Szombat előfizetés 2017

Váltakozó színvonalon – Zsidó nyári fesztivál (na)

Írta: (na) - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Váltakozó színvonalonZsidó nyári fesztivál

Ismét lezajlott az immár hagyomá­nyos Zsidó Nyári Fesztivál. A korábbi évekhez hasonlóan inkább a turisták, mint a hazai közönség örömére állították össze a programokat. A fesztivál egészé­re jellemző volt, hogy jól ismert előadó­kat hallhattunk-láthattunk. A szervezők láthatóan úgy vélik (és nem is alaptala­nul), hogy elég a zsidó címke kiírása, erre özönleni fog a zsidó kulturális ügyekben meglehetősen kritikátlan, illetve a kuriozi­tást a művészi értékek fölé emelő közön­ség, illetve a programot kelet-európai folklórként felfogó turistahad. Talán ezért szerepelt annyiszor a programban a klezmerzene, amely – akárcsak a skót vagy az ír népzene – elsősorban zenei aláfestésre alkalmas, és főműsorként való szerepel­tetése erősen megkérdőjelezhető. Ehhez legalább olyan nívójú együttes kell, mint a Klezmatics, amely a hagyományos mu­zsikát a modernebb zenei irányzatokkal, – például a dszesszel is – ötvözi.

Azért voltak színvonalas programok is: érdekes volt egy-két kortárs társulati be­mutató (pl. a Bálint Házban fellépő Jalalu-csoport) és a Dohány utcai zsinagógában szereplő arab-izraeli páros művészi kísér­lete. Szintén színvonalas volt a lapunk­ban részletesen elemzett képzőművésze­ti kiállítás. A Sába királynője előadása is telitalálatnak bizonyult, és a fesztivál szer­vezőinek jó érzékkel jutott eszébe a zala­egerszegi Hegedűs a háztetőn szerepelte­tése, melyben kiváló színészek összjátékát élvezhettük. A három tenor fellépése pedig úgyszintén emelte az esemény színvonalát.

A kulturális fesztivállal párhuzamosan zajlottak a Magyar Zsidó Könyvnapok és az Izraeli Filmhét eseményei. Sajnos az előbbiről szintén elmondható, hogy ke­vés jó könyv szerepelt a rendezvényen, pedig a magyar zsidó könyvtermés rend­kívül gazdag: szinte minden hónapban megjelenik egy-egy érdekesebb mű. Jó lett volna meghívni nagy és országos ki­adókat is (pl. Osiris, Atlantisz, Új Mandá­tum stb.), amelyek egyre több zsidó tár­gyú művet adnak ki. Dán Ofry – a maga korában előremutató, de mára már anak­ronisztikussá vált – katonai témájú irodal­ mi vállalkozásai nem értékesebbek (sőt), mint a megújuló zsidó kultúra vagy a judaisztika magyarul is megszólaló reme­kei: elég legyen itt csak Yosef Hayim Yerushalmi Zakhor című opuszára (Osiris Kiadó) vagy – a magyar választékot tekint­ve – Karády Viktor különféle újabb könyveire (Replika Könyvek, Új Mandá­tum Kiadó) utalnunk. A Múlt és Jövő Ki­adó és a pozsonyi Kalligram komoly mű­vekkel jelentkezett, de más kiadók is kel­lettek volna.

Az izraeli filmek bemutatására is az ismétlések voltak jellemzők. A mozik, amelyek között számos kiváló alkotás volt (pl. Riklis filmje, a Kupadöntő) – a magyar vendéglátók pénztelenségét vagy ötlettelenségét hirdetve – sokadszorra ke­rültek a plénum elé. Meglehet, ez nem a szervezők hibája, mivel a divatos izraeli rendezők (pl. Amosz Gitaj) legújabb filmjeiért komoly összegeket kellene fi­zetni. Be lehetett volna azonban mutatni egy-két fiatalabb és tehetséges rendező munkáját, amelyek talán olcsóbban s na­gyobb közönséget vonzva juthattak volna a honi filmvásznakra, mert – amint azt már leírtuk – zsidó-izraeli témákra (a minőségtől függetlenül) mindig van vevő Budapesten.

A jó anyagi lehetőségekkel megáldott fesztivál színvonalát évről évre emelni kellene, s nem a létező legpopulárisabb igények kielégítésére berendezkedni: a nosztalgikus folklórra és az izraeli katonai irodalomnak mint autentikus zsidó kultu­rális teljesítménynek a szerepeltetésére. Izraelben erős héber nyelvű kultúra jött létre, ennek bemutatása célszerűbb és okosabb volna, mint a már előbb is emlí­tett militarista propagandairodalom és a különféle zsidó viccgyűjtemények pre­zentálása. Mindezek ugyanis a kulturális nivellálódás felé orientálják a nagyérde­műt. Ne adjuk meg magunkat! A zsidó kultúra létező valóság, s nem turistalátvá­nyosság. A magyar zsidóság létszáma, a társadalomban betöltött szerepe, intellektuális hozadéka, teljesítménye ennél jóval színvonalasabb ünnepet indokolna. A lecke fel van adva, lássuk, mit hoz az 5761. év! (na)

Címkék:2000-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

“Nekem szülőhazám…” – Magyar zsidó festők a Budapest Galériában (Wagner István)

„Nekem szülőhazám…” Magyar zsidó festők a Budapest Galériában Az idei zsidó nyári fesztivál alatt (2000. augusztus 27.-szeptem­ber 3.) először rendeztek...

Szabolcsi Miklós halála és maradandósága

Szabolcsi Miklós halála és maradandósága(1921-2000) „Européer” volt, abból a fajtából, amelynek képviselői minden fontos és értékes művészeti jelenséget számon tartanak,...

Close