Szombat előfizetés 2017

Új elnökség a MAZSIKE élén

Írta: Gadó János - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről

Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz szükséges 50 százalék plusz 1 főnél szemmel láthatóan kevesebben jöttek el (a záróakkordként megejtett szavazás tanúsága szerint körülbelül 10-en, G. J.), a közgyűlést ezennel feloszlatja és mindjárt újra összehívja. Ezzel a hazánkban régóta ismert jogi kiskapuval sikerült a határozatképességet biztosítani.

A formális bevezető után Korányi László elnökségi tag fűzött kommentárt a vezetőségi beszámolóhoz, és ebben egy rendszeresen visszatérő politikai jellegű szempontot ajánlott a közgyűlés figyelmébe: az egyesület nevében a ״Kulturális” szó mindig is vitatott volt, mivel a MAZSIKE mind alapszabálya, mind tényleges tevékenysége szerint közéleti-politikai szerepet is ellát. A lényegi kérdés természetesen nem maga a név, hanem az egyesület tényleges tevékenysége: helyes-e a közéleti szerepvállalás, avagy foglalkozzunk kizárólag a kultúrával?

E kérdésfelvetés után Korányi László átadta a szót a tagságnak. A másfél órás vitában huszonhármán szóltak hozzá. (A hozzászólások az alábbiakban nem egymás utáni sorrendben, hanem témák szerint csoportosítva olvashatók.)

Az egyesület neve és tevékenységi köre

Tizenhárom hozzászóló foglalt állást a kérdésben.

Róna Róbert javasolta a ״Kulturális” szó elhagyását az egyesület nevéből, tekintettel a politikai szerepvállalásra. (A végén, a szavazáskor ezt összesen ketten támogatták.)

Róbert Péter és Schram Péter úgy vélték, hogy az egyesületnek semmiféle politikai szerepet nem szabad vállalnia, mert a politika nem sok babért hozott a MAZSIKE-nek, a kulturális tevékenység annál inkább. Egyikük ezért a közéleti, politikai szerepvállalásról szóló passzust törölni javasolta az alapszabályból.

Ketten képviselték azt a kissé ambivalens álláspontot, hogy az egyesületnek politizálnia nem szabad, de a zsidó érdekvédelemből vegye ki a részét.

Öten vélték úgy, hogy a politikai szerepvállalás szükséges. Kultúra és politika nem zárják ki egymást hangsúlyozták. Az egyik hozzászóló javasolta, hogy ezen belül az egyesület végezzen sajtófigyelést a zsidó témájú újságcikkekkel kapcsolatban. Egy hozzászóló a kérdést ismételten szavazásra föltenni javasolta.

Vértes István, egybehangzóan egy másik felszólalóval indítványozta, hogy a MAZSIKE kezdeményezze a zsidó szervezetek konzultációját akár csupán a néhány legjelentősebb részvételével, ha már a két évvel ezelőtti kezdeményezés az egységes szervezet létrehozására nem hozott eredményt. Ketten szükségesnek tartották valamilyen gazdasági vállalkozás beindítását, az Írószövetségéhez hasonló anyagi csőd elkerülése végett.

Zsidóság nemzetiség

Öt hozzászóló tartotta szükségesnek az állásfoglalást, noha a vitát vezető Székely Gábor látván a téma által kiváltott indulatokat megjegyezte, hogy a téma már nem aktuális, mivel az előző évi közgyűlés ez ügyben már állást foglalt, méghozzá a nemzetiségi státus ellenében.

Rózsa T. Endre A Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetségének (MAZSINESZ) egyik vezetője kifejtette a szervezet filozófiáját, majd emlékeztetett, hogy a MAZSIKE is a ״nemzetiségi szervezetek” című fejezetben található a Magyar Közélet Kézikönyvében. Ecsetelte a nemzetiségi státusz előnyeit is, ami mindenekelőtt gyermekenként havi 1200 Ft oktatási támogatással jár.

Gergely István emlékeztetett a múlt évi közgyűlés elutasító határozatára, majd valami olyan formula kialakítását javasolta, amely ugyan a magyar nemzetiségi státust meghagyja, de lehetőséget teremt a kisebbségeknek fenntartott támogatás igénybevételére, ezáltal a zsidóság sajátos kultúrájának megőrzésére.

Egy hozzászóló úgy vélte, hogy a témát nem lehet levenni a napirendről, mert az változatlanul aktuális.

Fritz Imréné, Feldmájer Sándor és Pelle János határozottan ellenezték a kérdés fölvetését, egyenesen tragikusnak nevezték a téma behatolását a MAZSIKÉ-be, mivel szerintük ez a vezetőség megosztását és ezáltal az egyesület romlását okozta.

A vezetőség munkája, technikai és adminisztratív kérdések

Legyen az egyesületnek függetlenített titkára hangzott el a javaslat méghozzá nem az adminisztratív teendők ellátására, hanem az érdemi munka végzésére.

