Szombat előfizetés 2017

Számszaki jelentés – Szociológiai felmérés a magyarországi zsidóságról

Írta: Kovács András - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Számszaki jelentésStatisztika a magyarországi zsidóságról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetében működő Ki­sebbségkutató Intézet 1999 márciu­sa és novembere között kérdőíves szociológiai felmérést végzett a mai magyarországi zsidóságról. A Ko­vács András szociológus által koor­dinált kutatás során 2015 interjú ké­szült. A begyűjtött roppant mennyi­ségű anyag feldolgozása várhatóan a nyáron fejeződik be. A kutatók addig is gyorsjelentésben foglalták össze az egyszerűbben levonható követ­keztetéseket. Az alábbiakban néhány kiemelt rész olvasható a gyorsjelen­tésből, mellette pedig a kutatásveze­tővel készült interjút közöljük.

A minta

A zsidóság azok közé a társadalmi csoportok közé tartozik Magyarorszá­gon, amelyekről nem áll rendelkezésre egységes nyilvántartás. Ez az ún. repre­zentatív minta kialakításának legna­gyobb akadálya. Reprezentatív minta vételét azonban az a tény is nehezíti, hogy a jelentős méretű asszimiláció és keveredés következtében az objektív kategorizálás – annak eldöntése, hogy ki zsidó – sem egyszerű feladat. Emel­lett az antiszemitizmus történeti tapasz­talatai és az ebből eredő félelmek egy bizonyára nem jelentéktelen méretű csoportot ma is visszatartanak a vallási­-etnikai azonosság nyílt vállalásától… Összességében véve… azt valószínűsít­hetjük, hogy mintánkban a zsidóság­hoz jobban kötődő, erősebb zsidó identitással rendelkező csoportok je­lentősen, a magas társadalmi státusú csoportok pedig valamelyest nagyobb arányban szerepelnek, mint a teljes vizsgált népességben…

Demográfiai adatok

…A családi állapot szerinti összetétel több sajátosságot tartalmaz.

A magyarországi teljes népességhez viszonyítva a zsidó népességen belül alacsonyabb a házasok, és magasabb az elváltak és özvegyek aránya. Az utóbbiak nagy száma a zsidó népessé­gen belül a magas életkornak, főként az idős nők viszonylag magas számával hozható összefüggésbe.

A nemek szerinti adatok az özvegyek arányának különbsége mellett az elvál­tak arányának jelentős eltérésére hív­ják fel a figyelmet: a házas/elvált arány jelentősen különbözik a férfiak és a nők között. Az elváltak aránya – ahogy a táblából is kitűnik – főként a nők kö­zött magas. Elsősorban itt haladja meg ez az arány a magyarországi népessé­gen belüli adatot… A férfiak körében gyakoribb a nem zsidó partnerrel törté­nő házasságkötés. Az is megállapítha­tó, hogy az elvált férfiak között maga­sabb az újraházasodási arány…

E kérdéskörben a további behatóbb elemzések azért is indokoltak, mivel a családi állapotról szóló adatok sok tekin­tetben ellentmondanak a zsidó népesség „családközpontúságáról” elterjedt sztereo­típiáknak (amit egyébként a jelen vizsgá­latnak az önsztereotípiákra vonatkozó kérdésblokkja is megerősíteni látszik). Úgy tűnik, a fiatalabb népesség esetében – a globális tendenciákkal egybecsengő­en – a fent leírt tendenciák még erőseb­ben érvényesülnek: felfelé tolódik el a há­zasságkötések időpontja, és növekszik az élettársi közösségben élők aránya. A 30 év alattiaknál az utóbbi már jelentősen meg is haladja a házasságban élőkét

Mindez a gyerekvállalással, az átlagos gyermekszám kérdésével is összefügg. Egészében az figyelhető meg, hogy a gyermekszám a zsidó népességben ha­sonlóan alacsony, mint a magyarországi népesség egészében: a minta tagjainak átlagos gyerekszáma 1,2. A minta tagjai között 29 százalék a gyerektelenek, 30 százalék az egy-, 31 százalék a két-, és csak 7 százalék a három- vagy többgye­rekesek aránya… Megfigyelhető az egy­általán nem magától értetődő tény, hogy kb. 40 éves kor fölött a férfiak gye­rekszáma számottevően magasabb, mint a nőké. (A magyarországi teljes né­pesség hasonló adatai között például nem találkoztunk hasonló jelenséggel.)

