Szombat előfizetés 2017

Veszély és remény

Írta: Várai Emil - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Százezer után egymillió márka a rabbiképző könyvtárának?

Európa három legjelentősebb judaika-hebraisztika könyvtára a párizsi Bibliothéque d’Alliance Israelite Universelle, az amszterdami Bibliotheca Rosenthaliane és a József körúti gyűjtemény. Ám amíg külföldön minden ápolt darabot számítógép tart nyilván s a kívánt műveket elektromos kocsi szállítja az olvasóhoz, nálunk még 1945 óta feldolgozatlan hagyatékok között cipekednek idős óradíjasok is.

Párizs és Amszterdam anyagait az Interneten a világ legtávolabbi tájain is megkereshetik, de a mi könyv­tárunk csak májusban kapott közvetlen telefonvonalat.

A legbecsesebbet, a tíz héber incunabulumot – köztük Majmonidesz 1480-ban nyomta­tott Aiisné Tórájának négy lapját – a II. világháború kezdetén a Nemzeti Múzeum segítségével bomba­biztos pincébe menekítették, ma pedig a szeminárium másik részében őrzik – páncélszekrényben.

Részben elkészültek a speciális adat­tároláshoz, a héber anyag számítógépre viteléhez alkalmas szoftverek, ugyanak­kor golyótól tépve, rozzant faállványo­kon könyvek tömege porosodik…

A romlás 1944-ben kezdődött. Köztu­dott, hogy a náci megszállás után Eichmann sok ezer kötetet elrabolt, a többi pedig megsérült, törmelék alá került a főváros ostroma alatt. A háború utáni négy évtized tehetetlensége tovább emésztette az állományt, sőt meg is dézsmálták. Az akkori nyilvántartásról pedig csak annyit, hogy még manapság is kerül elő valaha kikölcsönzött mű. Ide szállították az elárvult hitközségek, az államosított zsidó intézmények könyvtárait, hagyatékokat – szórták azokat úgy kupacba, hogy járni sem le­hetett közöttük. Bár gyakorlatilag a rab­biképzőé volt, az állam magáénak te­kintette, s bár nem segítette, mégis tiltotta külföldi támogatását. Jel­lemző az Eichmann rekvirálta könyvek sorsa: ezekből háro­mezer a háború végén a prágai zsidókhoz sodródott, akik még akkor értesítették a pestieket, mégis csak 1989-ben (!) kerül­hetett sor hazaszállításukra, pénzhiány miatt.

Az 1980-as évek végén kap­tak először jelentős anyagi tá­mogatást a Művelődési Minisztériumtól, majd a Soros Alapít­ványtól és Csengeri Imre New York-i üzletembertől. Akkor kezdték el az ömlesztett több tízezer kötet feldolgozását, sok esetben ezekből pótolták az eredeti gyűjtemény elve­szett darabjait. Egy helyett több munkatársa lett a könyv­tárnak, vezetőjének pedig dr. Remete László kandidátust, a Szabó Ervin Könyvtár nyugal­mazott osztályvezetőjét nevez­ték ki. Tőle kérdezősködtem.

A megújulás kezdete

Egy ilyen hatalmas gyűjte­mény máshol hány munkatár­sat foglalkoztat?

A nemzetközi norma jegyében egy már rendezett, százezer kötetes biblio­tékában legalább hat-nyolc főállású szakember és egy raktáros dolgozik. Mi mindannyian részmunkaidőben va­gyunk, csak kettőnknek van könyvtáro­si diplomája és státusa. Öten szerződé­ses óradíjasok.

Van még olyan könyv, amelyikhez 1945 óta nem nyúltak, vagy hagyaték, amit fel sem bontottak?

Amikor hat-hét évvel ezelőtt elkezd­tük a rekonstrukciót és a több tízezres, ömlesztett állományrész feldolgozását, kívülálló szakemberek tizenöt-húsz év­re prognosztizálták befejezését. Az el­telt időben az egyharmadnál lényege­sen többet végeztünk. Ennek ellenére még jelentős mennyiség érintetlen, köztük Grünwald Fülöptől örökölt tör­ténelmi dokumentumok, Singer Leó várpalotai rabbi kétezer darabos héber és magyar bibliofil értékű nyomtatvá­nya. Nemrégiben kaptuk meg Berger István rabbi filológiai forrásműveket is tartalmazó könyvtárát.