Nevezzen ki a közgyűlés számvizsgáló bizottságot hangzott egy másik javaslat, mert jelenleg ilyen nem működik.

Két hozzászóló (és egykori vezetőségi tag) megjegyezte, hogy nem látja itt a régi vezetőség javát. Miért nem jöttek el? Megsértődtek?

Feldmájer Péter (aki egyben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is) az egyesület Bács-kiskun megyei szervezetének vezetőjeként beszélt tevékenységükről és a vezetőségtől támogatást igényelt. (A pénz felvehető válaszolta az egyesület pénztárosa.)

Hárman túl nagy létszámúnak tartották a vezetőséget (a jelölőlistán 15 fő szerepelt) és kisebb, operatívabb vezetést sürgettek.

Az az igazi tagság, amelyik itt és most jelen van – mondta Nógrádi Péter.

Több hozzászóló bírálta azokat, akik az egyesületet politikai vagy anyagi érdekérvényesítésre használták, és dicsérték azokat, akik a napi aprómunkát végzik.

Ugyancsak többen nosztalgiával emlegették az 1988-as esztendőt, az egyesület hőskorát, és az ehhez képest szomorú jelent.

Egyesületi élet, új javaslatok

Az alábbiakban elhangzásuk sorrendjében közreadjuk mindazokat a javaslatokat és információkat, amelyek a közgyűlésen elhangzottak, de ezek hivatali, adminisztratív jellege miatt nem kaptak kellő hangsúlyt:

az egyesület szemlézze a zsidó témájú sajtócikkeket;

gyűjtse a zsidó témájú könyveket, e célból hozzon létre egy kis könyvtárat;

mindenkor tartson ügyeletben két főt, akik hívásra kimennek és átfestik a gyalázkodó feliratokat valahogy így: „Zsidóké a haza” helyett „Zsidóké is a haza”;

a nyugdíjas napra szervezők szeretettel várnak mindenkit. Egyben kérik, hogy hozzanak új játékokat, mert a régiek már elhasználódtak;

a Garay utcai klubhelyiség állapota nagyon leromlott, felújításra szorul. Ehhez a tagok anyagi hozzájárulása is szükséges lenne. Az egyesület vezetősége és tagsága figyeljen jobban oda a szerveződő szélsőjobb oldalra, amely egyre erősebb és befolyásosabb;

a Fővárosi Bíróság bejegyezte a Kút alapítványt. Az alapítvány célja bármilyen társadalmi üldöztetést elszenvedetteknek, de különösen a Holocaust túlélőinek, családjuknak, valamint az üldöztetés következtében elhunytak leszármazottainak pszichoterápiás segítség nyújtása, gyógyítása.” Az alapítványhoz fordulók díjtalanul jutnak pszichoterápiás segítséghez;

miután a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nem vállalkozik arra, hogy túllépjen a vallási kereteken és a nem vallásos zsidóságot is szervezze, ez a feladat a MAZSIKÉ-re hárul;

a Hírlevél minden száma adjon számot az elnökség elmúlt hónapban végzett munkájáról és ismertesse az aktuális tennivalókat;

az egyesület tagjai közt szép számmal akadnak gazdasági szakemberek: találjanak ki valamilyen módszert az értéktelenedő kárpótlási jegyek hatékony felhasználására, írják össze azokat, akik részt akarnak venni a napi munkában, a vezetőség pedig adjon nekik munkát.

Szombat

A legélesebb vita az egyesület folyóirata körül bontakozott ki, noha a jelenlévők többsége ezen kívül maradt, s a vita inkább az érintettek között folyt.

A témában az első hozzászóló, Rózsa T. Endre azt indítványozta, hogy az Egyesület váljon meg vagy a laptól vagy a főszerkesztőtől. Indoklásul azt hozta föl, hogy a Szombat megtámadta az ortodoxiát, valamint Hollander Györgyöt, mely utóbbi ügyben a MUOSZ Etikai bizottsága is állásfoglalásra kényszerült. „Saját személyemmel kapcsolatban is tehetnék említést, de nem teszek” – zárta hozzászólását.

Varga Sándor úgy vélekedett, hogy a Szombat főszerkesztője anticionista, aki maga sem tudja, hogy hol akar élni és leginkább útközben érzi jól magát. Márpedig mondta ilyen személy nem való erre a posztra. Állításának alátámasztására felolvasta Tuvia Ravivnak, a Szochnut budapesti igazgatójának az Új Életben leközölt levelét, melyben az igazgató kifogásolja, hogy Szántó T. a hitközségi vezetőkről szólva úgymond szétválasztja a magánéleti és a közéleti cionistaságot. „Úgy látszik, tőle tanult a belügyminiszter, amikor magánemberként ment el a Horthy-temetésre” – vélekedett Varga Sándor.

