Szombat előfizetés 2017

Történelem üvegnegatívon

Írta: Lózsy Tamás - Rovat: Archívum, Képzőművészet

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Zsidó vonatkozásban is jelentős kiállításnak adott otthont de­cemberben a Cirkogejzír filmszínház. A tárlaton látható fo­tográfiák negatívjai Homonnai Nándor, makói műtermi fényképész hagyatéká­ból kerültek elő. Szűcs Tibor fiatal fotó­művész – kinek egyedüli érdeme a fotók fényképészeti feldolgozása és kiállítása – ezt írja ismertetőjében: „A kiállítás 24 ezer darab üvegnegatívból álló hagyaték keresztmetszetét mutatja be néhány képben. Ez a kiállítás nyújt először nyil­vános betekintést az anyagba.”

Mielőtt Homonnai személyéről s munkásságának jelentőségéről szól­nánk, következzék néhány, a hagyaték hányatott sorsát illusztráló tény és felte­vés. Szűcs Tibor – szülővárosában – Makón járva talált rá az üvegnegatívo­kat tartalmazó ládára, a József Attila Múzeumban. A „lelet” beszállításának dátumát a „felfedező” 1953-54 körülre teszi. Ezt a feltevést támasztja alá a Ma­gyar Ifjúság 1957. augusztus 10-i számában megjelent – Attila és Etus cí­mű -, Tóth Béla tollából származó írás is. A cikk szerint egy Hárshegyi János nevezetű fényképész 1948-ban meg­vásárolta Homonnai makói műtermét, a mintegy „tizenöt mázsányi” üvegne­gatívval együtt. Ezen lemezek közül 1955 táján kiemelt egy addig ismeret­len (1923-as keltezésű), József Attilát és nővérét ábrázoló portrét, s – valószí­nűleg a többi negatívval együtt – azt a városi múzeumnak ajándékozta. A kép híressé vált, a hagyaték fennmaradó ré­sze azonban közel harminc évig poro­sodott Makón. Szűcs Tibor két éve fog­lalkozik a Homonnai-féle negatívokkal, amelyeknek keletkezési idejét 1910 és 1945/46 közé datálja. A hagyaték gon­dozója ez ideig megközelítően hatezer üveglemezt nézett át, ebből öt-hatszáz képet készített el. Munkájában az Ipar- művészeti Főiskola speciális nagyítógé­pe segíti, s a kidolgozáshoz beszerzett egy korabeli kontaktgépet is. Az eddig feldolgozott anyag számos zsidó témá­jú felvételt tartalmaz, ezek jelentőségé­ről részletesebben is szólunk.

Ki volt tehát Homonnai Nándor, s ho­gyan válhatott egy műtermi fényképész munkássága fotó- és irodalomtörténeti, valamint zsidó szempontból egyaránt figyelmet érdemlővé? Szűcs Tibor a ké­pek stílusából és minőségéből arra kö­vetkeztet, hogy Homonnai magas szin­tű szakmai iskolázottsággal rendelkező igazi tehetség volt. Fényképészeti tanul­mányait talán Pesten, Bécsben vagy Münchenben folytatta. Munkáinak fo­tográfiai értékét növeli az a tény is, hogy a hasonló negatívhagyatékok zömmel megsemmisültek, a megmaradtak pe­dig értéktelennek mondhatók.

Homonnai szakmai hírnevét öregbítik a magyar irodalom számos – az Espersit-ház vonzáskörébe tartozó – nagysá­gáról készített felvételei is. József Attilát „Makón Homonnai Nándor kapta leg­többször lencsevégre. Talán része volt ebben annak, hogy József Attila egy osztályba járt Homonnai fiával, Homon­nai Zoltánnal, aki ez időben már apja nyomdokán haladva segédkezett annak műtermében” (Fototéka: József Attila, Népművelési Propaganda Iroda, 1980).

József Attila mellett más irodalmi ne­vezetességek is gyakori modellként sze­repeltek Homonnai kamerája előtt. So­kak által ismert az a csoportkép, mely többek között Móra Ferencet, Juhász Gyulát és Rétsi Ödönt ábrázolja. A ma­kói Hollósy Kornélia Színház mutatta be 1926 nyarán a három szerző egy- egy egyfelvonásosát. A próbák egyik szünetében készült a felvétel. Móra Fe­renc Dicsőség című írásában megemlé­kezik a fényképészről is: „Csakugyan ott volt, maga Homonnai uram, művé­sze a mesterségének…” Az anekdota szerint elkészülte után a nevezetes kép a mester kirakatát díszítette.

A róla még emlékező makóiak egybe­hangzó állítása szerint Homonnai Nán­dor zsidó származású volt. Túlélve a vészterhes időket, visszatért Makóra (ezt bizonyítja, hogy 1945 tavaszán orosz katonákat fényképezett), s to­vább folytatta mesterségét. Munkássá­ga zsidó szempontból mégis nagy je­lentőséggel bír. Makón 1930-ban 2053 zsidó élt. A lakossági számaránynak megfelelően Homonnai nagy gyakori­sággal fényképezett zsidó modelleket is. A róluk készített felvételek egyedülál­ló képet festenek egy rég letűnt világról. Homonnai fotóiról haszidok és neoló­gok néznek vissza ránk, gyönyörű csalá­dok, fiatalok, gondtalan gyermekarcok.

A hagyaték zsidó témájú része a fel­tárás során minden bizonnyal egyre gya­rapodni fog. Talán előkerülnek majd műtermen kívül, családi vagy liturgikus eseményekről készült felvételek is, ér­tékes adalékul a magyarországi zsidó­ság történetéhez.

 

Címkék:1996-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A brooklyni testvér

Az Amerikában feltört kisember „sztoriját" úgy ötven éven át előbb kávé­házakban, majd presszókban mesélték, később házibulikon. Ma már tulajdonképpen nem...

Nézz vissza haraggal?

Magyar Zsidó Szemle, 1896 Felhívás a hazai zsidósághoz A magyar zsidóság ama nagy történe­ti jelentőségű eseményt, mely ősi val­lásfelekezetünket a...

Close