Történelem üvegnegatívon
Zsidó vonatkozásban is jelentős kiállításnak adott otthont decemberben a Cirkogejzír filmszínház. A tárlaton látható fotográfiák negatívjai Homonnai Nándor, makói műtermi fényképész hagyatékából kerültek elő. Szűcs Tibor fiatal fotóművész – kinek egyedüli érdeme a fotók fényképészeti feldolgozása és kiállítása – ezt írja ismertetőjében: „A kiállítás 24 ezer darab üvegnegatívból álló hagyaték keresztmetszetét mutatja be néhány képben. Ez a kiállítás nyújt először nyilvános betekintést az anyagba.”
Mielőtt Homonnai személyéről s munkásságának jelentőségéről szólnánk, következzék néhány, a hagyaték hányatott sorsát illusztráló tény és feltevés. Szűcs Tibor – szülővárosában – Makón járva talált rá az üvegnegatívokat tartalmazó ládára, a József Attila Múzeumban. A „lelet” beszállításának dátumát a „felfedező” 1953-54 körülre teszi. Ezt a feltevést támasztja alá a Magyar Ifjúság 1957. augusztus 10-i számában megjelent – Attila és Etus című -, Tóth Béla tollából származó írás is. A cikk szerint egy Hárshegyi János nevezetű fényképész 1948-ban megvásárolta Homonnai makói műtermét, a mintegy „tizenöt mázsányi” üvegnegatívval együtt. Ezen lemezek közül 1955 táján kiemelt egy addig ismeretlen (1923-as keltezésű), József Attilát és nővérét ábrázoló portrét, s – valószínűleg a többi negatívval együtt – azt a városi múzeumnak ajándékozta. A kép híressé vált, a hagyaték fennmaradó része azonban közel harminc évig porosodott Makón. Szűcs Tibor két éve foglalkozik a Homonnai-féle negatívokkal, amelyeknek keletkezési idejét 1910 és 1945/46 közé datálja. A hagyaték gondozója ez ideig megközelítően hatezer üveglemezt nézett át, ebből öt-hatszáz képet készített el. Munkájában az Ipar- művészeti Főiskola speciális nagyítógépe segíti, s a kidolgozáshoz beszerzett egy korabeli kontaktgépet is. Az eddig feldolgozott anyag számos zsidó témájú felvételt tartalmaz, ezek jelentőségéről részletesebben is szólunk.
Ki volt tehát Homonnai Nándor, s hogyan válhatott egy műtermi fényképész munkássága fotó- és irodalomtörténeti, valamint zsidó szempontból egyaránt figyelmet érdemlővé? Szűcs Tibor a képek stílusából és minőségéből arra következtet, hogy Homonnai magas szintű szakmai iskolázottsággal rendelkező igazi tehetség volt. Fényképészeti tanulmányait talán Pesten, Bécsben vagy Münchenben folytatta. Munkáinak fotográfiai értékét növeli az a tény is, hogy a hasonló negatívhagyatékok zömmel megsemmisültek, a megmaradtak pedig értéktelennek mondhatók.
Homonnai szakmai hírnevét öregbítik a magyar irodalom számos – az Espersit-ház vonzáskörébe tartozó – nagyságáról készített felvételei is. József Attilát „Makón Homonnai Nándor kapta legtöbbször lencsevégre. Talán része volt ebben annak, hogy József Attila egy osztályba járt Homonnai fiával, Homonnai Zoltánnal, aki ez időben már apja nyomdokán haladva segédkezett annak műtermében” (Fototéka: József Attila, Népművelési Propaganda Iroda, 1980).
József Attila mellett más irodalmi nevezetességek is gyakori modellként szerepeltek Homonnai kamerája előtt. Sokak által ismert az a csoportkép, mely többek között Móra Ferencet, Juhász Gyulát és Rétsi Ödönt ábrázolja. A makói Hollósy Kornélia Színház mutatta be 1926 nyarán a három szerző egy- egy egyfelvonásosát. A próbák egyik szünetében készült a felvétel. Móra Ferenc Dicsőség című írásában megemlékezik a fényképészről is: „Csakugyan ott volt, maga Homonnai uram, művésze a mesterségének…” Az anekdota szerint elkészülte után a nevezetes kép a mester kirakatát díszítette.
A róla még emlékező makóiak egybehangzó állítása szerint Homonnai Nándor zsidó származású volt. Túlélve a vészterhes időket, visszatért Makóra (ezt bizonyítja, hogy 1945 tavaszán orosz katonákat fényképezett), s tovább folytatta mesterségét. Munkássága zsidó szempontból mégis nagy jelentőséggel bír. Makón 1930-ban 2053 zsidó élt. A lakossági számaránynak megfelelően Homonnai nagy gyakorisággal fényképezett zsidó modelleket is. A róluk készített felvételek egyedülálló képet festenek egy rég letűnt világról. Homonnai fotóiról haszidok és neológok néznek vissza ránk, gyönyörű családok, fiatalok, gondtalan gyermekarcok.
A hagyaték zsidó témájú része a feltárás során minden bizonnyal egyre gyarapodni fog. Talán előkerülnek majd műtermen kívül, családi vagy liturgikus eseményekről készült felvételek is, értékes adalékul a magyarországi zsidóság történetéhez.
Címkék:1996-01