A föltérképezett Sion – (Részlet a Paulus című verses regényből)

Térey János

A föltérképezett Sion

(Részlet a Paulus című verses regényből)

 

Ma szeptember, hát boldog új év

A szomszédos naptár szerint.

Hány kapatosán megtanult név!

Ki hébert is bír, rád legyint,

Tört jiddist kornyikál a verklid,

Barátnődtől szerzel be deklit

– Vagy ortodox nevén: kipát -,

S halmozol hibára hibát.

Fölülsz a templom karzatára:

Mutatkozásod is merény

Asszonynép szélvédett helyén.

Tűnés, metéletlen garázda!

Kíváncsiságodért lakolj!

Állítom: a goj blejbt a goj.

 

*

 

Ide jártak beitalozva,

Nagydiákként a cinkosok:

Dohány utcai zsinagóga,

Tiltott gyümölcs, nem birtokod,

De mikor megszólalt a sófár,

Két éber piarista sóvár

Szemmel fürkészett karzatot:

A lánykoszorú ott ragyog.

S az egész mintha gyönge színház,

Két műkedvelő sábeszét

Kikacagják a fájgelék,

A kapuban Slomó leszittyáz,

S nem gyarapszik a gyűjtemény

Rós Hássánának ünnepén.

 

*

 

Kemenszky? Külföldön. Ma Pálnak

Jut Kölcsey és Anna Frank,

Két gimnázium lánykarának

Barátja, játéka va banque,

De újabban fürgék a mustrák,

Megkaparintja teste jussát,

Ugorni készek, nedvesek

A rég érinthetetlenek…

„El kéne nyomni goloázom!”

Új év, de ős kakukktojás

És ráadásul álruhás.

Már túlesett a motozáson

És helyet foglalt a Dohány

Vészkort is látott széksorán.

 

 

Tavaszi portrét retusáltam:

Honnét ismerősek neked

Ezek a kontúrceruzával

Körülrajzolt, mélykék szemek?

Gondolkodj, álcás operátor…

„Megvan! A nő az Operából,

Az a jóféle negyvenes

Abból a rendkívül szeszes

Hajnalból. Érkezése feldob.

Úgy rémlik, vastag férje van.

Anya is?” Pál bizonytalan.

Most légy eszednél, gojiser kop!

Ez volt vadorzó nézeted:

Rangos hölgy, bár kiéhezett.

 

*

 

Ezúttal úgysem elegendő,

Ha csak a szubrutint hozod.

(Miniszterelnöki köszöntő

Csigázza a publikumot,

Ásít Lágymányos ritka szépe…)

Hogy férkőzhetnél közelébe

Félszeg vággyal, színjózanon?

Kosár ellen nincs oltalom.

„Kókler legyek, ha elszalasztom!”

Ha nem sejt benned kalibert,

Eltékozoltad a hitelt,

S padlóra küldhet a nagyasszony:

Rég volt, amikor tósztodat

Hallgatva kortyolt borokat.

 

*

 

A kisujjal rezegtetett húr

Elpattan. Szesz segítene.

A templom lépcsőháza lesz új

Találkozásuk színhelye.

Ki az, ki színvallás elé megy?

Talán a nőstény kezdeményez,

S a hím – úgymond – hagyja magát;

Felejti karzat magasát,

Mellvéd mögül kibújik úrnőd?

Nem újkeletű népszokás

A nyilvános legényfogás,

Új esztendőt indítson új flört.

– Maga is…? – Jaj, dehogy.” – Pedig

Nem szégyen az. – Az Istenit!

 

*

 

Az Istenit, csak el ne szúrjad!

Első szava eltántorít?!

Milyen vitéz, ki most begyullad?

– Hogy a Klubhoz nem tartozik,

Az sem ok a szabadkozásra. –

Ludovika élcel: – No lássa.

Magának sem térkép e táj…

Atavisztikus, ugyebár,

E vonzalom a mieinkhez?…

Ínyenc portyája? – „Meglehet.

Csak étekfogó lehetek

Maga mellett, s ha megterített,

Majd körbedongom asztalát,

Falom, amit a gazda ád.”

 

*

 

– Lassan a testtel. Nőkre leskel,

No nézd csak a kis voajőrt! –

„Már volt szerencsém végtelenszer

Végigszaladni ezt a kört…”

A nátriumlámpák narancsa!

Erzsébetvárosi piazza

E burkolt bókot tűrje meg:

„Összes sátoros ünnepek

Szakértőjét tisztelje bennem.

Citálom most, mondtam tavaly:

Eltűnt a Sátán és a Baj,

Ha sófár zeng, bevonja testem

A júdeai mínium,

S vonz asszonyi princípium.”

 

*

 

Magasztos mágnesünk a másság,

A föltérképezett Sión.

Örvend, hogy a palánkon átlát:

Így lesz Pálból naiv spion,

Bár csak asszonyi aromára

Fogékony, s folyton szabotálja

A szentélyek szabályzatát,

Bennfentesnek tudván magát,

Hadovál itt a szemtelenje!

Paulusi tücskök-bogarak:

A rendezőelv hol marad?

Egy ügynök les több célkeresztre.

Elfoglaltság, többrendbeli,

Miben elménk kedvét leli.

 

*

 

A melléklet szerkesztésében köz­reműködött Balázs Jenő.