Számszaki jelentés – Szociológiai felmérés a magyarországi zsidóságról

Írta: Kovács András - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Számszaki jelentés

Statisztika a magyarországi zsidóságról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetében működő Ki­sebbségkutató Intézet 1999 márciu­sa és novembere között kérdőíves szociológiai felmérést végzett a mai magyarországi zsidóságról. A Ko­vács András szociológus által koor­dinált kutatás során 2015 interjú ké­szült. A begyűjtött roppant mennyi­ségű anyag feldolgozása várhatóan a nyáron fejeződik be. A kutatók addig is gyorsjelentésben foglalták össze az egyszerűbben levonható követ­keztetéseket. Az alábbiakban néhány kiemelt rész olvasható a gyorsjelen­tésből, mellette pedig a kutatásveze­tővel készült interjút közöljük.

A minta

A zsidóság azok közé a társadalmi csoportok közé tartozik Magyarorszá­gon, amelyekről nem áll rendelkezésre egységes nyilvántartás. Ez az ún. repre­zentatív minta kialakításának legna­gyobb akadálya. Reprezentatív minta vételét azonban az a tény is nehezíti, hogy a jelentős méretű asszimiláció és keveredés következtében az objektív kategorizálás – annak eldöntése, hogy ki zsidó – sem egyszerű feladat. Emel­lett az antiszemitizmus történeti tapasz­talatai és az ebből eredő félelmek egy bizonyára nem jelentéktelen méretű csoportot ma is visszatartanak a vallási­-etnikai azonosság nyílt vállalásától… Összességében véve… azt valószínűsít­hetjük, hogy mintánkban a zsidóság­hoz jobban kötődő, erősebb zsidó identitással rendelkező csoportok je­lentősen, a magas társadalmi státusú csoportok pedig valamelyest nagyobb arányban szerepelnek, mint a teljes vizsgált népességben…

Demográfiai adatok

…A családi állapot szerinti összetétel több sajátosságot tartalmaz.

A magyarországi teljes népességhez viszonyítva a zsidó népességen belül alacsonyabb a házasok, és magasabb az elváltak és özvegyek aránya. Az utóbbiak nagy száma a zsidó népessé­gen belül a magas életkornak, főként az idős nők viszonylag magas számával hozható összefüggésbe.

A nemek szerinti adatok az özvegyek arányának különbsége mellett az elvál­tak arányának jelentős eltérésére hív­ják fel a figyelmet: a házas/elvált arány jelentősen különbözik a férfiak és a nők között. Az elváltak aránya – ahogy a táblából is kitűnik – főként a nők kö­zött magas. Elsősorban itt haladja meg ez az arány a magyarországi népessé­gen belüli adatot… A férfiak körében gyakoribb a nem zsidó partnerrel törté­nő házasságkötés. Az is megállapítha­tó, hogy az elvált férfiak között maga­sabb az újraházasodási arány…

E kérdéskörben a további behatóbb elemzések azért is indokoltak, mivel a családi állapotról szóló adatok sok tekin­tetben ellentmondanak a zsidó népesség „családközpontúságáról” elterjedt sztereo­típiáknak (amit egyébként a jelen vizsgá­latnak az önsztereotípiákra vonatkozó kérdésblokkja is megerősíteni látszik). Úgy tűnik, a fiatalabb népesség esetében – a globális tendenciákkal egybecsengő­en – a fent leírt tendenciák még erőseb­ben érvényesülnek: felfelé tolódik el a há­zasságkötések időpontja, és növekszik az élettársi közösségben élők aránya. A 30 év alattiaknál az utóbbi már jelentősen meg is haladja a házasságban élőkét

Mindez a gyerekvállalással, az átlagos gyermekszám kérdésével is összefügg. Egészében az figyelhető meg, hogy a gyermekszám a zsidó népességben ha­sonlóan alacsony, mint a magyarországi népesség egészében: a minta tagjainak átlagos gyerekszáma 1,2. A minta tagjai között 29 százalék a gyerektelenek, 30 százalék az egy-, 31 százalék a két-, és csak 7 százalék a három- vagy többgye­rekesek aránya… Megfigyelhető az egy­általán nem magától értetődő tény, hogy kb. 40 éves kor fölött a férfiak gye­rekszáma számottevően magasabb, mint a nőké. (A magyarországi teljes né­pesség hasonló adatai között például nem találkoztunk hasonló jelenséggel.)

