Szombat előfizetés 2017

Valótlan állítások – avagy kinek kell a vitézi rend?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.

A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország munkatársa azt nyilatkozta, hogy a vitézi rendnek azért nem voltak zsidó tagjai, „mert nyilvánvalóan nem kérték felvételüket…”. Ez a kijelentés ellentétes a tényekkel! A vitézi rend következete­sen „fajvédő” szervezet volt, ami akkoriban következetes anti­szemitizmust jelentett. Szervezeti Szabályzata, a Kis Káté tétele­sen kimondta, hogy „vitéz csak az lehet, aki magyar fajának eleje…”, és a felvételi kérelemhez csatolni kellett a kérvényező keresztle­velén kívül a szülők és a házastárs keresztlevelét is.

Pusztaszeri úr több más állítása sem felel meg a valóságnak. Hogy csak a legnyilvánvalóbbakat említsem: Horthy Miklós so­hasem mondott le főkapitányi tisztségéről, éppen ezért szünetel a vitézi rend tevékenysége haláláig. Halála után sem híveiből, hanem politikájának szélsőjobboldali, Szálasit kiszolgáló eleme­iből került ki a Münchenben működő rend vezetősége és tagsá­ga. A rendet nem 1946-ban és nem törvénytelenül, hanem 1945-ben és törvényesen oszlatták fel. Pusztaszeri úr nem említi azoknak a „felelős magyar politikusoknak” a nevét, akik – sze­rinte – a feloszlatás törvényességét már 1987-ben kétségbe von­ták. Továbbá a vitézi rend sem 1945 előtt, sem azután nem foly­tatott semmiféle karitatív tevékenységet, ilyesmire még csak utalás sincs az 1945 előtt kiadott Kis Kátékban, vagy a Mün­chenben 1976-ban kiadott Rendi Kódexben. Ezek a kiadványok a rend szervezeti és működési szabályzatát és a rend „eszményét és célját” úgy határozzák meg, hogy a rend „hősi teljesítményének emlékére alapozott szervezet”, „eszménye a katonaeszmény”, célja, hogy „mindazokat megjutalmazza s a magyarság húségében megtart­sa, akik… vitézségükkel és nemzeti érzésükkel tűntek ki, hogy érdemeik méltányolásával ápolják a hazafiúi erényeket”. Más helyen a Rendi Kódex a rendet keresztény és hazafias lovagrendként határozza meg. Nem értelmezhető Pusztaszeri úrnak az a kijelentése sem, miszerint „a Vitézi Szék tagja az európai lovagrendek szövetségének, központja Edinburghban van”. Európai lovagrendek szövetsége nem létezik, a Vitézi Szék központja pedig nem Edinburghban van. Nem létezik tehát az az Edinburgh-ban székelő karitatív rend sem, amelynek esetleges hazatelepüléséről az interjú ké­szítője, P.J. említést tesz.

A rend tagjainak szélsőségességével kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, hogy 1957 utáni egyik törzskapitánya és ügyésze 1957-től 1991-ben bekövetkezett haláláig az a dr. Czanik Géza volt, aki 1944-ben Eichmann tanácsadója és Endre László egyik helyet­tese volt. Az emigrációban működő vitézi rend deklaráltan vállal­ja a szervezeti és eszmei jogfolytonosságot az 1945 előtti Vitézi Renddel. A vitézi telkekről tudni kell, hogy ezek kisebb része a földbirtokosok önkéntes felajánlása alapján került a Vitézi Szék tulajdonába, nagyobb része pedig az 1942. évi XV.tc. alapján „álla­mosított” ún. „zsidóbirtok” volt. A rend által kiadott Vitézek Lap­ja annak idején hónapokon keresztül közölte a „zsidó ingatlanokból létesített vitézi telkek” címét és volt tulajdonosaik nevét, annak érde­kében, hogy az igénylők kiválaszthassák a nekik megfelelőket. Mit sem változtat a rend megítélésén, hogy alapításakor egyszerű tagjait valóban az I. világháború bátrai közül válasz­totta ki. Mégis, működése elválaszthatatlan a Horthy-rendszer szélsőjobboldali erőitől és katasztrófába vezető politikájától. Egyike volt a faji, nemzeti gőgöt megtestesítő intézményeknek. A rend az ezeregyszáz éves magyar államiságnak olyan – sze­rencsére csak rövidéletű – intézménye, amelyet nem lehet és nem szabad feltámasztani!

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 529/1945.M.E. számú rendelete

a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek felosztásáról.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés ál­tal Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján nyert felhatalma­zás alapján a Moszkvában, 1945. évi január hó 20. napján kötött fegy­verszüneti egyezmény 15. pontjának teljesítéseképpen a fasiszta politi­kai és katonai jellegű szervezetek feloszlatása tárgyában a következő­ket rendeli:

1

A magyar kormány feloszlatja a magyar területen lévő összes Hitler-barát, vagy más fasiszta politikai, katonai jellegű szervezeteket, valamint az egyéb olyan szervezeteket, amelyek az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytatnak vagy folytattak, te­kintet nélkül arra, hogy működésük alapszabályszerű vagy attól elté­rő volt-e.

Az előző bekezdésben felsorolt szervezeteknek működést kifejte­ni tilos.

2

Az l.§-ban megjelölt irányzatú egyesületeket, szervezeteket vagy politikai pártokat a jövőben létesíteni tilos.

3.

Az l.§-ban foglalt politikai irányzat miatt a kormány feloszlatja a következő egyesületeket:

1. Antibolsevista Ifjúsági Tábor. 2. Baross Szövetség. 3. Emszó. 4. Etelközi Szövetség. 5. Ébredő Magyarok Egyesülete. 6. Honszeretet. 7. Kékek Clubja. 8. Keleti Arcvonal Bajtársi szövetsége. 9. Kettőskereszt Vérszövetség. 10. Levente Egyesület. 11. Magyar Jövő Szövetség. 12. Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE). 13. Magyar Élet Pártja. 14. Magyar Megújulás Pártja. 15. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesüle­te. 16. Magyar Nemzeti Szocialista Párt. 17. Magyar Tudományos Faj­védő Társaság. 18. Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete. 19. Nem­zeti Munkaközpont. 20. Népakarat Pártja. 21. Nyilaskeresztes Párt, Hungarista mozgalom. 22. Országos Vitézi Szék. 23. Országos Nemzet- védelmi Bizottság. 24. Turul Szövetség. 25. Zsidókutató Intézet.

Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Debrecen. 1945. évi február hó 26. napján.

MIKLÓS vzds. miniszterelnök.

Címkék:1992-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Talán nem túlságosan ostoba viszontválasz Simon Ivánnak

Simon Iván bírálja Mondd, érdemes?... című íráso­mat, és úgy tűnik, a kérdésfeltevést nem tartja a mai európai helyzettel adekvátnak, hiszen...

Látogatás az olé-busz elleni terrortámadás rendőrsebesültjeinél

A Magyar-Izraeli Baráti Társaság főtitkárával meglátogattuk az 1991. december 23-án súlyosan megsérült rendőröket. Hogy felkereshessük őket, előzetesen engedélyt kértünk Budapest...

Close