Megnyitotta kapuit a Scheiber Sándor tanintézet

Írta: Várai Emil - Rovat: Archívum

Új tanév, új iskola, új név

Megnyitotta kapuit a Scheiber Sándor Tanintézet

Szeptember elsején a volt Anna Frank Gimnázium diákjainak nem a 121 éves József körúti házban hangzott el a tan­évkezdő csengő, hanem Zugló zöldöve­zetében, a Laky Adolf utcában, a zsidó kórház szomszédságában.

A rendszerváltás, egyben a második világháború óta ez a harmadik jelen­tős, ugyanakkor a legnagyobb összegű beruházás a magyarországi zsidóság életében: az első a Dohány utcai zsinagóga 1995-ös megújulása; 1996 elején kezdődött meg a tanítás a Bu­dakeszi úton a Lauder Javne Zsidó Kö­zösségi Iskolában; az idei tanévkez­detre pedig felavathatták a BZSH Scheiber Sándor Tanintézetét. A név­változást nem fogadta egyöntetű he­lyeslés. A kisebbségben maradtak az Anna Frank nevet hagyománytisztelő­nek, nemzetközileg ismertnek értékel­ték, a többség azonban helytelenítet­te, hogy diákjaik mindennapját a pusz­tulás emléke árnyékolja be. Végül is az iskola a magyarországi zsidóság há­ború utáni kiemelkedő tudósának ne­vét őrzi.

Új oktatási formák

A rabbiképző kényszerű albérleténél az új iskola, már nagyságánál fogva is, lé­nyegesen jobb körülményeket teremt a tanításra és a nevelésre. Megkezdődhe­tett a tanítás a hat évfolyamos elemi (ezt a régi terminológiát vették át) első és ne­gyedik osztályában. Egyelőre változatla­nul működik az érettségit adó négy évfo­lyamos gimnázium, de hozzájuk hasonló számban tanulnak már a teljesebb kép­zést nyújtó, tizenkét éves korban kezdő­dő, hat évfolyamos középiskola első négy osztályában. E típusban a tanulók már tizenhat éves korukban olyan bizo­nyítványt kaphatnak, amelynek alapján rövidített idejű szakképzéshez juthatnak valamelyik állami szakmunkásképzőben. Akik pedig felsőfokú továbbtanulásra ké­szülnek, azok számára érdeklődésűknek megfelelően állítják össze órarendjüket, például a jövendő reménybeli orvosai több biológiát, fizikát választhatnak, a jogra készülők emelt óraszámban tanul­nak történelmet, magyart. Ugyanakkor a most megvalósult természettudományos laboratórium, a kiteljesedő szakkörök, kezdve a számítógépes foglalkozástól a képzőművészműhelyekig is az egyéni ké­pességek kibontakozásának adnak több lehetőséget.

Mindezek ellenére – felmérve a je­lentkezők várható számát, tanulási készségét – az igazgatóság nem tervez elitiskolát, amelynek gimnáziumába csak négyes átlag fölött lehet bekerül­ni, és a bukdácsolóknak kiadják az út­ját; ellenben az egyetemre, főiskolára törekvők felkészülésükhöz az eddiginél is több segítséget kapnak majd.

A zsidóság nem tantárgy, hanem életforma…”

A fenti mondatban fogalmazta meg az iskola szellemiségét Kohn Gábor, az Anna Frank Gimnázium sok éven át volt igazgatóhelyettese, az új intézet igazgatója, aki három pályázó közül nyerte el tisztségét. Kollégái kitűnő pe­dagógusnak tartják, tanítványai – bár matematikatanárnál ritkaság – szeretik. Igazgatóságáról azonban azt is mond­ják, hogy a jövőben még inkább a Síp utcában minősítik a tanárokat, ott álla­pítják meg az egyéni fizetéseket, rende­lik el a nyugdíjazásokat.

A zsidó életformát szolgálja a zsina­gógaként is működő aula, a tóraszek­rénnyel ellátott imaterem, a konyha – ahol, elsősorban a lányok, megismer­kednek a kóser háztartás követelmé­nyeivel -, a brochéval kezdett és befe­jezett reggeli és ebéd, a pénteki gyertyagyújtás. Természetesen a tantárgyak is tükrözik az iskola sajátosságát. A ne­gyedik elemitől kezdenek héberül ol­vasni és írni tanulni, földrajzból olyan részletességgel ismerik meg Izraelt, mint Magyarországot, hasonlóan alapos ismereteket szereznek a zsidó nép és Izrael Állam történetéről. A jövőben is, mint az elmúlt években, az érettségi té­telek egyike történelemből a magyaror­szági zsidóság múltjának valamelyik korszaka lesz, s tudják majd, hogy a Nobel-díjasok, a világ- és a magyar iro­dalom nagyjai közül ki volt zsidó.

Az 1998/99-es tanévre a négyszáz fé­rőhelyes Scheiber Sándor Tanintézetbe 230 gyerek iratkozott be.

Várai Emil

Címkék:1998-09

[popup][/popup]