A népesség térbeli, szociális és kulturális jellemzői

A magyarországi zsidó népesség ta­lán legszembetűnőbb jellegzetessége nagyfokú térbeli koncentrációja: a po­puláció közel 90 százaléka összponto­sul a fővárosban. Érdekes ezt egybevet­ni a korábbi generációkról nyert ada­tokkal, illetve a minta tagjainak születé­si adataival. (2. táblázat)

Látható, hogy a jelenlegi zsidó popu­láció nagyobb részének felmenői (nagy­apai szintig) még vidékről származnak. (Ennél – ahogy a korabeli statisztikák is tanúsítják – jóval nagyobb volt a vidéki zsidóság aránya, hiszen az üldöztetések következményei sokkal súlyosabban érintették a vidéken élő népességet, mint a budapestit.) A nagyfokú koncent­ráció a közbülső generáció életútja so­rán, lényegében az elmúlt ötven évben mehetett végbe. A fővárosba áramlás a jelenlegi generáció életében is folytató­dott, amit a születési és a jelenlegi lakó­helyi adatok egybevetése is tükröz.

Ez a nagyfokú területi koncentráció a fővároson belül is érvényesül. Az ada­tok szerint a minta budapesti tagjainak közel egyharmada a XIII. és a 11. kerü­letben lakik, s ezek mellett elég jelen­tős az V., VII., XI. és XIV. kerület része­sedése is. A hagyományos „gettóöve­zet” részesedése összességében ma már inkább átlagosnak mondható…

Az iskolai végzettség és foglalkozási összetétel tekintetében is sajátos kép rajzolódik ki már a legáltalánosabb ada­tok alapján. Tekintsük át először az isko­lázottsági adatokat, az alapmegoszlás mellett a viszonylag éles választóvonalat képező aktív-inaktív tagolódás szerint. (3. táblázat)

Az adatok egyrészt a populáció igen magas iskolázottságát, másrészt az isko­lázottság fokának időben növekvő ten­denciáját mutatják. Jól érzékelhető, hogy már a mai inaktív népesség iskolá­zottsága is magas volt, a diplomások ará­nya megközelítette a kétötödöt, és ez számottevően tovább emelkedett. A mai aktív népesség körében már a kétharma­dot is meghaladja a diplomások aránya. Ezzel egyidejűleg az alacsony képzettsé­gi szintek erősen összezsugorodtak.

Mindez természetesen jelentősen be­folyásolja a foglalkozással, munkavi­szonnyal kapcsolatos jellemzőket, a foglalkozási hierarchiában való elhe­lyezkedést.

A népesség átlagos életkorát tekintve viszonylag magas az aktív népesség részaránya. A munkanélküliek hányada mindössze 1 százalék. Az inaktív népes­ség dominanciája magasabb életkorban kezdődik, mint a magyarországi teljes népességen belül. Viszonylag alacsony a jelenlegi nyugdíjkorhatár előtt inaktív­vá válók aránya. Az inaktív népesség je­lentős csoportja a felsőoktatási intéz­mények hallgatói – főként egyetemen tanulók – közül kerül ki (a teljes mintá­ban 9 százalékot tesznek ki).

