ládákon a „Lublin” vagy az „Auschwitz” felirat volt ol­vasható. A Reichsbank alagsoraiban 25-30 főből álló gárda csomagolta ki, könyvelte a ládák tartalmát, mi­közben belső utasítás kötelezte őket, hogy „ne kutassák az aranytárgyak eredetét” – így ezeknek nagy része a háború után sem volt azonosítha­tó.

Mára kiderült az is, hogy a fran­ciák úgy tarthatták vissza központi bankjuk aranytartalékát, hogy helyette azokat az aranykészleteket szolgáltatták ki a megszállóknak, amelyeket Belgium és Lengyelor­szág őriztetett a Banque de France pincéiben.

(The Times Literary Supplement)

Címkék:1990-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A magyar demokrácia különös szálláscsinálói

1989. novemberi számunkban - Randolph L. Braham professzor Midstream-beli tanulmánya alap­ján - már portrét adtunk Pásztor Lászlóról, aki úgy vergődött...

Zsidó Nobel-díjasok

Folytatjuk évfordulós rovatunkat, amelyben májusban született vagy meghalt zsidó Nobel-díjasokat mu­tatunk be: Ilja Iljics Mecsnyikov - orosz zoológus, mikrobiológus és...

Close