A népesség térbeli, szociális és kulturális jellemzői

A magyarországi zsidó népesség ta­lán legszembetűnőbb jellegzetessége nagyfokú térbeli koncentrációja: a po­puláció közel 90 százaléka összponto­sul a fővárosban. Érdekes ezt egybevet­ni a korábbi generációkról nyert ada­tokkal, illetve a minta tagjainak születé­si adataival. (2. táblázat)

Látható, hogy a jelenlegi zsidó popu­láció nagyobb részének felmenői (nagy­apai szintig) még vidékről származnak. (Ennél – ahogy a korabeli statisztikák is tanúsítják – jóval nagyobb volt a vidéki zsidóság aránya, hiszen az üldöztetések következményei sokkal súlyosabban érintették a vidéken élő népességet, mint a budapestit.) A nagyfokú koncent­ráció a közbülső generáció életútja so­rán, lényegében az elmúlt ötven évben mehetett végbe. A fővárosba áramlás a jelenlegi generáció életében is folytató­dott, amit a születési és a jelenlegi lakó­helyi adatok egybevetése is tükröz.

Ez a nagyfokú területi koncentráció a fővároson belül is érvényesül. Az ada­tok szerint a minta budapesti tagjainak közel egyharmada a XIII. és a 11. kerü­letben lakik, s ezek mellett elég jelen­tős az V., VII., XI. és XIV. kerület része­sedése is. A hagyományos „gettóöve­zet” részesedése összességében ma már inkább átlagosnak mondható…

Az iskolai végzettség és foglalkozási összetétel tekintetében is sajátos kép rajzolódik ki már a legáltalánosabb ada­tok alapján. Tekintsük át először az isko­lázottsági adatokat, az alapmegoszlás mellett a viszonylag éles választóvonalat képező aktív-inaktív tagolódás szerint. (3. táblázat)

Az adatok egyrészt a populáció igen magas iskolázottságát, másrészt az isko­lázottság fokának időben növekvő ten­denciáját mutatják. Jól érzékelhető, hogy már a mai inaktív népesség iskolá­zottsága is magas volt, a diplomások ará­nya megközelítette a kétötödöt, és ez számottevően tovább emelkedett. A mai aktív népesség körében már a kétharma­dot is meghaladja a diplomások aránya. Ezzel egyidejűleg az alacsony képzettsé­gi szintek erősen összezsugorodtak.

Mindez természetesen jelentősen be­folyásolja a foglalkozással, munkavi­szonnyal kapcsolatos jellemzőket, a foglalkozási hierarchiában való elhe­lyezkedést.

A népesség átlagos életkorát tekintve viszonylag magas az aktív népesség részaránya. A munkanélküliek hányada mindössze 1 százalék. Az inaktív népes­ség dominanciája magasabb életkorban kezdődik, mint a magyarországi teljes népességen belül. Viszonylag alacsony a jelenlegi nyugdíjkorhatár előtt inaktív­vá válók aránya. Az inaktív népesség je­lentős csoportja a felsőoktatási intéz­mények hallgatói – főként egyetemen tanulók – közül kerül ki (a teljes mintá­ban 9 százalékot tesznek ki).