A foglalkozás szerinti összetétel is a magas képzettségi szintet jelzi. Az alap­adatok mellett itt is az aktivitás szerinti megoszlást mutatjuk be. (4. táblázat)

A magas státusú foglalkozási csopor­tok dominanciája a teljes mintában is szembetűnő, és még inkább így van ez a fiatalabb népesség körében. A vezető állásúak, értelmiségiek és az önállók részaránya a populáció egészében eléri a 70 százalékot, az aktív népességen belül a 80 százalékot is. A jelenleg ak­tív korosztályokon belül főleg az ala­csonyabb szintű irodai dolgozók, alkal­mazottak részaránya csökkent, az ön­állóké, vállalkozóké jelentősen emelke­dett az előző generációhoz viszonyítva. Míg ez utóbbi tendencia a zsidó népes­ség korábbi foglalkoztatási hagyomá­nyaihoz való visszatéréseként is értel­mezhető, az ágazati megoszlásról ren­delkezésre álló adatok módosult szer­kezetről tanúskodnak. Míg az inaktívak között még a kereskedelem volt az egyik legfontosabb foglalkozási terület, a fiatalabb nemzedéken belül ennek szerepe jóval kisebb, és az üzleti, sze­mélyi szolgáltatások, illetve a kulturális szféra vette át a vezető helyet. A hagyo­mányos termelő ágazatok, ezen belül az ipar szerepe is erősen visszaszorult az aktív népességben az inaktívak egy­kori foglalkozási struktúrájához képest.

A jövedelmi és anyagi helyzetről va­ló adatok ugyancsak a népesség magas státusszintjét jelzik. Ami az egyes foglal­kozási csoportokat illeti, az aktívak közt a rangsor élén a vezető állásúak állnak net­tó 184 ezer forintos átlaggal, ezt az önál­lók, majd a beosztott értelmiségiek köve­tik 149, illetve 113 ezer forinttal. (Meg kell jegyezni, hogy különösen az aktív né­pességen belül jelentős volt azok aranya, akik nem kívántak nyilatkozni jövedel­mükről. Az összes megkérdezett 20 szá­zaléka hárította el a személyes keresetre vonatkozó kérdést, ezen belül az aktívak közül 27 százalék. Különösen az önállók és a vezetők közt volt gyakori a válasz­megtagadás 40, illetve 30 százalékkal. Az anyagi helyzetről rendelkezésre álló to­vábbi adatok azt jelzik, hogy inkább a na­gyobb jövedelemmel rendelkezők közt volt magas a válaszmegtagadók aránya.)

Vallási és származási háttér

A vallási-származási háttér vizsgálata objektíve a témakör legnehezebb kérdései közé tartozik. Több körülmény is nehezíti a valósághű leírást. A zsidó­ – nem zsidó háttér vizsgálatában elvben több generációra kellene visszanyúlni. A ma élő generációk azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő informáci­óval a felmenőkről… Gondot okoz az a körülmény is, hogy sokszor megfelelő információk birtokában sem egyértel­mű a felmenők kategorizálása, mivel – az identitás változása, esetleg kitérés következtében – a származási és a fele­kezeti hovatartozás nem esik egybe…

E tényezők egy részét a vizsgálat kényszerűen leegyszerűsítve kezeli, mi­vel el kellett fogadnunk bizonyos komp­romisszumokat… Így például a felme­nők vallási-felekezeti hovatartozását csak a nagyszülőkig regisztráltuk… A vallási-származási homogenitás indexét a négy nagyszülőre vonatkozó mutatók alapján alakítottuk ki. A „homogén” csoportba soroltuk azokat a válaszadó­kat, akiknek mind a négy nagyszülője akár származási, akár vallási szempont­ból zsidónak minősült a megkérdezet­tek szerint. A „részben homogén” cso­portba azok kerültek, akiknél a négy kö­zül az egyik nagyszülő nem volt zsidó (egyik szempontból sem). Végül a „ve­gyes származásúak” azokat foglalják magukba, akiknek legfeljebb két nagy­szülőjük minősült zsidónak. Az így ki- alakított index alapján a következő táb­lázat a teljes minta és az egyes korcso­portok adatait mutatja be. (5. táblázat)

Mint a tábla mutatja, a népesség kö­zel háromnegyede tartozik a „homo­gén” csoporthoz. Az idősebb korosztá­lyokban ez az arány azonban számotte­vően magasabb, a fiatalabb korosztá­lyokban viszont – főleg 50 évtől lefelé – már lényegesen alacsonyabb. 35 évtől lefelé lényegében azonos a teljesen vagy részben homogén és a vegyes származásúak aránya. A további ada­tok azt mutatják, hogy ez a keveredési tendencia a legfiatalabb korcsoport fe­lé haladva már nem erősödött.