Pelle János szerint a Szombat ügyét csak akkor lehet majd megnyugtatóan rendezni, ha az egyesület vezetésén belül is tisztázódnak a dolgok. A Szombatból hiányzik az elemi lojalitás a többi zsidó szervezetek illetve lapok iránt folytatta Pelle hiszen a neológ és az ortodox hitközséget egyaránt megtámadta. Nem is szólva arról, hogy milyen méltatlanul bánt együttműködésre kész közéleti személyekkel, akik ezen igen felháborodtak. (Példát nem mondott.) Tisztázni kellene a lap profilját indítványozta ezután a Kommentár című, azóta megszűnt folyóirat szerkesztője és egy hosszabb anyagokat közlő folyóirat jellegét ajánlotta, hiszen pl. a Vigília vagy a reformátusok folyóirata is ilyen. ״Eredetileg is egy rotációról volt szó, nem csak az egyesület vezetőségében, hanem a Szombat körül is. Én azt hiszem, hogy ennek a rotációnak eljött az ideje” fejezte be hozzászólását Pelle János, aki 1992 májusától szeptemberig szerkesztőként jegyezte a Szombatot.

Én úgy gondolom, hogy a Szombat jó újság” felelt Feldmájer Sándor az előtte szólóknak. Már megint ott tartunk, hogy nem az a baj, ha az ortodox vagy a neológ hitközség elnöke hibákat követ el, hanem ha a Szombat azt megírja. Hiszen a Szombat a legutóbb bírált ortodoxia vezetőségének is megadta a válaszadás jogát. A lap a legolvashatóbb, legtájékoztatóbb a mai zsidó újságok között – summázta végül Feldmájer.

,,Megvan a MAZSIKÉ-nek is a médiavitája” – kezdte Szécsi Éva aki jelenleg a Szombat szerkesztője. Ennek pedig az az oka, hogy mindenféle egyéb programokkal ellentétben, amelyeket hamar elfelejtenek a résztvevők, a Szombat írásai megmaradnak, kézbe vehetők, kijegyzetelhetők. Másokkal ellentétben a felszólaló úgy vélte, hogy a Szombat még nem eléggé nívós újság. Méghozzá azért nem, mert a zsidó közélet, amiről tudósít szintén nem az. Akik megbírálják a lapot, azért teszik, mert ők akarnak főszerkesztők lenni? – tette föl a kérdést az egyik hozzászólásra célozva. Hiszen olyan nagy az újságírói munkanélküliség.

A vitában idáig érve Korányi László az elnökség nevében szükségesnek tartott néhány szót közbevetni. Az elnökség az elmúlt időszakban igen sokat foglalkozott a Szombattal informálta a jelenlevőket talán túl sokat is, valószínűleg a Szécsi Éva által említett okokból. Kétségkívül voltak olyan cikkek, amelyekkel a vezetőség erősen vitatkozott pl. a MAZSIKE a padlón (1993. február) című. Elsősorban azonban mindig azt tartotta szem előtt, hogy az ott leírtak megfelelnek-e a valóságnak, vagy nem. Hogy az írás az adott pillanatban taktikus-e, az csak másodlagos szempont lehet. Mindazonáltal, az elnökség álláspontjának hatékonyabb közvetítése végett delegáltak egy személyt a szerkesztőbizottságba. Az illető persze semmiképpen sem cenzor nyugtatta meg hallgatóit Korányi, majd ekképp zárta hozzászólását: ״A magánvéleményem pedig az, hogy a Szombat a legolvashatóbb, vagy az egyetlen olvasható magyarországi zsidó újság.”

Várai Emil a lap olvasószerkesztője megvédte Szántó T. Gábort az anticionizmus vádja ellenében, mondván: csupán arról volt szó, hogy Szántó felhívta a figyelmet egyfelől a cionista propaganda, másfelől a Magyarországon maradás közti ellentmondásra. Ezután felháborodottan utasította vissza a Szombattal kapcsolatos ״kioktatást” annak a személynek a részéről, ״aki majdnem tönkretette a Szombatot, aki el akarta az Egyesülettől szakítani”.

Nógrádi Péter úgy érezte, hogy itt a Szombat „ledurungolása” folyik, és a maga részéről a lapot megőrzendő értéknek nevezte.

Utolsóként Székely Gábor szólt a témához, noha csak közvetetten. Emlékeztetett, hogy amiként évtizedeken keresztül a cionizmust hangoztatták vádként, ma a zsidó közösségben sokan az anticionizmust használják ugyanerre a célra. Pedig ha valakit az élete és a munkája Magyarországhoz, ehhez a közösséghez köt, az még nem feltétlenül anticionista.

