Szombat előfizetés 2017

Változatok egy emléktáblára

Írta: – ó - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A budapesti Wallenberg utca sarkán a közelmúltban elhelyezett emléktábla felirata, az e körüli huzavona jól példázza, hogy milyen nehéz lehet olykor kimondani és kimondatni a rideg tényeket is, ha „kényes ügyről” van szó. És úgy tetszik, a zsidó ügy mindig kényes – másutt is, nemcsak Budapesten. Ezt szemlélteti egy bécsi emléktábla históriája is.

Az osztrák fővárosban, a Zirkusgassén áll az a gimnázium, amelynek a tanárai és tanulói 1985 júniusában kezdeményezték: őrizze legalább szerény tábla a zsidó diákok és tanárok emlékét, akiket a hitlerista rémuralom a halálba küldött. Nem szólva arról, hogy közel három évig tartott, amíg ez a gondolat a megvalósulás küszöbére eljutott, az emléktábla szövegét többször is módosítani kellett – különféle, olykor nehezen méltányolható „érzékenységekre” tekintettel, amelyekkel szemben viszont végül is érvényesült a nyakas törekvés az igazságra.

A Die Gemeinde című bécsi zsidó folyóirat nyomán az alábbiakban csak az egyes szövegváltozatokat sorakoztatjuk fel egy-egy kurta megjegyzés kíséretében.

Az első változat:

„Emlékezésül a nemzeti-szocializmus áldozataira, akik politikai okokból és a faji megkülönböztetés folytán kénytelenek voltak elhagyni ezt az iskolát.”

A második változat már szókimondó:

„Emlékezésül a zsidó tanulókra és tanárokra, akiket a nemzetiszocialista erőszak uralma idején 1938 márciusát követőleg közösségünkből kizártak, üldöztek és meggyilkoltak. 1988 márciusában az iskola közössége.”

Az izraelita hitközség (!) kifogásolta a „zsidó” jelzőt, mert – úgymond – az gettószagú. Erre következett a harmadik változat:

„Emlékezésül a tanulókra és tanárokra, akiket a származásuk és meggyőződésük miatt a nemzeti-szocialista erőszak uralma idején közösségünkből kizártak, üldöztek és meggyilkoltak. 1988 márciusában az iskola közössége.”

A hitközség részéről ekkor tudatják, hogy a „zsidó” jelző mégis helyénvaló, sőt szükséges. A negyedik változat tehát:

„Emlékezésül a tanulókra és tanárokra, akiket zsidó származásuk és meggyőződésük miatt a nemzeti-szocialista erőszak uralma idején közösségünkből kizártak, üldöztek és meggyilkoltak. 1988 márciusában az iskola közössége.”

Most azonban némelyek a „nemzeti-szocialista erőszak uralma” kitételt találták erősnek. Így az ötödik változat:

„Emlékezésül a tanulókra és tanárokra, akiket zsidó származásuk vagy meggyőződésük miatt a nemzeti-szocializmus idején közösségünkből kizártak, üldöztek és meggyilkoltak. 1988 márciusában az iskola közössége.”

Ekkor lépett közbe a szülői munkaközösség, melynek akaratából a hatodik és immár végleges változat így hangzik:

„Emlékezésül a tanulókra és tanárokra, akiket zsidó származásuk vagy meggyőződésük miatt a nemzeti-szocialista diktatúra idején közösségünkből kizártak, üldöztek és meggyilkoltak. 1988 márciusában az iskola közössége.”

Címkék:1989-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A prímás elnézést kér

Jüdische Portraits

Photographien und Interviews von Herlinde Koelbl

Close