A foglalkozás szerinti összetétel is a magas képzettségi szintet jelzi. Az alap­adatok mellett itt is az aktivitás szerinti megoszlást mutatjuk be. (4. táblázat)

A magas státusú foglalkozási csopor­tok dominanciája a teljes mintában is szembetűnő, és még inkább így van ez a fiatalabb népesség körében. A vezető állásúak, értelmiségiek és az önállók részaránya a populáció egészében eléri a 70 százalékot, az aktív népességen belül a 80 százalékot is. A jelenleg ak­tív korosztályokon belül főleg az ala­csonyabb szintű irodai dolgozók, alkal­mazottak részaránya csökkent, az ön­állóké, vállalkozóké jelentősen emelke­dett az előző generációhoz viszonyítva. Míg ez utóbbi tendencia a zsidó népes­ség korábbi foglalkoztatási hagyomá­nyaihoz való visszatéréseként is értel­mezhető, az ágazati megoszlásról ren­delkezésre álló adatok módosult szer­kezetről tanúskodnak. Míg az inaktívak között még a kereskedelem volt az egyik legfontosabb foglalkozási terület, a fiatalabb nemzedéken belül ennek szerepe jóval kisebb, és az üzleti, sze­mélyi szolgáltatások, illetve a kulturális szféra vette át a vezető helyet. A hagyo­mányos termelő ágazatok, ezen belül az ipar szerepe is erősen visszaszorult az aktív népességben az inaktívak egy­kori foglalkozási struktúrájához képest.

A jövedelmi és anyagi helyzetről va­ló adatok ugyancsak a népesség magas státusszintjét jelzik. Ami az egyes foglal­kozási csoportokat illeti, az aktívak közt a rangsor élén a vezető állásúak állnak net­tó 184 ezer forintos átlaggal, ezt az önál­lók, majd a beosztott értelmiségiek köve­tik 149, illetve 113 ezer forinttal. (Meg kell jegyezni, hogy különösen az aktív né­pességen belül jelentős volt azok aranya, akik nem kívántak nyilatkozni jövedel­mükről. Az összes megkérdezett 20 szá­zaléka hárította el a személyes keresetre vonatkozó kérdést, ezen belül az aktívak közül 27 százalék. Különösen az önállók és a vezetők közt volt gyakori a válasz­megtagadás 40, illetve 30 százalékkal. Az anyagi helyzetről rendelkezésre álló to­vábbi adatok azt jelzik, hogy inkább a na­gyobb jövedelemmel rendelkezők közt volt magas a válaszmegtagadók aránya.)

Vallási és származási háttér

A vallási-származási háttér vizsgálata objektíve a témakör legnehezebb kérdései közé tartozik. Több körülmény is nehezíti a valósághű leírást. A zsidó­ – nem zsidó háttér vizsgálatában elvben több generációra kellene visszanyúlni. A ma élő generációk azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő informáci­óval a felmenőkről… Gondot okoz az a körülmény is, hogy sokszor megfelelő információk birtokában sem egyértel­mű a felmenők kategorizálása, mivel – az identitás változása, esetleg kitérés következtében – a származási és a fele­kezeti hovatartozás nem esik egybe…

E tényezők egy részét a vizsgálat kényszerűen leegyszerűsítve kezeli, mi­vel el kellett fogadnunk bizonyos komp­romisszumokat… Így például a felme­nők vallási-felekezeti hovatartozását csak a nagyszülőkig regisztráltuk… A vallási-származási homogenitás indexét a négy nagyszülőre vonatkozó mutatók alapján alakítottuk ki. A „homogén” csoportba soroltuk azokat a válaszadó­kat, akiknek mind a négy nagyszülője akár származási, akár vallási szempont­ból zsidónak minősült a megkérdezet­tek szerint. A „részben homogén” cso­portba azok kerültek, akiknél a négy kö­zül az egyik nagyszülő nem volt zsidó (egyik szempontból sem). Végül a „ve­gyes származásúak” azokat foglalják magukba, akiknek legfeljebb két nagy­szülőjük minősült zsidónak. Az így ki- alakított index alapján a következő táb­lázat a teljes minta és az egyes korcso­portok adatait mutatja be. (5. táblázat)

Mint a tábla mutatja, a népesség kö­zel háromnegyede tartozik a „homo­gén” csoporthoz. Az idősebb korosztá­lyokban ez az arány azonban számotte­vően magasabb, a fiatalabb korosztá­lyokban viszont – főleg 50 évtől lefelé – már lényegesen alacsonyabb. 35 évtől lefelé lényegében azonos a teljesen vagy részben homogén és a vegyes származásúak aránya. A további ada­tok azt mutatják, hogy ez a keveredési tendencia a legfiatalabb korcsoport fe­lé haladva már nem erősödött.