A házasodási egyneműség, a homogámia megközelítésére részben a szülői és a jelenlegi generáció, részben az utób­bin belül az egyes korcsoportok össze­hasonlításával is lehetőség nyílik. Mivel a férfiak és a nők házasodási gyakorlata különböző lehet, a következő táblázat a generációk és a korcsoportok összeha­sonlítása mellett a nemek szerinti adato­kat is tartalmazza. (6. táblázat)

A legszembetűnőbb adat, hogy a szü­lői generációban lényegesen magasabb szintű volt a házasodási homogámia, mint a jelenlegiben… A változások ér­telmezésekor természetesen nem hagy­hatók figyelmen kívül a történeti-de­mográfiai összefüggések, a magyaror­szági zsidó népesség jelentős vesztesé­gei a holokauszt, majd az emigrációs hullámok következtében, melyek a homogám házasodás környezeti esélyeit (az ilyen párok véletlenszerű találkozá­sának valószínűségét) nagyságrendnyivel csökkentették…

A nemek szerinti egybevetés további lényeges különbséget jelez…, ami ki­sebb mértékben már az apák és anyák generációjára is jellemző. A mai gene­rációban a férfiak közt lényegesen ala­csonyabb szintű a homogámia, mint a nők között…

Vallási-kulturális aktivitás

A zsidó szocializáció egyik lényeges forrása az általános vagy magasabb szintű felekezeti vagy világi zsidó okta­tásban, a hittantanulásban való részvé­tel. Hasonló szerepet tölthet be a zsidó ifjúsági szervezetekben folyó „informá­lis oktatás”. A kérdőív egyik kérdéscso­portja az ilyen oktatási formákban való részvétel felmérésére irányult. Az ada­tokat a következő táblázat ezúttal a teljes mintára és az egyes életkori csoportokra vonatkozóan adja meg. (7. táblázat)

A szóban forgó vonatkozásokban – nyilvánvalóan a történeti törésvonalak­kal összefüggésben – különösen élesek a korosztályok közti különbségek. Mar­kánsan rajzolódik ki az a – kb. 1935 és 1965 közt született korosztályok által jelzett – három évtized, amelyben a hit­tan és a vallási nevelés gyakorlatilag minden formája háttérbe volt szorítva. A legfiatalabb korcsoportban azonban a zsidó kultúra felé fordulás jelei figyelhe­tők meg. Erősen megnövekedett körükben a hittant tanulók, a zsidó középis­kolába járók és a zsidó ifjúsági szerve­zetek tagjainak aránya. Ezek a tendenci­ák még akkor is figyelemre méltók, ha tekintetbe vesszük…, hogy a mintába került fiatalok között minden bizonnyal felülreprezentált a zsidósághoz kötő­dők, illetve „visszatérők” csoportja…

A fentiek után még érdekesebb lehet a kérdés: mennyiben jutnak kifejezésre ezek a generációs jellegzetességek a családi vallási-kulturális miliőről rendel­kezésre álló adatokban. E témáról a kérdőív egyebek közt egy olyan kérdés­sorozatot tartalmazott, amely a vallási­-kulturális hagyomány egyes elemeinek előfordulását vizsgálta részben a szülői családban, részben a megkérdezettek saját családjában… (8. táblázat)

