Szombat előfizetés 2017

Versenyfutás az 1 plusz 1 százalékért

Írta: Hahn Fanni - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Versenyfutás az 1+1 százalékért

Lassan mindenki számára természetes, hogy rendelkezhet adójának egy százalé­káról, valamely társadalmi szervezetnek, egyháznak ajánlhatja fel. Az 1996-ban született jogszabály alapján kedvezmé­nyezett lehet minden olyan civil szervezet és alapítvány, amelyik gyógyító, szociális, kulturális vagy tudományos tevékenysé­get folytat, illetve gyermekek, időskorúak és hátrányos helyzetűek segítésével, a nemzeti és etnikai kisebbségek támoga­tásával, továbbá környezetvédelemmel foglalkozik. A törvény nem teszi lehetővé, hogy a pártok és a szakszervezetek is ré­szesüljenek ebből az összegből.

Az említett szervezetek e rendszer be­vezetése előtt az állami költségvetésből főként pályázat útján kaphattak támoga­tást Ez a forma továbbra is létezik, de 1997-ben a civilszféra kevesebbet kapott az államtól, mint 1996-ban. A pályázato­kat elbíráló bizottság elnöke az egyik or­szágos napilapban úgy nyilatkozott, hogy az általuk kiosztott összegek teszik ki a ci­vilszféra első félévi támogatását. A máso­dik félévre viszont már közvetlenül az állampolgároktól kapják a pénzt, az egy százalékból.

Tavaly több mint 2 milliárd 48 millió fo­rint sorsáról rendelkeztek az adózók. Eb­ből a társadalmi szervezeteknek, alapít­ványoknak mintegy 1 milliárd 859 millió jutott – tudtuk meg az APEH Adóügyi Fő­osztályától.

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány és a Bálint Ház közös bank­számlájára 1.800.000 Ft érkezett. Mivel nem lehet pontosan megállapítani, hogy ebből melyiküket mennyi illeti, ezért a pénzt megfelezték. Az Alapítvány a rá jutó részt fogyatékos gyerekek foglalkoz­tatására, idős emberek támogatására for­dítja. A pénz felhasználásáról az alapít­vány kuratóriuma folyamatosan dönt.

Az adó egy százaléka feletti rendelke­zés illetve plusz pénzek elnyerésének a lehetősége még mindig újdonság számba megy. Ennél fogva nagy szerepet játszik a reklám. Az alapítvány már tavaly is több országos napilapban hirdette magát, most is ezt tervezi. Remélik, hogy ha ez az új rendszer tudatosul az emberekben, a jövőben még többen felajánlják adójuk egy százalékát.

A Hitközség CÖDOKO Alapítványa 1 millió forintot kapott Az Új Életben és más napilapokban is hirdették magukat Dr. Ungár Richárd elnök elégedett az eredménnyel és legalább ekkora összeg­re számít az idén is.

A Dohány utcai zsinagóga felújítására létrehozott alapítvány az Új Életben hirde­tett, valamint körlevélben fordult a Hit­községhez tartozókhoz segítségért. Heisler László, az alapítvány elnöke szép eredménynek tartja az 519 ezer forintos összeget, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az alapítványt viszonylag kevesen ismerik.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ta­valy 1.156.000 Ft-ot kapott az egy száza­lékokból. Az egyesület elsősorban saját tagjai támogatására számít, de a belső Hírlevélen és a Szombaton kívül az egyik országos napilapban is közzétette adószámát.

Az ifjúsági szervezetek egyelőre még alig részesülnek ebben a támogatási for­mában. A Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete (UJS) a módosított bírósági bejegyzés következtében csak 1995 ja­nuárjától létezik. Ezért nem felel meg an­nak a törvényi feltételnek, mely szerint a kedvezményezett szervezetet legalább há­rom éve bejegyezték. Így a UJS-nek még várnia kell az egy százalékokra, holott már sokan megkeresték őket, hogy fel­ajánlják adójukat.

A Habonim Dror nevű ifjúsági szerve­zet a Fészeképítés Alapítványon keresz­tül, közvetett módon részesült az adók­ból. Az alapítvány adószámát csak szűk körben hirdették, és még nem tudják pontosan, hogy mekkora összeget kaptak ilyen módon.

Már tavaly is fennállt annak a lehetősé­ge, hogy az adózók a társadalmi szerveze­tek helyett valamely egyháznak juttassa az egy százalékukat, néhány egyház rosszallással fogadta a hírt. Tartottak a ci­vilszférával való megmérettetéstől, attól, hogy esetleg alulmaradhatnak. További probléma, hogy az egyházak támogatói gyakran nyugdíjasok, vagy diákok, akik egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelemadót. Az aggályukat kifejező egyházak annak sem örülnének, ha különféle listák jönnek létre, és ezek illetéktelen kezekbe jutva visszaélésekre adnának alkalmat. Dr. György István, a Miniszterelnöki Hi­vatal Egyházi Kapcsolatok Titkárságának kormány-főtanácsadója szerint ilyen ve­szély nem áll fenn. Megfelelően biztonsá­gosnak tartja azt a módszert, hogy az adózó a kedvezményezett egyház nevét (és technikai számát) egy lezárt borítékba teszi – így adott esetben a munkáltató sem tudhatja meg a tartalmát. Ezek a bo­rítékok ezután eljutnak a KSH-ba, amely nem hozhatja nyilvánosságra az adato­kat, csak a pénzek összesítését végzi el.