A házasodási egyneműség, a homogámia megközelítésére részben a szülői és a jelenlegi generáció, részben az utób­bin belül az egyes korcsoportok össze­hasonlításával is lehetőség nyílik. Mivel a férfiak és a nők házasodási gyakorlata különböző lehet, a következő táblázat a generációk és a korcsoportok összeha­sonlítása mellett a nemek szerinti adato­kat is tartalmazza. (6. táblázat)

A legszembetűnőbb adat, hogy a szü­lői generációban lényegesen magasabb szintű volt a házasodási homogámia, mint a jelenlegiben… A változások ér­telmezésekor természetesen nem hagy­hatók figyelmen kívül a történeti-de­mográfiai összefüggések, a magyaror­szági zsidó népesség jelentős vesztesé­gei a holokauszt, majd az emigrációs hullámok következtében, melyek a homogám házasodás környezeti esélyeit (az ilyen párok véletlenszerű találkozá­sának valószínűségét) nagyságrendnyivel csökkentették…

A nemek szerinti egybevetés további lényeges különbséget jelez…, ami ki­sebb mértékben már az apák és anyák generációjára is jellemző. A mai gene­rációban a férfiak közt lényegesen ala­csonyabb szintű a homogámia, mint a nők között…

Vallási-kulturális aktivitás

A zsidó szocializáció egyik lényeges forrása az általános vagy magasabb szintű felekezeti vagy világi zsidó okta­tásban, a hittantanulásban való részvé­tel. Hasonló szerepet tölthet be a zsidó ifjúsági szervezetekben folyó „informá­lis oktatás”. A kérdőív egyik kérdéscso­portja az ilyen oktatási formákban való részvétel felmérésére irányult. Az ada­tokat a következő táblázat ezúttal a teljes mintára és az egyes életkori csoportokra vonatkozóan adja meg. (7. táblázat)

A szóban forgó vonatkozásokban – nyilvánvalóan a történeti törésvonalak­kal összefüggésben – különösen élesek a korosztályok közti különbségek. Mar­kánsan rajzolódik ki az a – kb. 1935 és 1965 közt született korosztályok által jelzett – három évtized, amelyben a hit­tan és a vallási nevelés gyakorlatilag minden formája háttérbe volt szorítva. A legfiatalabb korcsoportban azonban a zsidó kultúra felé fordulás jelei figyelhe­tők meg. Erősen megnövekedett körükben a hittant tanulók, a zsidó középis­kolába járók és a zsidó ifjúsági szerve­zetek tagjainak aránya. Ezek a tendenci­ák még akkor is figyelemre méltók, ha tekintetbe vesszük…, hogy a mintába került fiatalok között minden bizonnyal felülreprezentált a zsidósághoz kötő­dők, illetve „visszatérők” csoportja…

A fentiek után még érdekesebb lehet a kérdés: mennyiben jutnak kifejezésre ezek a generációs jellegzetességek a családi vallási-kulturális miliőről rendel­kezésre álló adatokban. E témáról a kérdőív egyebek közt egy olyan kérdés­sorozatot tartalmazott, amely a vallási­-kulturális hagyomány egyes elemeinek előfordulását vizsgálta részben a szülői családban, részben a megkérdezettek saját családjában… (8. táblázat)