A gyerekkori (szülői) és a jelenlegi családi minták egybevetése pregnánsan mutatja a zsidó vallási-kulturális minták visszaszorulását Magyarországon az el­múlt fél évszázad során. (Bár bizonyos hagyományok – pl. a zsidó temetkezés – teljes eltűnéséről még így sem beszélhe­tünk.) Ugyanakkor a táblázat jobboldali fele, a szóban forgó összevetés korcso­portonkénti megjelenítése árnyaltabb kép kialakítását is lehetővé teszi. Ezek szerint a szekularizációs folyamatok a legerőteljesebben a mai idősebb kor­osztályokban mentek végbe, ahol külö­nösen éles a szakadék a gyerekkori és a jelenlegi család gyakorlata között. A mai középkorosztályokban – kb. 40 évestől 65 éves korig – már a gyerek­korban is jól látható az erodálódási ten­dencia, amihez képest a saját életpálya során már mérsékelt a változás. Ezek azok a korosztályok, amelyek már a szülői családban kevés vallási hagyo­mánnyal találkoztak, és a vallási-kultu­rális megújulás korszakát is olyan kor­ban érték meg, amikor az emberek már kevéssé nyitottak az ilyen változások iránt. A legfiatalabb korosztályokban ugyanakkor jól látszanak a tradíciókhoz való visszatérés bizonyos jelei: a vallási­-kulturális hagyomány legtöbb eleme mind a gyerekkori családhoz, mind az idősebb korcsoportok gyakorlatához képest magasabb arányban fordul elő…

Szembetűnő, hogy a vizsgált populá­ció a magyarországi népesség más vallá­si csoportjaihoz képest jóval kevésbé vallásos, illetve templomba járó. Míg a zsidó megkérdezettek kb. fele tekinti magát (akár a szó igen tág értelmében) vallásosnak, a hasonló arány főleg a katolikusok, de a reformátusok, sőt az evangélikusok között is magasabb (70 százalék körül mozog). Mint az adatok­ból kitűnik, igen magas – közel kéthar­mados – azok aránya, akik a nagyobb vallási ünnepek alkalmával sem látogat­ják a zsinagógákat. Ami a generációs kü­lönbségeket és a jelenlegi újabb fejlemé­nyek jeleit illeti, a szekularizációt és en­nek a legfiatalabb korcsoportoknál mu­tatkozó megtörését illetően a fentiekhez hasonló tendenciák figyelhetők meg.

A kutatás egy kérdéssorozata megkí­sérelte áttekinteni a ma már jelentős számú zsidó vallási, társadalmi és kultu­rális szervezetben való részvétel fokát, az ilyen jellegű intézmények, progra­mok látogatottságát. A vizsgálat adatai szerint a népesség nagyobb része első­sorban a kulturális intézményeken ke­resztül kapcsolódik a zsidó közösség­hez. A megkérdezettek több mint 60 százaléka jelezte, hogy a szóban forgó rendezvények valamelyikén gyakrabban vagy ritkábban meg szokott fordulni. A zsinagógában tartott koncertek, a klezmer zenei rendezvények és a Bálint Kö­zösségi Ház programjai egyaránt a né­pesség kb. 10 százalékát vonzzák gyak­rabban és további mintegy 30 százalé­kát ritkábban. A Goldmark terem rendezvényeinek látogatottsága mérsékel­tebb (3 illetve 22 százalék). Míg az utób­bi intézmény inkább az idősebb korcso­portok tagjai, a Bálint Közösségi Ház a fiatalabbak közt népszerűbb.

A vallási-társadalmi szervezetekben való részvétel a fentihez képest sző­kébb körre jellemző. A válaszadók 39 százaléka mondta, hogy tagja valami­lyen zsidó szervezetnek vagy részt vesz annak tevékenységében. A legtöbben… a Hitközségben való tagságról nyilatkoz­tak (ezen belül 2 százalék jelezte, hogy tisztséggel is rendelkezik), míg a rákö­vetkező nyitott kérdésben a megkérde­zettek 20 százaléka említett további val­lási-társadalmi szervezetet (ezen belül 7 százalék kapcsolódik mind az előbbi­hez, mind az utóbbiak valamelyikéhez). A legtöbben (12 százalékban) a Mazsike programjaiban való részvételről számol­tak be. Még megemlítendő (2 százalé­kos aránnyal) a Zsidó Fiatalok Magyar országi Egyesülete (UJS), és (1 százalék körüli előfordulással) a Habonim Dror, a B’nai B’ríth, a Szim Salom és a Magyar-Izraeli Baráti Társaság.