Január elsejével megváltozott a tör­vény. Ennek értelmében az állampolgá­rok az eddigi egy százalék mellett adó­juk további egy százalékáról rendelkez­hetnek kifejezetten valamelyik egyház javára. így várhatóan elkülönül a társa­dalmi szervezetek és az egyházak támo­gatása. Azok, akik továbbra sem akar­ják valamely egyházat támogatni, az Or­szággyűlés által erre a célra létrehozott szociális alapot jelölhetik meg kedvez­ményezettnek.

A törvénymódosítás előtti vitában két álláspont körvonalazódott az egyházi jut­tatások elosztására vonatkozóan.

Az egyik érv szerint az állampolgárok szívesebben ajánlják fel egy százaléku­kat, ha annak a helyi egyházszervezetnek juttathatják, amellyel közvetlen kapcso­latban vannak. Ezért a pénzeket decent­ralizálni kellene, vagyis a helyi egyházi szervezeteknek szétosztani. A törvényho­zók ezzel szemben azt a megoldást vá­lasztották, hogy az egyházak központi szervei kapják a pénzt. Ezt főleg a törté­nelmi egyházak szorgalmazták, mond­ván, így könnyebb gazdálkodni az összeg­gel, mintha szét lenne forgácsolva.

A kis egyházak egy része kifejezetten örül a második százaléknak, mert úgy véli, ha növekszik támogatottsága, az emeli egyúttal a presztízsét, befolyását is; a legkisebbek viszont pesszimisták, mivel tudják, hogy híveik nagy része hát­rányos helyzetű, nyugdíjas vagy diák, a Finanszírozásnak ez a módja számukra nem előnyös.

Az egyházak állami támogatása a tör­vény szerint úgy módosul, hogy az adatok összesítése után a felajánlott összegeket összevetik az előző évi állami juttatással. Ha a felajánlott összeg együttesen nem éri el az SZJA 0,5 %-át, akkor a különbözetet az egyházak megkapják a javukra rendelkezők számának aranyában. Ha még ekkor sem éri el az adott egyház szá­mára juttatandó összeg az 1998. évi költségvetésben biztosított egyházi hozzájá­rulást, akkor ennek mértékéig a költségvetés köteles a kiegészítést megadni. így az elkövetkező négy esztendőben – a leg­kedvezőtlenebb esetben is – az egyházak hozzájuthatnak az 1998-ban biztosított állami támogatáshoz.

Alaptalan a félelem, attól, hogy néhány éven belül az állami támogatás megszű­nik, és helyét teljes mértékben az adózók felajánlásai veszik át – mondta dr. György István. Véleménye szerint Magyarorszá­gon az egyházak elsorvadnának egy ilyen megoldásba, noha olyan értékek hordo­zói, melyek a nemzeti kultúra részét ké­pezik, az államnak pedig kötelessége tá­mogatni őket.

Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igaz­gatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Hitközség szeretné, ha a kormány nemcsak 2001-ig egészítené ki az 1997-es szintre az adókból befolyt összegeket, hanem 2011-ig. Addigra talán már kifej­lődhet egy generáció, amely fontosnak tartja az egyházak támogatását.

A második százalékról való rendelke­zés joga egyúttal morális problémát is felvet. Dr. György István szerint az előző év tapasztalatai alapján 1998-ban az adózó polgárok várhatóan 70 százaléka rendelkezik a 2 százalékról. Ebben ben­ne foglaltatnak azok is, akik nem egy­ház, hanem a szociális alap javára ajánl­ják fel adójukat. A titkos adatkezelés folytán nem derül ki, hogy hányán érzik magukat valamely egyházhoz tartozó­nak. így van ez a Hitközség esetében is. Egy vallásos embernél valószínűsíthető, hogy adóját felajánlja a Hitközség szá­mára, azok esetében, akiknek csupán annyi a kapcsolatuk a zsidósággal, hogy tudatában vannak származásuknak, ez már nem olyan egyértelmű. Bár attól nem kell félniük, hogy valaki ezúton tu­domást szerezhet zsidóságukról, de ma­guk előtt kell vállalniuk önmagukat. Ez sem lebecsülendő feladat.

Hahn Fanni

Kérjük, Ön is támogassa adója egy százalékával a zsidó civilszférát és a második egy százalékkal a Hitközsé­get! A társadalmi szervezetek közül válassza a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet, amely a kezében lévő la­pot kiadja. A MAZSIKE adószáma: 190257332-42. Az adatlapon a máso­dik helyre úja be a Magyarországi Zsi­dó Hitközségek Szövetségét, melynek kódszáma: 0358.

Címkék:1998-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

New York, Cordoba, Dnyepropetrovszk – Zsidó média a centrumban és a periférián. –

New York, Cordoba, Dnyepropetrovszk Zsidó média a centrumban és a periférián A Cionista Világszervezet és az izra­eli kormány vendégeként kétévente...

Égi csapás vagy áldás

Égi csapás vagy áldás? Az információs szupersztráda jóvoltából mind több tévécsa­torna közül választhatnak az izraeliek. De milyen hatással lesz ez...

Close