A gyerekkori (szülői) és a jelenlegi családi minták egybevetése pregnánsan mutatja a zsidó vallási-kulturális minták visszaszorulását Magyarországon az el­múlt fél évszázad során. (Bár bizonyos hagyományok – pl. a zsidó temetkezés – teljes eltűnéséről még így sem beszélhe­tünk.) Ugyanakkor a táblázat jobboldali fele, a szóban forgó összevetés korcso­portonkénti megjelenítése árnyaltabb kép kialakítását is lehetővé teszi. Ezek szerint a szekularizációs folyamatok a legerőteljesebben a mai idősebb kor­osztályokban mentek végbe, ahol külö­nösen éles a szakadék a gyerekkori és a jelenlegi család gyakorlata között. A mai középkorosztályokban – kb. 40 évestől 65 éves korig – már a gyerek­korban is jól látható az erodálódási ten­dencia, amihez képest a saját életpálya során már mérsékelt a változás. Ezek azok a korosztályok, amelyek már a szülői családban kevés vallási hagyo­mánnyal találkoztak, és a vallási-kultu­rális megújulás korszakát is olyan kor­ban érték meg, amikor az emberek már kevéssé nyitottak az ilyen változások iránt. A legfiatalabb korosztályokban ugyanakkor jól látszanak a tradíciókhoz való visszatérés bizonyos jelei: a vallási­-kulturális hagyomány legtöbb eleme mind a gyerekkori családhoz, mind az idősebb korcsoportok gyakorlatához képest magasabb arányban fordul elő…

Szembetűnő, hogy a vizsgált populá­ció a magyarországi népesség más vallá­si csoportjaihoz képest jóval kevésbé vallásos, illetve templomba járó. Míg a zsidó megkérdezettek kb. fele tekinti magát (akár a szó igen tág értelmében) vallásosnak, a hasonló arány főleg a katolikusok, de a reformátusok, sőt az evangélikusok között is magasabb (70 százalék körül mozog). Mint az adatok­ból kitűnik, igen magas – közel kéthar­mados – azok aránya, akik a nagyobb vallási ünnepek alkalmával sem látogat­ják a zsinagógákat. Ami a generációs kü­lönbségeket és a jelenlegi újabb fejlemé­nyek jeleit illeti, a szekularizációt és en­nek a legfiatalabb korcsoportoknál mu­tatkozó megtörését illetően a fentiekhez hasonló tendenciák figyelhetők meg.

A kutatás egy kérdéssorozata megkí­sérelte áttekinteni a ma már jelentős számú zsidó vallási, társadalmi és kultu­rális szervezetben való részvétel fokát, az ilyen jellegű intézmények, progra­mok látogatottságát. A vizsgálat adatai szerint a népesség nagyobb része első­sorban a kulturális intézményeken ke­resztül kapcsolódik a zsidó közösség­hez. A megkérdezettek több mint 60 százaléka jelezte, hogy a szóban forgó rendezvények valamelyikén gyakrabban vagy ritkábban meg szokott fordulni. A zsinagógában tartott koncertek, a klezmer zenei rendezvények és a Bálint Kö­zösségi Ház programjai egyaránt a né­pesség kb. 10 százalékát vonzzák gyak­rabban és további mintegy 30 százalé­kát ritkábban. A Goldmark terem rendezvényeinek látogatottsága mérsékel­tebb (3 illetve 22 százalék). Míg az utób­bi intézmény inkább az idősebb korcso­portok tagjai, a Bálint Közösségi Ház a fiatalabbak közt népszerűbb.

A vallási-társadalmi szervezetekben való részvétel a fentihez képest sző­kébb körre jellemző. A válaszadók 39 százaléka mondta, hogy tagja valami­lyen zsidó szervezetnek vagy részt vesz annak tevékenységében. A legtöbben… a Hitközségben való tagságról nyilatkoz­tak (ezen belül 2 százalék jelezte, hogy tisztséggel is rendelkezik), míg a rákö­vetkező nyitott kérdésben a megkérde­zettek 20 százaléka említett további val­lási-társadalmi szervezetet (ezen belül 7 százalék kapcsolódik mind az előbbi­hez, mind az utóbbiak valamelyikéhez). A legtöbben (12 százalékban) a Mazsike programjaiban való részvételről számol­tak be. Még megemlítendő (2 százalé­kos aránnyal) a Zsidó Fiatalok Magyar országi Egyesülete (UJS), és (1 százalék körüli előfordulással) a Habonim Dror, a B’nai B’ríth, a Szim Salom és a Magyar-Izraeli Baráti Társaság.