Megfigyelhető, hogy a kulturális és a vallási-társadalmi szervezetekhez való kapcsolódás egyfajta kumulativitást mu­tat: a vallási-társadalmi szervezetek részt­vevői több-kevesebb intenzitással több­nyire kulturálisan is aktívak, míg fordítva ugyanez nem mondható el. Az aktivitás e lépcsőzetes felépítése alapján indexet alakítottunk ki a szervezeti részvételről, amelynek fokozatai: 1. távolmaradás mindenfajta (kulturális vagy vallási-társa­dalmi) szervezet tevékenységétől; 2. kul­turális szálon való laza kapcsolódás (va­lamelyik kulturális rendezvénytípus időn­kénti látogatása); 3. kulturális szálon va­ló intenzív részvétel (még vallási-társa­dalmi részvétel nélkül); 4. vallási-társa­dalmi szervezetben való részvétel (a kulturális rendezvények intenzív igénybevé­tele nélkül); 5. több szálon való integrált­ság (mind vallási-társadalmi, mind inten­zív kulturális részvétel). A következő táb­lázat az e típusok közti megoszlást mu­tatja be a teljes mintában, illetve az elő­zőekben leírt vallási-származási csopor­tokban. (9. táblázat)

A minta tagjainak valamivel több, mint egynegyede mutat gyakorlatilag teljes ér­dektelenséget a Magyarországon meglé­vő zsidó szervezetek és kulturális intéz­mények iránt. További egynegyed laza szálon kapcsolódik: időnként részt vesz valamilyen kulturális rendezvényen. A vizsgált népességnek valamivel keve­sebb, mint felére jellemző a komolyabb aktivitás. E típusokon belül már inkább a vallási-társadalmi szervezetekhez való kapcsolódás dominál. A több szálon is integráltak aránya valamivel magasabb, mint tíz százalék.

1. táblázat A teljes minta családi állapota és a csoportok nemek szerinti alakulása (százalékban)

Teljes

minta

Férfi

Nőtlen, hajadon

18

20

17

Házas

46

56

37

Élettárssal élő

7

8

6

Elvált

12

7

17

Özvegy

16

9

23

Összesen

100

100

100

2. táblázat A teljes minta és a felmenők településtípus szerinti elhelyezkedése (százalékban)

Nagyapa

(legtartósabb)

lakóhelye

Apa

(legtartósabb)

lakóhelye

Saját

születési

helye

Saját

jelenlegi

lakóhelye

Budapest

40

71

70

88

Vidéki város

29

19

20

11

Község

15

7

7

2

Külföld*

7

3

4

Összesen

100

100

100

100

* A felmenők esetében megjelenő „külföld” országrészekre vonatkozik.

kategória döntően

az elcsatolt

3. táblázat A teljes minta, illetve az aktív és inaktív népesség iskolázottság szerinti megoszlása (százalékban)

Teljes minta*

Aktív

Inaktív

Max. 8 általános

3

1

22

Szakmunkásképző

5

3

6

Középiskola

29

30

28

Főiskolai diploma

19

22

16

Egyetemi diploma

37

46

22

Összesen

100

100

100

* A táblázat adatainál a bizonytalan iskolázottsági státusú tanulókat, többségükben egyetemi hallgatókat nem vettük figyelembe (a tanulók a populáció 9 százalékát teszik ki).

4. táblázat A teljes minta, illetve az aktív és inaktív népesség foglalkozás szerinti megoszlása százalékban)

Teljes minta*

Aktív

Inaktív

Vezető állású

26

25

27

Beosztott értelmiségi

29

32

25

Önálló, vállalkozó

16

25

6

Egyéb szellemi

21

14

29

Szakmunkás

6

4

9

Egyéb fizikai

2

1

4

Összesen

100

100

100

*A táblázat adatainál a bizonytalan iskolázottsági státusú tanulókat, többségükben egyetemi hallgatókat nem vettük figyelembe (a tanulók a populáció 9 százalékát teszik ki).

