Tanúságtevők

Írta: (-ó-y) - Rovat: Archívum, Emlékezetközösség

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Spielberg keresi a túlélőket

Háromszázezer túlélője él még a holocaustnak – véli Steve Spielberg, aki a Schindler listá­ja után nem tette félre a témát, hanem – épp ellenkezőleg – nagyszabású mun­kába fogott: videoszalagra akarja venni több tízezer túlélő személyes vallo­mását.

(800) 661 -2092 – ezen a hívószámon az új Spielberg-projekt központja je­lentkezik. A Los Angeles-i iroda tavaly júniusban nyílt meg, az év végére New Yorkban és Torontóban is munkához kezdett egy-egy, majd Washingtonban, Sydneyben és – természetesen – Izrael­ben is irodát nyitnak Spielbergék. A munka elkezdéséhez, 1994-ben, tizen­két millió dollárról gondoskodott a rendező, és mint mondta: nem hiszem, hogy gondjaink lesznek a pénz további összegyűjtésével.

Survivors of the Shoah Visual History Foundation – az „oral history” do­kumentációs központok mintájára vi­deofelvételekből létrehozandó gyűjte­mény a legközelebbi években ötven­ezer emlékező tanúságtételét veszi sza­lagra, de Spielberg merészen azt reméli, hogy az évtized végére ez a szám elér­heti a százötvenezret. Ez lesz a holo­caust legnagyobb dokumentációs gyűj­teménye a világon. Az anyagot öt mú­zeumban kívánják tárolni. Ezek a Fortunoff Video Archive for the Holocaust Testimony a Yale Egyetemen, az Egye­sült Államok Holocaust Emlékmúzeu­ma Washingtonban, a Jad Vasem Jeru­zsálemben, a Living Memorial to the Holocaust Museum of Jewish Heritage New Yorkban és a Simon Wiesenthal Központ Los Angelesben.

Az emlékezők elbeszélését tartal­mazó szalagokat katalogizálják; a számítógépes nyilvántartásban az egyes túlélőkkel kapcsolatos térképek, dokumentumok és fényképek is benne lesznek. Ha valaki arra kíváncsi majd, mi történt a zsidókkal egy bizonyos városban, kik kerültek onnan Ausch­witzba és kik maradtak életben, elég lesz, ha egy-két kulcsszót ad a gépnek és megtudhatja. De a megfelelő kóddal arról is informál a számítógép, hogy ebben vagy abban a lágerben hogyan aludtak, mit ettek, vagy éppen miféle latrinát használhattak az emberek.

A megfelelő minőségű interjúanyag összegyűjtése nem csekély feladat.

Márpedig az archívum annyira lesz használható, amennyire az interjú ké­szítői jól végzik a munkájukat. Ezeket az önként jelentkezők közül toboroz­zák. Sok közöttük a jogász, a pszichiá­ter, a rabbi, a tanár és az egyetemista (a díjazásuk ötven dollár „ülésenként”). Húszórás tanfolyamon készítik fel őket, különös tekintettel a kérdezés techni­kájára.

Ha az interjúvoló nem elég érzékeny vagy éppen félszeg és ügyetlen, ennek az interjú minősége láthatja kárát. Az sem mindig jó, ha a kérdező túl sokat tud a témáról, és ezért nem elég kíváncsi. Olyan emberekre van szük­ség, akikben őszinte érdeklődés él, emellett hagyják beszélni az emlékezőt.

A túlélők legtöbbje lelkileg sérült – mondja Milie Stern, Spielberg egyik önkéntes munkatársa -, de még a gyer­mekeik, sőt unokáik is gyakran azok. Mrs. Stern, aki a vészkorszakot gyermekként, Hollandiában rejtőzködve élte át, úgy tapasztalta: könnyebben nyilatkoznak meg neki, ha elmondja, hogy maga is a túlélők egyike. Néme­lyek egyáltalán nem akarnak beszélni az átéltekről.

Pedig mi vagyunk az utolsók, a mi nemzedékünk után nem marad több túl­élő. Sokan ezért most szánják rá ma­gukat, hogy elmondják a történteket. Azelőtt nem beszéltek róla. Nagyon fáj­dalmas ez.

 

Címkék:1995-05

A Német Püspöki Konferencia nyilatkozata

A NÉMET PÜSPÖKÖK fóru­ma nyilatkozatában beismerte, hogy a katolikus egyházat „megosztott felelősség” terheli a Hitler alatti antiszemitizmusért. A püspökök sajnálták,...

Zsidó származású lengyelek – csak nem tudnak róla?

AZ AMERIKAI Anti Defamation League (az egyik legnagyobb, antiszemitizmus ellen küzdő zsidó polgárjogi szervezet) vezetőjének Abraham Foxmannak állítása szerint a...

Close