Megfigyelhető, hogy a kulturális és a vallási-társadalmi szervezetekhez való kapcsolódás egyfajta kumulativitást mu­tat: a vallási-társadalmi szervezetek részt­vevői több-kevesebb intenzitással több­nyire kulturálisan is aktívak, míg fordítva ugyanez nem mondható el. Az aktivitás e lépcsőzetes felépítése alapján indexet alakítottunk ki a szervezeti részvételről, amelynek fokozatai: 1. távolmaradás mindenfajta (kulturális vagy vallási-társa­dalmi) szervezet tevékenységétől; 2. kul­turális szálon való laza kapcsolódás (va­lamelyik kulturális rendezvénytípus időn­kénti látogatása); 3. kulturális szálon va­ló intenzív részvétel (még vallási-társa­dalmi részvétel nélkül); 4. vallási-társa­dalmi szervezetben való részvétel (a kulturális rendezvények intenzív igénybevé­tele nélkül); 5. több szálon való integrált­ság (mind vallási-társadalmi, mind inten­zív kulturális részvétel). A következő táb­lázat az e típusok közti megoszlást mu­tatja be a teljes mintában, illetve az elő­zőekben leírt vallási-származási csopor­tokban. (9. táblázat)

A minta tagjainak valamivel több, mint egynegyede mutat gyakorlatilag teljes ér­dektelenséget a Magyarországon meglé­vő zsidó szervezetek és kulturális intéz­mények iránt. További egynegyed laza szálon kapcsolódik: időnként részt vesz valamilyen kulturális rendezvényen. A vizsgált népességnek valamivel keve­sebb, mint felére jellemző a komolyabb aktivitás. E típusokon belül már inkább a vallási-társadalmi szervezetekhez való kapcsolódás dominál. A több szálon is integráltak aránya valamivel magasabb, mint tíz százalék.

1. táblázat A teljes minta családi állapota és a csoportok nemek szerinti alakulása (százalékban)
  Teljes

minta

Férfi
Nőtlen, hajadon 18 20 17
Házas 46 56 37
Élettárssal élő 7 8 6
Elvált 12 7 17
Özvegy 16 9 23
Összesen 100 100 100

2. táblázat A teljes minta és a felmenők településtípus szerinti elhelyezkedése (százalékban)
  Nagyapa

(legtartósabb)

lakóhelye

Apa

(legtartósabb)

lakóhelye

Saját

születési

helye

Saját

jelenlegi

lakóhelye

Budapest 40 71 70 88
Vidéki város 29 19 20 11
Község 15 7 7 2
Külföld* 7 3 4
Összesen 100 100 100 100
* A felmenők esetében megjelenő „külföld” országrészekre vonatkozik. kategória döntően az elcsatolt

3. táblázat A teljes minta, illetve az aktív és inaktív népesség iskolázottság szerinti megoszlása (százalékban)

  Teljes minta* Aktív Inaktív
Max. 8 általános 3 1 22
Szakmunkásképző 5 3 6
Középiskola 29 30 28
Főiskolai diploma 19 22 16
Egyetemi diploma 37 46 22
Összesen 100 100 100

* A táblázat adatainál a bizonytalan iskolázottsági státusú tanulókat, többségükben egyetemi hallgatókat nem vettük figyelembe (a tanulók a populáció 9 százalékát teszik ki).

4. táblázat A teljes minta, illetve az aktív és inaktív népesség foglalkozás szerinti megoszlása százalékban)

  Teljes minta* Aktív Inaktív
Vezető állású 26 25 27
Beosztott értelmiségi 29 32 25
Önálló, vállalkozó 16 25 6
Egyéb szellemi 21 14 29
Szakmunkás 6 4 9
Egyéb fizikai 2 1 4
Összesen 100 100 100

*A táblázat adatainál a bizonytalan iskolázottsági státusú tanulókat, többségükben egyetemi hallgatókat nem vettük figyelembe (a tanulók a populáció 9 százalékát teszik ki).

