Szombat előfizetés 2017

Tradíció és praxis

Írta: Korányi László - Rovat: Archívum, Gazdaság

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A zsidó üzleti erkölcs és az izraeli tapasztalatok

A B’nai B’rith jeruzsálemi központjában tartott al­címünkben jelzett témájú előadást dr. Meir Tamari, az Izraeli Nemzeti Bank volt vezető közgazdásza és a Gazdasági Etikai Intézet jelenlegi igazgatója. Beszélt a zsidó törvényeknek a gazdasági életre vonatkozó morális parancsairól, és összehasonlí­totta a Talmudban leírt hálákhikus utópiát a mai Iz­rael gyakorlatával. Az alábbiakban néhány részle­tet közlünk előadásából:

A zsidó törvények nem fogadják el a nyugati gaz­dasági gondolkodás ama koncepcióját, hogy a több mindig jobb. Ezzel szemben a judaizmus a szerénység törvényeinek részeként azt tanítja, hogy a felhalmozás vágyában mindenkinek önmérsékletet kell tanúsíta­nia.

Habár a modern izraeli gazdasági filozófia jelentős része a szocialista elméleten alapul, az izraeli gazdaság a zsidó gondolatban is mélyen gyökerezik. Vélemé­nyem szerint az izraeli gazdaság problémái jórészt az abban uralkodó nem-zsidó elvek termékei.

A zsidó törvények egyik alapfeltevése, hogy min­den gazdagság Istentől ered, nem kizárólag az ember saját munkájának vagy szerencséjének eredménye. A gazdagság isteni eredete azzal a kötelezettséggel jár, hogy az üzleti viselkedés olyan mintáját kell kö­vetni, ami összhangban van az isteni akarattal és biz­tosítja, hogy a gazdagság nem az általa tiltott módon halmozódik fel. A judaizmus mint vallás, inkább a tet­tekre helyezi a hangsúlyt, és nem a hitre, ennek meg­felelően az üzleti erkölcs paraméterei is világosan meghatározott megszorításokként és kötelezettségek­ként rögzítettek.

A hálákba a lopás és rablás alapvető bűneinek tilal­mát kibővíti, és azokat az üzlettel kapcsolatos becste­lenségek széles körére alkalmazza. Például a „gneivat da’at” fogalma, ami szó szerint „a más tudásának meglopása” (hamis beállítás, megtévesztés – misrepresentati­on – a modern jogi nyelvben), egyenes származéka a lopás klasszikus tilalmának. Az áru hibáinak és hiá­nyosságainak teljes feltárására teljes mértékben az ela­dó köteles. A judaizmus kategorikusan elutasítja a „ca­veat emptor” – vigyázzon a vevő – elvét, amire a sza­badpiaci gazdaság jelentős részben alapul. A hálákha ezt az elvet a „vigyázzon az eladó” elvével helyettesíti, és rá helyezi a felfedés teljes terhét. Árúk nem létező tulajdonságainak reklámozása, hamis állítások azok komparatív előnyeiről, sőt még a dekoratív csomago­lás is, amennyiben az hamis benyomást kelt, mind jó példák a gneivat da’at fogalmára.

A Tóra azt tanítja, hogy nem szabad akadályt he­lyezni egy vak elé. A rabbik azt is vaknak tekintették, aki nem tud hozzájutni az üzleti tevékenységéhez szükséges információkhoz, vagy aki nincs tudatában annak a fizikai vagy morális kárnak, amit bizonyos ja­vak fogyasztása jelent. Az „akadály” fogalomnak az­zal a kibővítésével, amely a gazdasági viselkedésre vonatkozó normát is magában foglalja, a hálákha meg­tiltja olyan javak eladását, amelyek a fogyasztót szellemi vagy fizikai állapotára károsan hatnak. Ezt a felfogást kiegészíti még az olyan tanács tilalmával is, amely esetében azt fel nem tárt érdekkonfliktus befolyásol­hatja. Rasi Talmud kommentárjában példát is ad a gneivat da’at ezen formájára: nem szabad olyan taná­csot adni valakinek, hogy vegyen szamarat és adja el a földjét, ha ő maga éppen érdekelve van szamár eladá­sában és föld vásárlásában, hacsak fel nem tárja előbb ezt az érdekeltségét. Az „akadály elhelyezés” elvének ebből a kiterjesztéséből következik a „bennfentes üzlet­kötés” (insider trading, alapvető tőzsdei tilalom) elfo­gadhatatlansága.

Dr. Tamari érintette még a zsidó üzleti etika szá­mos kérdését: a szerződés szentségét, az adó szerepét a társadalom közösségi felelősségvállalásban, a hálák­ha tilalmát a környezet károsítására, a verseny, a profit és az árak problémáit.

Összehasonlítva a hálákhikus parancsokat a mai Iz­rael gyakorlatával, megállapította, hogy bizonyos te­rületeken az izraeli gazdaságpolitika túltett a talmudi parancsokon. így például a szabadpiaci erők eltéríté­se, valamint a társadalom rászorultabb rétegeinek nyújtott ártámogatások és az árszabályozás terén. Ugyanakkor a szerződés szentsége, valamint az adó­zás rendszere a gyakorlatban messze nem a talmudi elveket valósítja meg a mai Izraelben.

Lejegyezte 1992

Címkék:1992-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ahogy a VOSZ csinálja

Kellenek az izraeli kapcsolatok 1988-ban, még a rendszerváltás előtt, Palotás János vezetésével magánszemélyek létrehozták a Vállalko­zók Országos Szövetségét. A szervezet...

„Tanulmányozzuk a mosáv és a kibuc működését”

Hatszáz tonna kóser magyar marhahús A Mezőgazdasági Minisztériumban Takács Imrétől, a nemzet­közi kapcsolatokért felelős főosztályvezetőtől kértünk tájékozta­tást a magyar-izraeli mezőgazdasági...

Close