A mai olvasóterem néhány éve még romos raktárként szolgált… Gyakran járok ide. Olvasótársaim zsidó kutató­kon és a rabbiképző, a Paedagógium növendékei mellett a bölcsészkar hebraisztikai tanszékének hallgatói, pro­testáns teológusok, külföldiek…

Nyolcszáz beírt olvasónk van, na­ponta tízen-húszan jönnek be.

…Én a külföldi zsidó újságokat szemlézném, de keveset találok, holott több száz jelenik meg.

Harmincnégyet kapunk ajándékba, illetve cserepéldányként. A rangosab­bakra elő kellene fizetnünk, de ezekre nincs pénzünk.

Miből fedezik rezsijüket?

A fizetések, a világítás, fűtés, tele­fon a hitközséget terheli, és annak ke­retéből vesszük meg a hazai szakiro­dalmat, a zsidó témájú szépirodalmat. A Művelődési Minisztérium támogatja az egyházi könyvtárakat és múzeumo­kat – a Mazsihisznek nyújtott ötmillió harmada a miénk. Kétmillió forintot nyertünk a Világbank Felzárkózás az Európai Felsőoktatási Alaphoz pályáza­tán 1995-ös és 1996-os felhasználásra. Ebből vásároltuk meg két nagy kapaci­tású számítógépünket, telefaxot, a bro­súrák kötésére alkalmas gépet.

Közös kincs

A megperzselt, csonkolt, penészes példányok is – néhány menthetetlen ki­vételévelhelyreállíthatók, darabon­ként egy-két hónapos munká­val. A Soros Alapítvány restau­ráló műhelyében az elmúlt években tizenhat újult meg. Remete tanár úr májusban már huszonnégyet mutatott.

– 1995 januárjában nálunk járt Németország budapesti nagykövete és a kultúrattasé. Kezükbe adtam egy tucat, a háborúban megtépázott pél­dányt. Erre közbenjárásukat ígérték. Pár hónapra rá megje­lent a düsseldorfi Niermann-Stiftung két kurátora. Részletes jegyzéket kértek minden sérült könyvről, indo­kolást helyreállításukra, ár­ajánlatot restauráló műhe­lyektől. 103 ezer márka, vagy­is tízmillió forint munkadíjat elfogadtak, és ennek negye­dét kora tavasszal át is utalták a hitközség számlájára, az egyik OTP fiókjába. Több mint hatvan ritkaság restaurálása elkezdődött, néhány pedig kész is…

*

A ma már Madridban diplo­máciai szolgálatot teljesítő Christa Mickel kultúrattasé to­vábbi biztatására elkészítették a könyv­tár teljes felújítási tervét, amely 95 mil­lió forintra rúg. Esélyük van rá, hogy Düsseldorfból ezt is megkapják. Ha ez megjön, akkor a könyvtár technikai kö­rülményei, külseje méltó lesz a tarta­lomhoz. Az egyik elképzelés szerint a padlás légterében épül meg az óriási raktár (bizony még ma is kíséret nélkül járhatnak az olvasók a könyvek labirin­tusában), az életveszélyes csigalépcsők helyett lift szállítja a majdani három szint között a kívánt anyagot, eltűnnek a roskadozó fapolcok, a levert vakolat mögül kibújó téglák. És meggyorsul a könyvek rendbehozatala, a hagyatékok feldolgozása, illetve selejtezése; besze­rezhetik a Széchényi Könyvtárból a leg­kirívóbb hiányokat, köztük a Magyar Zsidó Szemle, az Egyenlőség egyes el­veszett évfolyamainak filmmásolatát. Elkezdődhet az Interneten a művek ka­talógusának betáplálása, hogy néhány év múltán ne kelljen Tel-Avivból vagy Cincinnatiból ideutazni valamilyen anyagért. Mert a rabbiképző könyvtára elsősorban ugyan a magyarországi zsi­dóké, de kincse az egész világ zsidósá­gának, sőt a világ kultúrájának.

És ha nem kap a németektől pénzt?!

 

Címkék:1996-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„Én tanítani akarok”

Interjú Schőner Alfréddal, az ORI Vallástanárképző Kara új igazgatójával Mint februári számunkban hírt ad­tunk róla, a hat esztendeje alijázott dr....

134 ingatlant várnak vissza a hitközségek

AZ ÚJ GIMNÁZIUM ÉPÍTÉSÉRE A MÁSFÉL MILLIÁRDBÓL MÁR 225 MILLIÓ FORINTOT ÁTUTALT A KORMÁNY Közel fél évszázad elteltével, a rendszerváltás...

Close