Egy köszönet

Végezetül: egyetlen fejezetbe sem szorítható be annak a tizenhat éves lánynak a hozzászólása, aki a sajtóban is nagy visszhangot kiváltó kőbányai skinhead-támadás áldozata volt. V. Tímea megköszönte az egyesületnek és mindenekelőtt Simonyi Péternek az erkölcsi és anyagi segítséget, amely egyebek közt lehetővé tette számára, hogy családjával kiutazzon Izraelbe.

A hozzászólások ezzel véget értek. Az elnöklő Székely Gábor ezután közölte, hogy három kérdést tettek föl szavazásra.

Változtassa-e meg a nevét az egyesület, oly módon, hogy nevéből elhagyja a ״kulturális” szót? Ezt a javaslatot mindössze ketten támogatták.

Mivel az alapszabály módosítására tett javaslatok most

idő és kellő átgondoltság hiányában nem tárgyalhatok, az elnökség ezzel a legközelebbi közgyűlésen foglalkozzék. Ezt az indítványt a többség elfogadta.

Mivel a számvizsgáló bizottság felállítására tett javaslat

a fentiekhez hasonló okokból most nem tárgyalható, ezt is halasszák el a következő évre. Ezt az indítványt is elfogadta a többség.

Ezután került sor az elnökség megválasztására. A jelölőbizottság elnöke, Landor Károly, köszönetét mondott mindenkinek, aki valaha az elnökségben dolgozott, majd felolvasta a tizenöt jelölt nevét. A jelöltek röviden bemutatkoztak, majd kiosztották a szavazócédulákat, amelyeken fel volt tüntetve a tizenöt jelölt neve. Székely Gábor kivételével aki nem vállalta az elnökségi tagságot, mert nem tartotta a nagy létszámú vezetőséget elég operatívnak, minden jelöltet megválasztottak.

Gadó János

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület új elnökségének tagjai:

Bokor Judit, Dénes Gábor, Drucker Tibor, Fekete László, Gergely István, Hajósné Vértes Antónia, Hernádi Miklós, Hollós Sándor, Korányi László, Olti Ferenc, Rajki András, Siklósi János, Simonyi Péter, Vámos Tibor.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Elnöksége állásfoglalása a Szombatról

A MAZSIKE újjáválasztott elnöksége első ülésén a legfontosabb kérdések egyikeként foglalkozott a Szombat című folyóirattal. Az október 31-i közgyűlésen kritikai és elismerő megnyilatkozások is elhangzottak a lappal kapcsolatban, de mind e felszólalások, mind pedig az Elnökség egyöntetű véleménye szerint a Szombat megjelentetése az Egyesület tevékenységének egyik legfontosabb eredménye. A Szombatnak, mint az Egyesület lapjának tükröznie és közvetítenie kell annak szellemiségét, ami a zsidó kultúra és identitástudat újraélesztését célozza, kiemelt érdeklődéssel és vonzalommal tekint Izraelre, baráti, partneri és egyenrangú kapcsolatokra törekszik a hitközségekkel, minden hazai és nemzetközi zsidó szervezettel, és nyitott az együttműködésre a zsidóságot toleránsán kezelő minden nem-zsidó szervezettel. Az Elnökség a Szombat szerepét ugyanakkor alapvetőnek tartja a magyar zsidó társadalom sokoldalú informálásában, különféle irányzatai álláspontjának megjelenítésében, valamint közösségünk egésze művelődésében. A sajtószabadság elvéből kiindulva magától értetődően tekint a lap hasábjain lefolytatott vitákra és természetesnek tartja a folyóiratban kritikai észrevételek közzétételét, mert azok lassan újjászülető közösségünk életét tükrözik, illetőleg azt szolgálják, és továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kritikával illetett fél véleménye is megjelenhessen.

A MAZSIKE Elnöksége tiszteletben kívánja tartani a zsidó hagyományban oly mélyen gyökerező pluralizmust s az új magyar demokrácia egyik legfontosabb pillérét, a sajtószabadságot még akkor is, ha a Szombat közleményei olykor nem esnek egybe az Egyesület hivatalos álláspontjával.

A MAZSIKE Elnöksége álláspontja szerint a fenti elvek eddig is meghatározták a Szombat szerkesztési elveit, ezért bizalmáról biztosítja a Szántó T. Gábor főszerkesztő által vezetett szerkesztőséget, s teszi ezt mindaddig, amíg ez a szellemiség változatlan.

 

Címkék:1993-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Jóvátétel: egy lépés előre?

A Szombat szeptemberi száma hírt adott arról, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Nemzetközi Zsidó Kártérítési Szervezet (WJRO)...

Köszönjük, Singer Rabbi!

Szeptemberi számunkban rövid hír tudatta az olvasóval, hogy Jakov Joszef Singer rabbi, a Budapesti Ortodox Hitközség szellemi vezetője, kétéves áldásos...

Close