5. táblázat Vallási-származási homogenitás a teljes mintában és korcsoportok szerint (százalékban)

Teljes

minta

18-25

év

26-35

év

36-45

év

46-55

év

56-65

év

66-75

év

75 év fölött

Homogén

72

40

39

56

79

84

88

89

Részben homogén

6

11

13

10

5

5

1

3

Vegyes származás

22

50

48

34

15

11

11

8

Összesen

100

100

100

100

100

100

100

100

6. táblázat Házasodási homogámia a szülői generációban, a kérdezettek közt (amennyiben házasok), valamint a homogámia nemek és korcsoportok szerinti alakulása (százalékban)

Szülői

család

Kérdezett

Férfi Nő

18-25

év

26-35

év

36-45

év

46-55

év

56-65

év

66-75

év

75 év fölött

Homogám

79

51

44 58

48

37

44

48

44

51

70

Nem homogám

21

49

56 42

52

63

56

52

56

49

30

Összesen

100

100

100 100

100

100

100

100

100

100

100

7. táblázat A zsidó oktatásban és ifjúsági szervezetekben való részvétel egyes mutatói a teljes mintában és az egyes korcsoportokban (százalékban)

Teljes

minta

18-25

év

26-35

év

36-45

év

46-55

év

56-65

év

66-75

év

75 év fölött

Hittantanulás

55

50

21

18

28

62

90

92

Zsidó általános (elemi) iskola

20

10

3

4

2

29

40

36

Zsidó középiskola

12

30

5

5

2

7

22

13

A héber ábécé „jó” ismerete

23

39

31

16

16

14

24

27

Zsidó ifjúsági szervezetbeli tagság

18

42

20

7

3

13

25

19

8. táblázat Vallási-kulturális hagyományok a gyerekkori és a jelenlegi saját családban, a teljes mintában és az egyes életkori csoportokban (százalékban)

Teljes

minta

18-25

év

26-35

év

36-45

év

46-55

év

56-65

év

66-75

év

75 év fölött

gy-*

.!•**

gy- j-

gy-

,i-

gy- j-

gy-

.i-

gy-

.i-

gy-

j-

gy-

j-

A szombat megtartása

30

14

8

11

6

18

n

14

20

14

38

10

49

14

58

19

Böjt Jóm Kippur idején

52

34

33

44

14

34

23

33

41

38

60

26

80

27

84

40

A széder megtartása

41

29

24

37

13

35

20

34

33

35

46

24

61

21

49

24

Kóser étkezés

20

8

5

13

6

14

10

9

13

8

19

5

32

3

42

10

Sólet főzése

59

38

44

50

40

31

50

38

57

43

64

38

73

34

77

35

Mezüze

37

21

25

31

13

26

17

25

24

26

37

11

59

13

66

22

Fiúknál a bár micva megtartása

36

15

20

25

10

12

16

17

21

16

37

11

59

13

69

16

Zsidó temetkezés

64

44

58

51

46

41

58

44

59

50

68

34

79

40

80

45

A fiúgyermekek körülmetélése

41

17

21

23

13

18

19

17

29

12

47

13

65

15

72

22

A hanuka megtartása

43

32

27

39

13

41

22

38

33

36

47

26

67

23

69

28

* gyerekkori család ** jelenlegi család

9. táblázat A zsidó vallási-társadalmi szervezetekben és kulturális intézmé­nyekben való aktivitás (százalékban)

Teljes

minta

Távolmaradók 29

Kulturális szalon

laza kapcsolódás 26

Kulturális szálon

intenzív részvétel 7

Vallási-társadalmi

szervezetben való részvétel 27

Vallási-társadalmi és kulturális szálon is integráltak 12

Címkék:2000-03

“Az emberek hajlamosak konform válaszokat adni” – interjú Kovács Andrással, a kutatás vezetőjével

„Az emberek hajlamosak konform válaszokat adni” Interjú Kovács Andrással, a kutatás vezetőjével Kovács András szociológus, a magyar zsidóság háború utáni...

Kárpótlási fejlemények

Kárpótlási fejlemények Alvó biztosítások Február 16-án tartott sajtótájékoztatót Budapesten a „Holocaustkorszak Biztosítá­si Igényeinek nemzetközi Bizottsága" (ICHEIC) nevű szervezet alelnöke, Geoffrey...

Close