5. táblázat Vallási-származási homogenitás a teljes mintában és korcsoportok szerint (százalékban)

  Teljes

minta

18-25

év

26-35

év

36-45

év

46-55

év

56-65

év

66-75

év

75 év fölött
Homogén 72 40 39 56 79 84 88 89
Részben homogén 6 11 13 10 5 5 1 3
Vegyes származás 22 50 48 34 15 11 11 8
Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100

6. táblázat Házasodási homogámia a szülői generációban, a kérdezettek közt (amennyiben házasok), valamint a homogámia nemek és korcsoportok szerinti alakulása (százalékban)

   
  Szülői

család

Kérdezett Férfi Nő 18-25

év

26-35

év

36-45

év

46-55

év

56-65

év

66-75

év

75 év fölött
Homogám 79 51 44 58 48 37 44 48 44 51 70
Nem homogám 21 49 56 42 52 63 56 52 56 49 30
Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

7. táblázat A zsidó oktatásban és ifjúsági szervezetekben való részvétel egyes mutatói a teljes mintában és az egyes korcsoportokban (százalékban)

  Teljes

minta

18-25

év

26-35

év

36-45

év

46-55

év

56-65

év

66-75

év

75 év fölött
Hittantanulás 55 50 21 18 28 62 90 92
Zsidó általános (elemi) iskola 20 10 3 4 2 29 40 36
Zsidó középiskola 12 30 5 5 2 7 22 13
A héber ábécé „jó” ismerete 23 39 31 16 16 14 24 27
Zsidó ifjúsági szervezetbeli tagság 18 42 20 7 3 13 25 19

8. táblázat Vallási-kulturális hagyományok a gyerekkori és a jelenlegi saját családban, a teljes mintában és az egyes életkori csoportokban (százalékban)

  Teljes

minta

18-25

év

26-35

év

36-45

év

46-55

év

56-65

év

66-75

év

75 év fölött
  gy-* .!•** gy- j- gy- ,i- gy- j- gy- .i- gy- .i- gy- j- gy- j-
A szombat megtartása 30 14 8 11 6 18 n 14 20 14 38 10 49 14 58 19
Böjt Jóm Kippur idején 52 34 33 44 14 34 23 33 41 38 60 26 80 27 84 40
A széder megtartása 41 29 24 37 13 35 20 34 33 35 46 24 61 21 49 24
Kóser étkezés 20 8 5 13 6 14 10 9 13 8 19 5 32 3 42 10
Sólet főzése 59 38 44 50 40 31 50 38 57 43 64 38 73 34 77 35
Mezüze 37 21 25 31 13 26 17 25 24 26 37 11 59 13 66 22
Fiúknál a bár micva megtartása 36 15 20 25 10 12 16 17 21 16 37 11 59 13 69 16
Zsidó temetkezés 64 44 58 51 46 41 58 44 59 50 68 34 79 40 80 45
A fiúgyermekek körülmetélése 41 17 21 23 13 18 19 17 29 12 47 13 65 15 72 22
A hanuka megtartása 43 32 27 39 13 41 22 38 33 36 47 26 67 23 69 28

* gyerekkori család ** jelenlegi család

9. táblázat A zsidó vallási-társadalmi szervezetekben és kulturális intézmé­nyekben való aktivitás (százalékban)

Teljes

minta

Távolmaradók 29

Kulturális szalon

laza kapcsolódás 26

Kulturális szálon

intenzív részvétel 7

 

Vallási-társadalmi

szervezetben való részvétel 27

Vallási-társadalmi és kulturális szálon is integráltak 12

Címkék:2000-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

“Az emberek hajlamosak konform válaszokat adni” – interjú Kovács Andrással, a kutatás vezetőjével

„Az emberek hajlamosak konform válaszokat adni”Interjú Kovács Andrással, a kutatás vezetőjével Kovács András szociológus, a magyar zsidóság háború utáni társadalomtörténe­tének...

Kárpótlási fejlemények

Kárpótlási fejlemények Alvó biztosítások Február 16-án tartott sajtótájékoztatót Budapesten a „Holocaustkorszak Biztosítá­si Igényeinek nemzetközi Bizottsága" (ICHEIC) nevű szervezet alelnöke, Geoffrey...

Close